2011. szeptember 16., 09:472011. szeptember 16., 09:47
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, aki szerdáig a Regionális Fejlesztési Tanács elnöki tisztségét is betöltötte, lapunknak elmondta, a Regionális Operatív Program (ROP) finanszírozását egy 2009-es sürgősségi kormányrendelet szabályozta, és ez szerint a ROP-pályázatokra a pénzügyminisztériumtól 30 százalékos előleget, pontosabban kétszer 15 százalékot lehetett igényelni, hogy a kivitelezést elindíthassák. Erre alapozva az önkormányzatok megkötötték a szerződéseket az Európai Unióval, megtartották a versenytárgyalásokat, és elkezdték a kivitelezési munkálatokat. Ez év júliusában azonban a pénzügyminisztérium két rendelettel megváltoztatta a szabályt, és 30-ról 10 százalékra csökkentette a lehívható előleget, részletezte Tamás Sándor. Ez a módosítás a Központi fejlesztési régió szintjén 38 ROP-pályázatot érint, ezek között az egyik legnagyobb a Kézdivásárhely és Kovászna közötti útszakasz teljes felújítása, ami 15 millió euróba kerül.
A Kovászna megyei önkormányzat már lehívta az első 15 százalékos előleget a pénzügyminisztériumtól, azt felhasználta, ám a módosítás miatt a következő 15 százalékot már nem kapta meg. Ezért az önkormányzat saját költségvetéséből fizettek ki 8,8 millió lejt a már elvégzett munkálatokért. „A pénzügyminisztérium döntése veszélybe sodorja az EU-s projekteket, hiszen ha az önkormányzatok nem kapják meg az előleget, amire számítottak, nem tudják tartani a leszerződött kivitelezési ütemtervet” – fejtette ki Tamás Sándor, aki szerint a pénzügyminisztérium módosításai azért is nehéz helyzetbe hozzák a közgyűléseket, mert az év végén már a költségvetést sem lehet újratervezni vagy módosítani, hiteleket sem tudnak igényelni, a folyamatban levő munkálatokat pedig már nem lehet leállítani, de az elvégzett munkát sincs miből kifizetni. Mint rámutatott, valójában a levéllel arra akarják felhívni a minisztérium figyelmét, hogy ellehetetlenült a leszerződött EU-s projektek kivitelezése. A szerdai találkozón egyébként Lokodi Edit Emőkét, a Maros megyei közgyűlés elnökét választották a Regionális Fejlesztési Tanács új elnöke. A hat megyei tanácsból és több polgármesteri hivatalból összeálló fejlesztési tanács alelnöki tisztségére Martin Bottesch Szeben megyei tanácselnököt választották, ő Ion Dumitrel Fehér megyei elnököt váltja. Ezeket a tisztségeket felváltva töltik be a megyei tanácselnökök, a mandátumuk egy évre szól.
| Sikerült átcsoportosítani a fel nem használt EU-s támogatásokat, így különböző területeken több projekt előbbre került a várólistáról – összegezte csütörtöki sajtótájékoztatóján Tamás Sándor a Regionális Fejlesztési Tanács elnökeként elért eredményeit. A megmaradt összegek újrafelhasználásával a várólistáról finanszírozhatóvá vált Kovászna város 8,5 millió eurós infrastruktúra-fejlesztésre benyújtott pályázata, és további 1 millió euróval kiegészítették a Kovászna Megyei Tanács által a sepsiszentgyörgyi kórház korszerűsítésére benyújtott projektjét, amelyre ilyen módon 22,2 millió euró támogatást hívhatnak le. A kórházfelújítás a Központi fejlesztési régió legnagyobb projektje, a finanszírozási szerződés készen van, az ősz folyamán Sepsiszentgyörgyön írja azt alá Elena Udrea fejlesztési miniszter. Klárik László megyemenedzser elmondta, Kovászna megye a Regionális Operatív Program keretében 34 pályázatot szerződött le, összesen 30,3 millió euró összértékben, az ősz folyamán további négy szerződést írnak alá 26 millió euró értékben, ezek között van a kórházprojekt is. Klárik László közlése szerint Kovászna megye lakossága a Központi fejlesztési régió lakosságának a 8,8 százaléka, a leszerződött ROP pályázatok 11,8 százaléka és az értéküknek a 9, 8 százaléka Kovászna megyei. Ez azt jelenti, hogy egy háromszéki lakosra 139,6 euró pályázati pénz jut, míg a központi régióban egy főre 125,6 euró, szögezte le Klárik László. A központi régióban összesen 289 projektet szerződtek le a ROP keretében 440 millió lej értékben. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok