Fotó: Barabás Ákos
Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk az ötévesnél fiatalabb cégek tulajdonosainak a kockázati átvilágítás miatt. A régebben vállalkozók egy év haladékot kaptak.
2017. július 05., 18:162017. július 05., 18:16
2017. július 05., 18:312017. július 05., 18:31
Haladékot kaptak a 2012 júliusa előtt alakult cégek: még egy évig nem kötelező számukra a kockázati átvilágítás, hogy melyből kiderül, megfelelően védik-e vagyonukat a betörésektől. Az ötévesnél fiatalabb vállalkozások azonban kénytelenek megrendelni a felmérést.
A kormány 2012/301-es rendeletében kötelezi a cégeket, hogy vagyonvédelmi kockázati elemzést készíttessenek, július 1-jén lejárt a türelmi időszak, és a rendőrség 5 000-től 10 000 lejig terjedő bírságot róhat ki, ha nincs meg a dokumentáció.
A cégek kötelező biztonsági-kockázati átvilágítása ellen tiltakoznak a kisvállalkozók, amelyek nevében a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara levélben fordult a parlamenti frakciókhoz, kérve, hogy módosítsák a vonatkozó törvényt.
A kormány az elmúlt hét végén döntött úgy, hogy a rendelet megjelenése, vagyis a 2012 júliusa előtt bejegyzett cégek egyéves haladékot kapnak, a többiek számára viszont kötelező az átvilágítás.
Az elemzést az országos jegyzékben (Registrul Naţional al Evaluatorilor de Risc la Securitatea Fizică) szereplő kockázatfelmérők végezhetik, vagyis jelenleg 1568 szakember, ők kell a közel 1,5 millió cégnek, közigazgatási, oktatási és más állami intézménynek felmérjék a biztonsági körülményeit.
Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke a vállalkozók nevében már tiltakozott a rendelkezés ellen, levélben kérte a parlamenti pártokat, hogy módosítsák a törvényt, és csak egy bizonyos vagyonérték felett legyen kötelező az átvilágítás.
„Ez újabb terhet jelent a kiscégeknek, hiszen
Ez felesleges adminisztrációs és pénzügyi teher, megsarcolják a cégeket” – fejtette ki a kamara elnöke. Édler szerint a rendelettel a nyugalmazott belügyminisztériumi alkalmazottaknak biztosítanak bevételi forrást, mivel általában nekik van engedélyük kockázatfelmérésre.
Egy Kovászna megyei állami intézmény vezetője elmondta, kaptak árajánlatot egy szakértőtől:
– ezt az összeget nem tudják kifizetni, nincs is rá költségvetésük.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!