Csomagolni kell. A Kolozs megyei önkormányzat kilakoltatja a csőd szélére került Clujana cipőgyárat
Fotó: Facebook/Clujana
A Kolozs megyei önkormányzat megmentené a csődtől a legendás kolozsvári cipőgyárat, a Clujanát, de nincs törvényes kerete erre – jelentette ki a Krónikának Vákár István. A megyei tanács alelnöke cáfolta, hogy eladni készülnének a gyárépületet.
2022. november 17., 14:022022. november 17., 14:02
Akárcsak eddig, most is mindent megtenne a Kolozs megyei önkormányzat, hogy megmentse a csődtől a legendás kolozsvári cipőgyárat, a Clujanát – jelentette ki a Krónikának Vákár István. A Kolozs megyei közgyűlés RMDSZ-es alelnöke szerint azonban erre már nincs törvényes keretük, főrészvényesként sem nyújthatnak számottevő támogatást, mely megmenthetné a csődtől.
„Főrészvényesként megvásárolhatta a cégtől az épületet” – emlékeztetett az alelnök, aki szerint a pénzből a cégmenedzsment rendezhette a felhalmozott adósságokat, és folytatódhatott a termelés. Rámutatott: a vásárral a megyei tanács is nehéz helyzetbe került, hiszen valamit kezdenie kell az épülettel, amit legutóbbi ellenőrzése során a Számvevőszék is elmondott.
Ez kényszerítette arra a megyei vezetést, hogy a gyárépület elhagyására szólítsa fel a céget, mely időközben újabb adósságokat halmozott fel, mesélte lapunknak Vákár. „A gyártási folyamat már rég leállt, szinte egy éve. Egy olyan gyárról beszélünk, amely gyakorlatilag már nem működik” – hívta fel a figyelmet az alelnök, cáfolva a sajtóhíreket, miszerint a megyei tanács kényszerítené a termelés leállítására a céget. Mint mondta, a cégnek még 15–20 alkalmazottja lehet, akik karbantartással, őrzéssel foglalkoznak.
„Nagyon szerettük volna legalább a brandet megmenteni: a Farmec kozmetikai cégen kívül ez Kolozsvár utolsó régi márkája” – mondta a megyei alelnök. Hangsúlyozta, ha tehetné, a tanács most is megmentené a gyárat, ahogy azt többször is tette, de erre nincs törvényes lehetőség.
„Sajnos a törvény nem engedi. A megyei tanács mindig készen állt befektetni, újabb kölcsönt adni, de a törvény nem engedi, hogy magáncégnek – hiába az állam a részvényes, annak minősül – három fiskális évben egymás után egy bizonyos összegnél több pénzt adjunk” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett, hogy a legutóbbi csődhelyzetben a megyei tanács piaci áron fizette ki az épület és terület ellenértékét, az összeg akkor elegendő volt arra, hogy kifizessék az adósságokat és újraindulhasson a termelés. „Akkor úgy nézett ki, megmenekül. Meg is menekült egy rövid időre, de utána újra elkezdett adósságokat felhalmozni” – emlékeztetett az RMDSZ politikusa.
Elmondta, szakemberek szerint ennek egyik oka, hogy ebben az iparágban a kis műhelyek már jobban tudnak érvényesülni, mint a nagy gyárak. Hangsúlyozta, a Clujana nehéz helyzetének kialakulásában nagyon sok tényező közrejátszik, nem lehet csak a menedzsmentre vagy másra fogni a bajt.
Fotó: Facebook/Clujana
A megyei tanács célja most az, hogy legalább az épület megmeneküljön, készítenek egy megvalósíthatósági tanulmányt, hogy kiderüljön, mire lenne alkalmas a felújítása után. Az RMDSZ alelnöke szerint a gyárépület és a hozzá tartozó melléképületek hasznosítása kapcsán több elképzelés is volt az idők során, adminisztratív hubot, kulturális központot, szülészetet és okiratlerakatot is képzeltek már ide.
A valódi rendeltetést a dokumentáció elkészülte után fogják megszabni. Vákár István cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy a megyei tanács el akarná adni az értékes területet.
– fogalmazott Vákár István, aki szerint a brandet meg szeretné menteni a megyei tanács, bár kicsi a valószínűsége, hogy cipőgyártásba fogjon. „A brand megvan, csak egyelőre nem tudunk mit csinálni vele” – foglalta össze a helyzetet. Hangsúlyozta, a csődeljárás elindításáról a részvényesek közgyűlése dönt, a megyei tanács már nem tudja megakadályozni.
„Nem a mi jogkörünk, mi nem engednénk. Én az utolsó percben is megmenteném, de nem tudom a módját” – adott hangot személyes véleményének Vákár István. Az elmúlt napokban Alin Tișe megyei tanácselnök is úgy nyilatkozott, hogy a Clujana brand és az ingóságok nem vesznek el, ezek a megyei tanács tulajdonában vannak.
Mint mondta, a szakembereknek kell megoldást javasolni, hogy magánbefektetésként, vagy pedig magán- és közszféra közötti összefogással lehetne újraindítani a termelést.
Fotó: Facebook/Clujana
A Clujana cipőgyár legutóbb 2017-ben került szorult helyzetbe, akkor bocsátotta áruba az adóhatóság a tartozások miatt, a megyei tanács akkor tett szert az ingóságokra. A Ştiri de Cluj beszámolója szerint az adóhatóság áfával együtt 27,8 millió lejt kért a 9540 négyzetméteres területért, melyen a gyár működik, míg a hozzá tartozó 118 méteres üzletcsarnokért 676 245 lejt számoltak fel.
A Clujana újabb csődhelyzetéről az elmúlt hetekben kezdett el cikkezni a helyi és országos sajtó, miután a gyár vezetése közölte, hogy a megyei tanács kilakoltatja a Korvin (1 Mai) téri ingatlanokból. A vállalatnak év végéig kell elhagynia az épületeket. Sajtóinformációk szerint a részvényesek közgyűlése decemberben várhatóan elindítja a csődeljárást.
1948-ban államosították, a kommunista hatóságok előbb Herbák Jánosra, majd Clujanára keresztelték. Az 1980-as években 8 ezer embernek biztosított munkahelyet, termékeiért, a híres Clujana bakancsokért sorban álltak a vásárlók.
A rendszerváltást követően csődbe ment, de a megyei tanács feltámasztotta, és 2004-ben pár tucat dolgozóval újraindult a termelés. De működése már nem volt sikertörténet, a termékek minősége meg sem közelítette a korábbi szintet. Így a cég folyamatosan veszteséges volt, és bár mintaboltok nyitásával próbálkozott, ezek sem váltak be.
Egy startup megalkotta az első, romániai fejlesztésű elektromos motorkerékpárt, amely összecsukható, és a legnagyobb, töltés nélküli hatótávval dicsekszik. A Ride Colibri M22-es vázát Szatmárnémetiben fejlesztették ki, ott is rakják össze.
A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy az országos villamosenergia-rendszer (SEN) egyensúlyát nem fenyegeti veszély a kánikula miatt.
A Versenytanács engedélyezte azt a 347,5 millió euró értékű tranzakciót, amelynek keretében a Transilvania Bank át kívánja venni az OTP Bank romániai üzletágát. Ez lépés elengedhetetlen volz ahhoz, hogy a magyar bank végleg kivonuljon a romániai piacról.
Az idei első öt hónapban éves viszonylatban 5 százalékkal csökkent Románia primerenergia-termelése, illetve 2,4 százalékkal a villamosenergia-termelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Áprilisban 52,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte vasárnap a bukaresti pénzügyminisztérium.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)