Amikor muszáj, minden nő szépül, vélik a sepsiszentgyörgyi szépségszalonokban dolgozó hölgyek. A nők a gazdasági válság miatt valamivel ritkábban járnak fodrászhoz, manikűröshöz, de előbb-utóbb sort kerítenek a szépítkezésre. Tribel Gyöngyvér fodrásznő, a sepsiszentgyörgyi Lila Szalon tulajdonosa szerint a bevételei nem csökkentek, de kiadásai nőttek.
A lej-euró árfolyam emelkedése miatt a külföldről beszerzett anyagok drágultak, de a díjszabást nem növelték. „Nem drágítunk, hogy megtartsuk ügyfeleinket” – magyarázza a fodrásznő. A felső kategóriás szalon vendégeit egyelőre még nem érintette a válság, néhányan ritkábban jelentkeznek be, de a teljes ügyfélkörüket megtartották.
Vannak külvárosi fodrászatok, ahol tíz lejért vágnak hajat, a Lila Szalonban-szolgáltatásért ennél jóval többet elkérnek. Mint tájékoztatott, márciusban volt egy kis pangás, de megkezdődött a lakodalmak, kicsengetések szezonja, és újra teljes bevetéssel dolgoznak.
Van, aki hetente a szalonban mosatja a haját, aki kéthetente vagy havonta hozatja rendbe frizuráját, és aki csak évente kétszer vagy csak különleges alkalmakkor megy fodrászhoz.
„Jóval kevesebben térnek be hozzánk mostanában, mint a válságos hónapok előtt” – nyilatkozta lapunknak Fazekas Kleopátra is, aki Nagyvárad kellős közepén, a Bémer téren, a színház melletti fodrászszalonban dolgozik. A tágas, elegáns helyiségben mintegy tíz fodrász vágja, nyírja, festi nap mint nap a betérők haját. Ő maga nem kevesebb mint 26 éve foglalkozik ezzel a mesterséggel, s azt mondja, most valóban érzi a válság hatását. Pedig épp a gazdasági krízishelyzet miatt nem emeltek árat, igaz, nem is csökkentettek, mégis egyre többen drágállják a szolgáltatásaikat – mondja Fazekas Kleopátra.
Nagyon forgalmas helyen, a nagyváradi Vitéz (Decebal) út közelében lévő szépségszalonban dolgozik az a fiatal hölgy, aki a sminkelésen túl orvosi kozmetikával, kezeléssel is foglalkozik. Ő azt mondja, nem tudná megítélni, mitől függ, hogy többen vagy kevesebben jelentkeznek nála különböző szépészeti eljárásokért, hiszen van olyan hónap, amikor többen, s olyan, amikor kevesebben jönnek.
„Azért amikor tavaly bejelentették, hogy beütött a válság, hirtelen nagyon megcsappant a látogatók száma, de aztán mintha helyreállt volna a rend” – meséli. Ő egyébként szintén nem emelt árat legalább egy éve, bár több alapanyag, például a szőrtelenítéshez használatos szintetikus gyanta is drágult. A szalont, ahol dolgozik, nemrég kibővítették, felújították, s mint mondja, sok vendége alig akarta elhinni, hogy nem emelte a tarifákat. Mégis sokan vannak, akik drágállják a kozmetikusi szolgáltatásokat.
Ő maga, mint a legtöbb kozmetikus, magánvállalkozóként dolgozik és bérli a szalon egyik helyiségét, és a legtöbb vendége régóta visszajár hozzá, így a válság hatásait is kevésbé érzi. Azt mondja, annak van könnyebb dolga, aki néhány éve már a szakmában van, és kialakult a vendégköre, míg a kezdők igen nehéz helyzetben vannak. A naponta ellátott kliensek száma is folyton változik, hiszen egy-egy procedúra különböző időtartamot vesz igénybe. „Van olyan napom például, amikor csak szemöldökszedésre jelentkeznek, ez vendégenként félóra, így egy nap sokan beférnek. Egy szőrtelenítés viszont egy, akár másfél órát is igénybe vehet” – mondja.
Györffy Mária manikűrös-pedikűrös az Emese Szalonban. Elmondása szerint érződik a válság hatása, ritkábban veszik igénybe a szolgáltatásait. Aki eddig hetente járt, már csak kéthetente jegyezteti elő magát, a kétheti rendszerességgel manikűröztetők háromhetente-havonta mennek be a szalonba. Így a bevételek is csökkentek.
Györffy Mária szerint a középréteg és legjobban keresők köre jár rendszeresen a körmeit ápoltatni, de ma már az a divat, hogy különleges alkalmakkor mindenki „megcsináltatja a körmeit”. Néhány idős hölgy is jár pedikűrre, nem maradtak el ugyan a válság miatt, de ők is ritkábban járnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Látogatottsági adatok