2010. november 30., 09:232010. november 30., 09:23
Mint a dokumentumokból kiderül, ugyan a módosítások életbelépését követően is 48 órás marad a munkahét, beleértve a túlórákat is, kivételként megjelenik egy olyan kitétel, amely szerint további 48 órával meghosszabbítható túlórákkal a munkahét, amennyiben négy naptári hónapra számolva az átlagmunkahét időtartama nem haladja meg a heti 48 órát. Mostanáig a referenciaidő csak három hónap volt.
Szintén változik a túlóra után járó szabad órák kivehetőségének ideje: míg mostanáig a túlórázástól számított 30 napon belül lehetett kivenni a szabad órákat/napokat, ezt az időintervallumot most a kormány 60 naposra hosszabbítaná meg.
Újítás továbbá, hogy egyes szakterületek esetében a referencia-időszak lehet több is négy hónapnál. Csökken továbbá a kötelező szabadságolási időtartam is: míg jelen pillanatban az előre beütemezett szabadság keretében a munkavállalónak megszakítás nélkül 15 napot kell kivennie, ez a tervezett módosítások életbelépését követően 10 napra csökkenhet. A tervezet szerint ugyanakkor amennyiben az alkalmazott a neki járónál több szabadnapot vesz ki egy év során, akkor a munkáltató eldöntheti, hogy levonja-e a plusznapokat fizetéséből – mintegy fizetetlen szabadságként –, vagy a következő évben annyival kevesebb szabadnapot ad ki.
Nehezebben távozhatnak ugyanakkor a jövőben állásukból a beosztotti vagy vezetői munkakörben dolgozók: míg előbbieknek a jelenlegi 15 nap helyett 20 nappal távozásuk előtt jelezniük kell felmondási szándékukat, utóbbiak esetében ez 30 napról 45 napra nő. A munkatörvénykönyv módosítására kidolgozott jogszabálytervezet arról is rendelkezik, hogy az egyéni munkaszerződés hatályát veszítheti sztrájkban való részvétel miatt.
Gazdasági, átszervezési vagy műszaki okok miatt a munkáltató dönthet az 5 napos munkahét 4 napra történő csökkentéséről, csökkentve ennek megfelelően a béreket is. Amennyiben objektív okok miatt csökkenteni kell a munkaidőt, vagy le kell állítani a munkafolyamatot, az újrakezdés kötelezettségével a munkáltató legtöbb 15 napra szüneteltetheti a munkát, és csak azt követően, hogy egyeztetett a vállalat alkalmazottait tömörítő szakszervezettel. Kollektív elbocsátás esetén az alkalmazottak teljesítménye kell hogy legyen a döntő szempont, a kormány pedig törölni kívánja azt az előírást, amely szerint a menesztett munkatársak helyére kilenc hónapig nem szabad senkit alkalmazni.
Meghosszabbítaná ugyanakkor a kormány az új munkatársak alkalmazására kiírt próbaidőt, lehetővé téve azt is, hogy az ideiglenes munkaszerződést a munkáltató a próbaidő alatt vagy annak végeztével felbontsa, s egymás után legalább három jelentkezőt kipróbáljon a meghirdetett posztra. Ahhoz, hogy az alkalmazó eldönthesse, szüksége van-e a jelentkezőre, akkor a kivitelezői állások esetében legtöbb 45 napos próbaidőt hirdethet meg a jelenlegi 30 naphoz képest, míg a vezetői beosztásra pályázókat a jelenlegi 90 nap helyett 120 napig tesztelheti. Amennyiben egy cég fogyatékkal élőket kíván alkalmazni, a próbaidő nem haladhatja meg a 30 naptári napot.
Alkalmazáskor pedig a továbbiakban is elengedhetetlen feltétel lesz az orvosi bizonylat, amely igazolja, hogy az illető személy alkalmas a munkaköri leírásában előírtak végrehajtására. Ezzel egy időben a kormány megtiltaná, hogy egy munkavállaló több, mint két teljes állást töltsön be egyetlen munkáltatónál.
A munkatörvénykönyvi módosítások hatálybalépését követően nem lesz már szükség szakszervezetre a kollektív munkaszerződés megtárgyalására. Ha egy cégnél több mint 20 dolgozó áll alkalmazásban, ám nem tömörülnek szakszervezetbe, az alkalmazottak érdekeit előterjeszthetik és megvédhetik azok képviselői is, mint ahogy tárgyalhatnak a vezetőséggel a kollektív munkaszerződésről is.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.