Fotó: A szerző felvétele
2009. november 17., 09:292009. november 17., 09:29
A nyárádremetei Niraj Ace Brad Prod Kft. 1994 óta működik, kezdetben fakitermeléssel foglalkozott. Három esztendő elteltével a vállalkozás a fafeldolgozásba is belevágott, mely napjainkra a fő tevékenységi területévé vált. A Niraj Ace Brad évente 6000 köbméter fát – javarészt bükköt, kisebb mértékben pedig fenyőt, tölgyet – dolgoz fel, deszkát, bútorelemeket, parkettát, hajópadlót, lambériát, fakanalakat és más konyhai eszközöket (vágódeszkát, fatányért, nyújtódeszkát, húspotyolót) gyárt.
A fakanálrészlegen a cég 89 alkalmazottja közül 19 munkás dolgozik, akik keze alól évente körülbelül 1 millió fakanál kerül ki. Ezeket nagyobb részt exportálják, 80 százalékuk Németországba kerül. „Lényegében mi vagyunk az egyetlen termelő az országban. Egyetlen komoly konkurensünk van, de újabban az is tőlünk vásárol” – nyilatkozta Angi Csaba értékesítési felelős. A fakanalakat bükkből gyártják, mivel ez keményfa, kevéssé deformálódik.
A bükkfa rönköket csonkagúla alakú darabokra vágják, majd gyalulják, a szükséges vastagságúra szabják, 24 órán keresztül szárítják, végül pedig lecsiszolják. Bár egyszerű és igénytelen terméknek tűnnek, a fakanalakat három minőségi kategóriába sorolják. Németországba kizárólag a legmagasabb minősítésű fakanalak kerülnek, azokat a darabokat, melyekben görcsök, elszíneződések vannak, hazai áruházláncokon keresztül értékesítik.
Magyari Pál igazgató azt állítja, a válság nem rendítette meg cége helyzetét. „Nálunk a gazdasági válság egy évvel korábban kezdődött, amikor leesett az euró árfolyama. Számunkra az volt a bemelegítés a gazdasági válságra, egy igazi övön aluli ütés. Jelenleg számunkra kedvező az euró árfolyama, s ha továbbra is így marad, szerencsésen átvészeljük a válságot” – nyilatkozta a nyárádremetei üzletember.
A krízis ellenére a Niraj Ace Brad Prodnál jelentős fejlesztésre készülnek, hő- és elektromos energiát szeretnének előállítani fahulladékból. Előbbivel a jelenlegi 120 köbméterről 600 köbméterre növelnék a vállalat faszárítási kapacitását, a termelt áramot pedig bevezetnék az országos hálózatba. Az 5 millió eurós befektetés finanszírozására, melynek eredményeként napi 36 tonna hulladékot dolgoznának fel, a cég a Strukturális Alapoknál pályázott. A pályázat az első két szűrőn átment, ám végül indoklás nélkül elutasították. A kudarc ellenére a cégnél nem mondtak le a beruházás megvalósításáról. „Újra pályázni fogunk” – szögezte le Magyari Pál.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.