Kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen, ha a szenátus után a képviselőház is megszavazza a belföldi termékek előnyben részesítését célzó jogszabályt. Gyerkó László, a Versenytanács alelnöke lapunknak elmondta, konzultatív jellegű jelentésében az intézmény kétszer is arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy nem ért egyet az élelmiszeripari korlátozással. A felsőház által megszavazott törvény szerint a hazai élelmiszerüzleteknek hús-, zöldség- és gyümölcskínálatuk legkevesebb 51 százalékát a belföldi piacról kell előteremteniük.
2015. október 07., 16:402015. október 07., 16:40
2015. október 07., 19:162015. október 07., 19:16
A lapunk által már ismertetett javaslat eredeti formájában csak a nagy bevásárlóközpontokat kötelezte volna az import áru arányának korlátozásra, az elfogadott változat azonban az ország valamennyi élelmiszerüzletére kiterjesztette a rendelkezés hatályát.
A tervezet – amelynek hatályba lépéséhez a képviselőház jóváhagyására is szükség van – csak a téli hónapokban nyújt teret némi engedményre, decemberben és januárban ugyanis az üzletek polcain található gyümölcsök és zöldségek legtöbb 70 százaléka lehetne import. Ovidiu Donţu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azzal indokolja előterjesztését, hogy az intézkedés munkahelyeket teremtene, növelné az adóbevételeket, továbbá a romániai piac, valamint a gazdák és a mezőgazdasági kistermelők versenyképességét, ugyanakkor több friss termék lenne kapható a boltokban.
Egyébként a politikus többek között az Európai Unió vidékfejlesztési politikájára hivatkozik, amely 2014-2020-as programidőszakában nagy hangsúlyt fektet a rövid élelmiszer-ellátási láncok kiépítésére, a helyi termelők és a helyi fogyasztók közötti távolság csökkentésére, a helyi piacok előtérbe helyezésére.
Ehhez képest a Versenytanács arra figyelmeztet, hogy a törvénytervezet uniós versenyszabályokba ütközik. „Érthető, hogy minden ország előnyben kívánja részesíteni saját, belföldön előállított termékét, viszont meg kell vizsgálni, hogy szavatolhatóak-e a beszállítás minőségére, mennyiségére, időtartamára vonatkozó feltételek. Jó lenne, ha például a székelyföldi kolbásznak nagyobb piaca lenne, de kérdéses, hogy van-e, aki megtermeljen annyi árut a kívánt mennyiségben – jelentette ki a Krónikának Gyerkó László.
A versenyhivatal alelnöke hozzátette, a törvény elfogadását nem előzte meg reális elemzés, ugyanakkor az uniós szabad piacot, az áruk szabad mozgására vonatkozó rendeleteket figyelembe véve szerinte nem lehet gyakorlatba ültetni az ehhez hasonló megszorító intézkedést. A versenytanács alelnöke szerint amennyiben a képviselőház változatlan formában szavazná meg a jogszabályt, az EU kötelezettségszegési eljárást indítana Románia ellen.
Delia Nica, a romániai áruházláncok országos szövetségének ügyvezető igazgatója a Hotnews portálnak úgy nyilatkozott, semmi kifogásuk az ellen, hogy például a nyári hónapokban kizárólag hazai termékekkel töltsék fel az üzletek polcait, ez azonban a belföldi termelési kapacitást tekintve szerinte lehetetlen. „Alternatívát is biztosítani kellene a kereskedők számára arra az esetre, ha nem tudják feltölteni a készletüket kizárólag a helyi piacról. Mi a teendő például az ideihez hasonló aszályos évben, amikor elégtelen mennyiségű hazai zöldség és gyümölcs termett? – tette fel a kérdést Nica.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter üdvözölte a kezdeményezést, szkeptikusnak mutatkozott azonban a tekintetben, hogy a belföldi termelés megfelelne-e a többletkeresletnek. A tárcavezető úgy véli, az importból származó élelmiszer forgalmazásának korlátozása csak az életképes termelőszövetkezetek működése, a gazdák társulása esetén lenne lehetséges.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Június 13-ig fogadják a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kirendeltségei az egységes agrártámogatási kérelmeket – emlékeztetett keddi közleményében az intézmény.
Bezárja Brassó megyei üzemét a német autópari vállalat, a Tekfor – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
A múlt évben 8568 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme elérte a 8270 lejt, ami 15,3 százalékkal magasabb az előző évi jövedelemszintnél – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Áprilisban 3,141 milliárd euróval nőtt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Eredménytelenül zárultak a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről szóló, a kormányzásra felkért négy párt és a nemzeti kisebbségi frakció képviselőinek részvételével megtartott tárgyalások.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!