Fotó: Mihály Csaba
„Nincs visszaút, ezek az emelések benne vannak a kormányprogramban, ezt most le kell tenni az asztalra" – szögezte le a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István. A kormányt kívülről támogató RMDSZ parlamenti képviselője azok után nyilatkozott lapunknak, hogy a Szociáldemokrata Pártból (PSD), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetségéből (ALDE) álló kabinet teljesítette pénteken a december 11-ei parlamenti választásokat megelőző kampányban tett ígéretei egy részét: a Grindeanu-kabinet immár második ülésén bér- és nyugdíjemelésekről, a hallgatói ösztöndíjak növeléséről, valamint a kis- és középvállalkozóknak nyújtott adókedvezményről határozott.
2017. január 09., 10:392017. január 09., 10:39
2017. január 09., 15:092017. január 09., 15:09
Erdei-Dolóczki István, az alsóház költségvetési bizottságának tagja ugyanakkor a béremelések létjogosultságára is rámutatott. Elmondta, Románia szakemberek nélkül maradt, ezt a folyamatot kell visszafordítani.
„A kilencvenes években az volt az elképzelés, hogy alacsonyan kell tartani a béreket, hogy ezzel bevonzzák a külföldi befektetőket. Lehet, hogy ez hibás elképzelés volt, de akkor erre volt szükség, mert az országban nem voltak tőkeerős vállalkozások. Ez a politika azonban túlságosan elhúzódott, másrészt a munkaerő kijátszotta, és elvándorolt\" – részletezte a szatmári politikus. Erdei-Dolóczki szerint, ha hinni lehet a román statisztikai hivatalnak és a technokrata kormánynak, akkor idénre 5 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani, ez pedig megbírja ezeket a pluszkiadásokat. „Ha valakik hazudtak ezekről a számokról, akkor az is ki fog derülni\" – szögezte le.
Az RMDSZ-es politikus egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a költségvetést várhatóan január végén fogadja el a kormány, de még azelőtt meg kellett hozni az emelésekről szóló döntéseket, mert a büdzsébe nem lehet olyan sarokszámokat belefoglalni, amelyeknek nincs törvényi hátterük.
Gazdasági kódexre várva
A képviselő elmondta, egyeztetett Viorel Ştefan pénzügyminiszterrel, aki szerint lesz pénz az emelésekre, és a gazdasági fejlődés sem áll le. Erdei-Dolóczki szerint a valós gondot az jelenti, hogy a nagy cégek egy része megkerüli az adófizetést. Az adóbehajtók általában „kitombolják magukat a kisebb cégeknél\", megbírságolják őket, a nagyok pedig legrosszabb esetben is csak feketelistára kerülnek.
A politikus abban reménykedik, hogy elfogadják a gazdasági kódexet, ami benne van a kormányprogramban, és ami magában foglalja a különböző gazdasági jogszabályokat, ám többek között azt is, hogy az ellenőrző szervek ne csak büntessenek, hanem nevelő szerepük is legyen, az első kihágásnál, ha az nem durva adócsalás, biztosítsanak helyreigazítási lehetőséget. Az RMDSZ már rég kidolgozott egy erre vonatkozó tervezetet, akkor azt félresöpörték, most azonban a kormány előrukkolt egy hasonlóval. „Drukkoljunk ennek a kormánynak, hogy sikerüljön a terve: jöjjön össze a fizetések, a nyugdíjak emelése, hiszen évekkel ezelőtt, amikor visszavágták a béreket, megadózták a nyugdíjakat, mindenki fel volt háborodva\" – mondta a képviselő, aki bízik a miniszterelnökben, és reméli, hogy nem fog „mellényúlni\".
Rámutatott, nagy beruházásokat nem terveznek, de a technokrata kormányt ebből a szempontból „nem lesz nehéz überelni, mert ők egyáltalán nem költöttek fejlesztésekre, az a pénz is meg kell legyen valahol\". „Az adót azért gyűjtik be, hogy elköltsék, az más kérdés, hogy rosszul is el lehet költeni, vagy el is lophatják\" – összegzett Erdei-Dolóczki István.
Kell a fizetésemelés, csak legyen pénz rá
„A közalkalmazotti szférában indokoltak a nagyobb fizetések, de számolni kell azzal is, hogy a béremeléshez megvan-e a költségvetési háttér\" – vallja hasonlóképpen Diósi László. Az OTP Románia Bank vezérigazgatója a Krónika megkeresésére leszögezte, nagy veszélyt rejt magában, ha a költségvetést belehajszolják egy eladósodottsági spirálba. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a választási ígéretek közül sok már korábban az alkotmánybíróságon landolt, másrészt a politikusok szerint a gazdaság növekedése, az adóbevételek emelkedése megbírja ezeket a pluszkiadásokat.
A pénzügyi szakember szerint az is gondot jelent, hogy gyakorlatilag az emelések megszavazásával olyan pénzeket költ el a kormány, ami még nincs meg, tehát még nem gyűjtötték be. Véleménye szerint veszélyes vetület, hogy növekszik a költségvetési hiány, a pénzt viszont nem beruházásokra, hanem bérekre költik, így az nem további gazdasági növekedést, hanem újabb költségeket generál.
Nagyobb hatékonyság kellene
Diósi László rámutatott, a közigazgatásban, az egészségügyben, oktatásban nem körvonalazódnak egyelőre valós reformok, amelyek ezeket az ágazatokat hatékonyabbá tennék, és láthatóvá válna, hogy a pluszpénzek valóban a legjobb célokra mennek el. „Senkit sem zavarna, hogy a közigazgatásban dolgozók kétszer akkora fizetést kapnak, ha ezzel párhuzamosan felgyorsulna az ügyintézés, nem kellene folyamatosan elvesznünk a bürokrácia útvesztőjében, hónapok helyett egy-két nap alatt megoldódnának az ügyeink\" – fogalmazta meg elvárásait az OTP Románia vezérigazgatója, ismételten leszögezve, hogy a sok esetben indokolt béremelést valós reformok kellene hogy kísérjék.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!