Veszélybe kerülnek a szegénység visszaszorítása terén több évtized alatt elért eredmények a minőségi munkahelyek világszintű hiánya miatt – figyelmeztet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb jelentésében.
2016. május 20., 12:062016. május 20., 12:06
Az ILO Foglalkoztatási és társadalmi kilátások a világban, 2016 – a munkahelyek átalakítása a szegénység felszámolásáért című, szerdán nyilvánosságra hozott kiadványa szerint jelentős eredmény, hogy világszerte mintegy felére csökkent a szegénység az utóbbi két évtizedben.
A 107 fejlődő és feltörekvő ország népességének 36 százaléka él napi kevesebb mint 3,1 dollárból, míg mélyszegénységben (napi 1,9 dollárnál kevesebből) ugyanezen országok lakosságának 15 százaléka él, szemben a korábbi 67 és 46 százalékkal. Azonban a fejlett országokban, elsősorban Európában a válság kezdete óta a relatív szegénység mintegy egy százalékponttal, 17,2 százalékra nőtt, globálisan pedig több mint 300 millióan élnek a medián jövedelem 60 százaléka alatt ezekben az országokban az ILO jelentése szerint.
Nem volt kiegyensúlyozott a fejlődés a szegénység felszámolása terén a közepes jövedelmű országokban, főként az ázsiai és a csendes-óceáni régióban a szegénység rohamosan csökkent, az alacsony jövedelmű országokban azonban, ahol az emberek 47,2 százaléka továbbra is mélyszegénységben él, a csökkenés mértéke sokkal kisebb volt.
Guy Ryder, az ILO főigazgatója a tájékoztatás szerint kiemelte: nyilvánvalóan veszélybe került az a fenntartható fejlődési cél, hogy 2030-ra a világ valamennyi részén felszámolják a szegénység minden formáját. „Ahhoz, hogy sikerüljön felszámolni a generációkon át fennálló szegénység miatti súlyos állapotokat, minden országban figyelmet kell szentelni a munkahelyek minőségének” – hangsúlyozta.
A jelentés egyébként több ajánlást is tartalmaz a minőségi munkahelyek létrehozására, a szegénység csökkentésére, amelyek közül kiemelik a fenntartható vállalkozások ösztönzését, az informális vállalkozások, illetve foglalkoztatás legálissá tételét és a lemaradó ágazatokba, főként a mezőgazdaságba és a vidéki nem mezőgazdasági ágazatokba történő befektetéseket. „Fontos a munkahelyi jogok erősítése, hogy a munkáltatói és munkaadói szervezetek eredményesebben képviselhessék a szegényeket” – szögezi le a dokumentum.
Raymond Torres, az ILO kutatási részlegének igazgatója a közlemény szerint elmondta: ma a világ 30 százaléka szegénységben él, miközben a világ jövedelmének csupán 2 százaléka jut el hozzájuk. A tanulmány arra is rámutat, hogy a jövedelmek nagyfokú eltérése csökkenti a gazdasági növekedés pozitív hatását a szegénység visszaszorítására. „Ez a megállapítás felhívja a figyelmet arra, hogy már régóta el kellene gondolkodni a gazdag nemzetek és egyének felelősségéről a szegénység tartóssá tételében” – tette hozzá az ILO kutatási részlegének igazgatója.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!