Szorít a cipő: az utolsó percben is megmentenék a Clujanát

Akárcsak eddig, most is mindent megtenne a Kolozs megyei önkormányzat, hogy megmentse a csődtől a legendás kolozsvári cipőgyárat, a Clujanát – jelentette ki a Krónikának Vákár István. A Kolozs megyei közgyűlés RMDSZ-es alelnöke szerint azonban erre már nincs törvényes keretük, főrészvényesként sem nyújthatnak számottevő támogatást, mely megmenthetné a csődtől.

Emlékeztetett, hogy a mostani helyzetnek van előzménye, a Clujana 2017-ben is a csőd szélére került, és akkor a megyei tanács megmentette.

„Főrészvényesként megvásárolhatta a cégtől az épületet” – emlékeztetett az alelnök, aki szerint a pénzből a cégmenedzsment rendezhette a felhalmozott adósságokat, és folytatódhatott a termelés. Rámutatott: a vásárral a megyei tanács is nehéz helyzetbe került, hiszen valamit kezdenie kell az épülettel, amit legutóbbi ellenőrzése során a Számvevőszék is elmondott.

Ez kényszerítette arra a megyei vezetést, hogy a gyárépület elhagyására szólítsa fel a céget, mely időközben újabb adósságokat halmozott fel, mesélte lapunknak Vákár. „A gyártási folyamat már rég leállt, szinte egy éve. Egy olyan gyárról beszélünk, amely gyakorlatilag már nem működik” – hívta fel a figyelmet az alelnök, cáfolva a sajtóhíreket, miszerint a megyei tanács kényszerítené a termelés leállítására a céget. Mint mondta, a cégnek még 15–20 alkalmazottja lehet, akik karbantartással, őrzéssel foglalkoznak.

„Nagyon szerettük volna legalább a brandet megmenteni: a Farmec kozmetikai cégen kívül ez Kolozsvár utolsó régi márkája” – mondta a megyei alelnök. Hangsúlyozta, ha tehetné, a tanács most is megmentené a gyárat, ahogy azt többször is tette, de erre nincs törvényes lehetőség.

„Sajnos a törvény nem engedi. A megyei tanács mindig készen állt befektetni, újabb kölcsönt adni, de a törvény nem engedi, hogy magáncégnek – hiába az állam a részvényes, annak minősül – három fiskális évben egymás után egy bizonyos összegnél több pénzt adjunk” – hangsúlyozta.

Vákár szerint ez az összeg messze nem elegendő a Clujana adósságainak rendezéséhez.

Emlékeztetett, hogy a legutóbbi csődhelyzetben a megyei tanács piaci áron fizette ki az épület és terület ellenértékét, az összeg akkor elegendő volt arra, hogy kifizessék az adósságokat és újraindulhasson a termelés. „Akkor úgy nézett ki, megmenekül. Meg is menekült egy rövid időre, de utána újra elkezdett adósságokat felhalmozni” – emlékeztetett az RMDSZ politikusa.

Elmondta, szakemberek szerint ennek egyik oka, hogy ebben az iparágban a kis műhelyek már jobban tudnak érvényesülni, mint a nagy gyárak. Hangsúlyozta, a Clujana nehéz helyzetének kialakulásában nagyon sok tényező közrejátszik, nem lehet csak a menedzsmentre vagy másra fogni a bajt.

A megyei tanács célja most az, hogy legalább az épület megmeneküljön, készítenek egy megvalósíthatósági tanulmányt, hogy kiderüljön, mire lenne alkalmas a felújítása után. Az RMDSZ alelnöke szerint a gyárépület és a hozzá tartozó melléképületek hasznosítása kapcsán több elképzelés is volt az idők során, adminisztratív hubot, kulturális központot, szülészetet és okiratlerakatot is képzeltek már ide.

A valódi rendeltetést a dokumentáció elkészülte után fogják megszabni. Vákár István cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy a megyei tanács el akarná adni az értékes területet.

– fogalmazott Vákár István, aki szerint a brandet meg szeretné menteni a megyei tanács, bár kicsi a valószínűsége, hogy cipőgyártásba fogjon. „A brand megvan, csak egyelőre nem tudunk mit csinálni vele” – foglalta össze a helyzetet. Hangsúlyozta, a csődeljárás elindításáról a részvényesek közgyűlése dönt, a megyei tanács már nem tudja megakadályozni.

„Nem a mi jogkörünk, mi nem engednénk. Én az utolsó percben is megmenteném, de nem tudom a módját” – adott hangot személyes véleményének Vákár István. Az elmúlt napokban Alin Tișe megyei tanácselnök is úgy nyilatkozott, hogy a Clujana brand és az ingóságok nem vesznek el, ezek a megyei tanács tulajdonában vannak.

A megyei elöljáró a Napoca FM-nek nyilatkozva azt sem zárta ki, hogy a gyárat is sikerül megmenteni.

Mint mondta, a szakembereknek kell megoldást javasolni, hogy magánbefektetésként, vagy pedig magán- és közszféra közötti összefogással lehetne újraindítani a termelést.

A Clujana cipőgyár legutóbb 2017-ben került szorult helyzetbe, akkor bocsátotta áruba az adóhatóság a tartozások miatt, a megyei tanács akkor tett szert az ingóságokra. A Ştiri de Cluj beszámolója szerint az adóhatóság áfával együtt 27,8 millió lejt kért a 9540 négyzetméteres területért, melyen a gyár működik, míg a hozzá tartozó 118 méteres üzletcsarnokért 676 245 lejt számoltak fel.

A Clujana újabb csődhelyzetéről az elmúlt hetekben kezdett el cikkezni a helyi és országos sajtó, miután a gyár vezetése közölte, hogy a megyei tanács kilakoltatja a Korvin (1 Mai) téri ingatlanokból. A vállalatnak év végéig kell elhagynia az épületeket. Sajtóinformációk szerint a részvényesek közgyűlése decemberben várhatóan elindítja a csődeljárást.

A Clujana Kolozsvár egyik leghíresebb gyára, elődjét 1911-ben alapították a Renner fivérek, majd Trianon után Dermata néven működött tovább Románia legnagyobb cipőgyáraként.

1948-ban államosították, a kommunista hatóságok előbb Herbák Jánosra, majd Clujanára keresztelték. Az 1980-as években 8 ezer embernek biztosított munkahelyet, termékeiért, a híres Clujana bakancsokért sorban álltak a vásárlók.

A rendszerváltást követően csődbe ment, de a megyei tanács feltámasztotta, és 2004-ben pár tucat dolgozóval újraindult a termelés. De működése már nem volt sikertörténet, a termékek minősége meg sem közelítette a korábbi szintet. Így a cég folyamatosan veszteséges volt, és bár mintaboltok nyitásával próbálkozott, ezek sem váltak be.