A cégek kötelező biztonsági-kockázati átvilágítása ellen tiltakoznak a kisvállalkozók, amelyek nevében a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara levélben fordult a parlamenti frakciókhoz, kérve, hogy módosítsák a vonatkozó törvényt.
2017. június 21., 15:312017. június 21., 15:31
Azt szeretnék, hogy a cégeknél csak megadott értékhatárok fölött legyen kötelező az átvilágítás, azaz ha elérnek egy bizonyos üzleti forgalmat vagy vagyont.
Édler András, a kamara elnöke lapunknak elmondta: még 2012-ben fogadták el a 301-es számú kormányrendeletet, amely szerint minden, vagyonnal rendelkező szervezetnek el kell végeztetnie egy kockázati átvilágítást, vagyis fel kell méretniük, hogy a vagyonuk biztonságban van-e, megfelelően védik-e az esetleges betörésektől. Az előírások életbe léptetését évekig halogatták, végül most július elsejétől alkalmazzák.
Sokak szerint az intézkedés fölösleges pénzügyi és adminisztrációs terhet jelent a kis- és közepes vállalkozások számára, hiszen nagy részüknél az átvilágítás eredménye az lesz, hogy nincs kockázat, a vállalkozónak viszont
„Gyakorlatilag minden vállalkozásnak, szervezetnek van valamilyen vagyona, de sok esetben ez mindössze két íróasztalt jelent, mégis kötelezően ki kell fizetniük az átvilágítást. Tulajdonképpen ezzel csak megsarcolják a kis cégeket” – magyarázta a kamara elnöke. Édler András úgy véli, szabni kellene egy küszöböt, ez lehet például évi 100 ezer eurós forgalom, vagy egy jelentősebb vagyon.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
szóljon hozzá!