Csomagolni kell. A Kolozs megyei önkormányzat kilakoltatja a csőd szélére került Clujana cipőgyárat
Fotó: Facebook/Clujana
A Kolozs megyei önkormányzat megmentené a csődtől a legendás kolozsvári cipőgyárat, a Clujanát, de nincs törvényes kerete erre – jelentette ki a Krónikának Vákár István. A megyei tanács alelnöke cáfolta, hogy eladni készülnének a gyárépületet.
2022. november 17., 14:022022. november 17., 14:02
Akárcsak eddig, most is mindent megtenne a Kolozs megyei önkormányzat, hogy megmentse a csődtől a legendás kolozsvári cipőgyárat, a Clujanát – jelentette ki a Krónikának Vákár István. A Kolozs megyei közgyűlés RMDSZ-es alelnöke szerint azonban erre már nincs törvényes keretük, főrészvényesként sem nyújthatnak számottevő támogatást, mely megmenthetné a csődtől.
„Főrészvényesként megvásárolhatta a cégtől az épületet” – emlékeztetett az alelnök, aki szerint a pénzből a cégmenedzsment rendezhette a felhalmozott adósságokat, és folytatódhatott a termelés. Rámutatott: a vásárral a megyei tanács is nehéz helyzetbe került, hiszen valamit kezdenie kell az épülettel, amit legutóbbi ellenőrzése során a Számvevőszék is elmondott.
Ez kényszerítette arra a megyei vezetést, hogy a gyárépület elhagyására szólítsa fel a céget, mely időközben újabb adósságokat halmozott fel, mesélte lapunknak Vákár. „A gyártási folyamat már rég leállt, szinte egy éve. Egy olyan gyárról beszélünk, amely gyakorlatilag már nem működik” – hívta fel a figyelmet az alelnök, cáfolva a sajtóhíreket, miszerint a megyei tanács kényszerítené a termelés leállítására a céget. Mint mondta, a cégnek még 15–20 alkalmazottja lehet, akik karbantartással, őrzéssel foglalkoznak.
„Nagyon szerettük volna legalább a brandet megmenteni: a Farmec kozmetikai cégen kívül ez Kolozsvár utolsó régi márkája” – mondta a megyei alelnök. Hangsúlyozta, ha tehetné, a tanács most is megmentené a gyárat, ahogy azt többször is tette, de erre nincs törvényes lehetőség.
„Sajnos a törvény nem engedi. A megyei tanács mindig készen állt befektetni, újabb kölcsönt adni, de a törvény nem engedi, hogy magáncégnek – hiába az állam a részvényes, annak minősül – három fiskális évben egymás után egy bizonyos összegnél több pénzt adjunk” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett, hogy a legutóbbi csődhelyzetben a megyei tanács piaci áron fizette ki az épület és terület ellenértékét, az összeg akkor elegendő volt arra, hogy kifizessék az adósságokat és újraindulhasson a termelés. „Akkor úgy nézett ki, megmenekül. Meg is menekült egy rövid időre, de utána újra elkezdett adósságokat felhalmozni” – emlékeztetett az RMDSZ politikusa.
Elmondta, szakemberek szerint ennek egyik oka, hogy ebben az iparágban a kis műhelyek már jobban tudnak érvényesülni, mint a nagy gyárak. Hangsúlyozta, a Clujana nehéz helyzetének kialakulásában nagyon sok tényező közrejátszik, nem lehet csak a menedzsmentre vagy másra fogni a bajt.
Fotó: Facebook/Clujana
A megyei tanács célja most az, hogy legalább az épület megmeneküljön, készítenek egy megvalósíthatósági tanulmányt, hogy kiderüljön, mire lenne alkalmas a felújítása után. Az RMDSZ alelnöke szerint a gyárépület és a hozzá tartozó melléképületek hasznosítása kapcsán több elképzelés is volt az idők során, adminisztratív hubot, kulturális központot, szülészetet és okiratlerakatot is képzeltek már ide.
A valódi rendeltetést a dokumentáció elkészülte után fogják megszabni. Vákár István cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy a megyei tanács el akarná adni az értékes területet.
– fogalmazott Vákár István, aki szerint a brandet meg szeretné menteni a megyei tanács, bár kicsi a valószínűsége, hogy cipőgyártásba fogjon. „A brand megvan, csak egyelőre nem tudunk mit csinálni vele” – foglalta össze a helyzetet. Hangsúlyozta, a csődeljárás elindításáról a részvényesek közgyűlése dönt, a megyei tanács már nem tudja megakadályozni.
„Nem a mi jogkörünk, mi nem engednénk. Én az utolsó percben is megmenteném, de nem tudom a módját” – adott hangot személyes véleményének Vákár István. Az elmúlt napokban Alin Tișe megyei tanácselnök is úgy nyilatkozott, hogy a Clujana brand és az ingóságok nem vesznek el, ezek a megyei tanács tulajdonában vannak.
Mint mondta, a szakembereknek kell megoldást javasolni, hogy magánbefektetésként, vagy pedig magán- és közszféra közötti összefogással lehetne újraindítani a termelést.
Fotó: Facebook/Clujana
A Clujana cipőgyár legutóbb 2017-ben került szorult helyzetbe, akkor bocsátotta áruba az adóhatóság a tartozások miatt, a megyei tanács akkor tett szert az ingóságokra. A Ştiri de Cluj beszámolója szerint az adóhatóság áfával együtt 27,8 millió lejt kért a 9540 négyzetméteres területért, melyen a gyár működik, míg a hozzá tartozó 118 méteres üzletcsarnokért 676 245 lejt számoltak fel.
A Clujana újabb csődhelyzetéről az elmúlt hetekben kezdett el cikkezni a helyi és országos sajtó, miután a gyár vezetése közölte, hogy a megyei tanács kilakoltatja a Korvin (1 Mai) téri ingatlanokból. A vállalatnak év végéig kell elhagynia az épületeket. Sajtóinformációk szerint a részvényesek közgyűlése decemberben várhatóan elindítja a csődeljárást.
1948-ban államosították, a kommunista hatóságok előbb Herbák Jánosra, majd Clujanára keresztelték. Az 1980-as években 8 ezer embernek biztosított munkahelyet, termékeiért, a híres Clujana bakancsokért sorban álltak a vásárlók.
A rendszerváltást követően csődbe ment, de a megyei tanács feltámasztotta, és 2004-ben pár tucat dolgozóval újraindult a termelés. De működése már nem volt sikertörténet, a termékek minősége meg sem közelítette a korábbi szintet. Így a cég folyamatosan veszteséges volt, és bár mintaboltok nyitásával próbálkozott, ezek sem váltak be.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!