Fotó: Biró István
2007. szeptember 05., 00:002007. szeptember 05., 00:00
derül ki az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatásából. A második harmadévben a GDP ugyan 5,6 százalékos gyarapodást mutatott, viszont ez elmarad az év első négy hónapjában regisztráltaktól, amikor is meghaladta a hat százalékot, közel 69 milliárd lejt téve ki. Emellett a fejlődés szerényebb, mint a 2006 azonos időszakában mért teljesítmény. A május és augusztus hónapok közötti időszakban Románia GDP-je közel 87 milliárd lej volt.
Félévre átszámolva ez 155,2 milliárd lejt jelent, ami a tavalyi év első hat hónapjához viszonyítva 5,8 százalékos ugrást jelent, viszont általánosságban véve az idei fejlődés gyengébb mint a 2006-os, amikor az említett összehasonlító mutató (2005-re számítva) 7 százalékos többletet jelzett.
A Országos Prognosztikai Intézet előrejelzése szerint Románia idén mintegy 6,5 százalékos gazdasági növekedést lesz képes produkálni.
A GDP enyhe visszaesésétől függetlenül a bérezés terén enyhe előrelépés figyelhető meg, a fejlődési tendencia pedig az eddig is sikeresnek kikiáltott ipari ágazatok esetében továbbra is fennmaradt. A kimutatások alapján az országos átlagbér júliusban elérte az 1040 lejt, ami valamivel több mint másfél százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest, 2006 júliusához viszonyítva pedig 23,5 százalékos gyarapodást – állítja a statisztikai hivatal. A csúcsbérek (2000–2500 lejt meghaladók) esetében elég jelentős, több mint 15 százalékos visszaesést tapasztaltak. A legnagyobb fizetések, azaz a 3000 lej körüliek, még mindig a pénzügyi közvetítő szegmenst jellemzik. A másik oldalon a legkisebb bérek a fafeldolgozó iparban tevékenykedőknél figyelhetők meg, leszámítva a bútorkészítést, ahol az átlagbér eléri a 608 lejt. Az országos reálbér (amelyet a nettó átlagbér és a fogyasztó árak átlaga ad) júliusban közel másfél százalékkal nőtt, 2006 azonos időszakához képest pedig 18,8 százalékkal. A statisztikai hivatal elemzése szerint a bérek növekedése elsősorban a többletjuttatások (szabadságpénzek, prémiumok), fizetésemelések, bértárgyalások és a termelés fokozódásának tudható be. A legjelentősebb béremelések (16 százalék körüliek) a vegyipar egyes ágazataiban történtek.
Az ipari termelés 6,3 százalékkal nőtt az első hét hónapban a tavalyi megfelelő időszakhoz képest. Júliusban az ipari termelés 2,4 százalékkal csökkent júniushoz képest, de 7,1 százalékponttal meghaladta a tavaly júliusi szintet. Az év hetedik hónapjában a feldolgozóipar 8,1 százalékkal bővült tavaly júliushoz viszonyítva, a kitermelőipar viszont 2,9 százalékkal zsugorodott. Ehhez viszonyítva a hivatalos statisztikák szerint tavaly 7,1 százalékkal bővült a román ipari termelés.
A fejlesztési régiók közül a közép-romániai régió fejlődött a legerőteljesebben 2006-ban. A térség gazdasága 8,8 százalékkal bővült, elsősorban az ipar jó teljesítményének hatására. Tavaly a térség ipari termelése 12,5 százalékkal nőtt. A közép-romániai régió Románia területének 14,3 százaléka, hat erdélyi megyét (Brassó, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben, Fehér) ölel fel. A régió legjobban fejlődő iparága tavaly az építőipar volt, 14 százalékkal bővült 2005-höz képest. A szakértők szerint a GDP visszaesése ellenére ez utóbbi ágazat idén is garantáltan fenntartja a látványos fejlődő tendenciát tekintettel a nagyszámú közérdekű építkezési projektre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Látogatottsági adatok