2012. január 18., 07:202012. január 18., 07:20
„A törvényi előírások és a versenytanács tiltja, hogy a megyei önkormányzatok támogassák a tulajdonukban levő társaságokat. Miközben a Kolozs megyei önkormányzat csak befektetésekre, fejlesztésre ad pénzt a kolozsvári reptérnek, addig a Maros megyei a légikikötő fenntartását támogatja, tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatva a vásárhelyi légikikötőt, amely ezáltal a lehető legolcsóbb szolgáltatásokat biztosítja a légitársaságoknak”– állapította meg Tişe.
Hozzáfűzte, a repterek működését a légitársaságokra kirótt reptéri illetékből finanszírozzák, de ha ezeket a költségeket kifizeti a megyei önkormányzat, akkor tetszés szerinti alacsony díjszabással csábíthatja el a társaságokat. Tişe szerint a marosvásárhelyi légikikötő az önkormányzati támogatásnak köszönheti, hogy utasforgalma elérte az évi 200 ezret, ami még így is alig ötöde a kolozsvári reptér egymilliós forgalmának.
Mihai Poruţiu Maros megyei demokrata-liberális tanácsos fájónak, de logikusnak tartja Tişe döntését. Szerinte azok után, hogy Maros megye évi egymillió eurónak megfelelő összeggel támogatja a Transilvania légikikötő működését, várható volt a Kolozs megyeiek ellenlépése. Kérdésünkre, hogy ő is törvénytelennek tartja-e a légikikötő szubvencionálását, az önkormányzati képviselő úgy válaszolt: nem tudja, de abban biztos, hogy az efféle versengés nem tisztességes. „El kell ismernünk, hogy a pocsék menedzsmentnek köszönhetően illojális konkurenciát folytatunk” – nyilatkozta kérdésünkre Poruţiu, aki elsősorban Ştefan Petru Runcant, a vidrátszegi reptér parancsnokát teszi felelőssé, mivel szerinte képtelen versenyképesen vezetni a nemzetközi légikikötőt.
„Runcan éjjel-nappal azzal dicsekszik, hogy milyen sok utas veszi igénybe a repülőteret. Könnyű annyi légitársaságot és járatot Marosvásárhelyre vonzani, ha a minimumra csökkented az illetékeket, hogy utólag a megyei tanács pénzéből tartsd fenn magad. Egy parancsnoknak azzal kellene foglalkoznia, miként növelje a bevételeket. Sehol a világon a repülőterek nem lennének nyereségesek, ha az utaztatáson kívül nem folytatnának egyéb tevékenységeket. De Vidrátszegen még egy üdítőt sem árulnak” – háborgott kérdésünkre Poruţiu.
A Maros megyei önkormányzat elnökének, Lokodi Edit Emőkének is régóta szálka a szemében Runcan. A testület vezetője több ízben lemondásra szólította fel a parancsnokot, az azonban nem volt hajlandó megválni székétől. A Maros és Kolozs megyék közötti vita kapcsán Lokodi mégis úgy véli, hogy az általa vezetett önkormányzat nem követett el semmiféle törvénytelenséget. „Bármilyen határozatot hozhatunk, ha az nem törvényes, a prefektúra rögtön megtámadja. A Transilvania repülőtér esetében azonban egyetlen rendelkezésünket sem küldték vissza, vagy pereltek be érte. Mi senkit nem támogattunk közpénzből, mindenkinek ugyanazokat a feltételeket szabtuk meg” – szögezte le kérdésünkre Lokodi Edit Emőke, hozzátéve: Alin Tişe nem értesítette pereskedési szándékáról.
Lokodi emlékeztetett, hogy 2010-ben éppen Kolozs megyei kollégája volt az, aki együttműködést javasolt a két repülőtér között. „Mi annak idején megalakítottuk a munkacsoportunkat, amely kidolgozta a javaslatait, de a Kolozs megyeiek ezt még csak válaszra sem méltatták. Kezdem azt hinni, hogy Tişe úr akkori ajánlata nem volt sem őszinte, sem komoly” – fejtette ki véleményét Lokodi. Szerinte a kolozsváriak hamar elfelejtették, hogy a Transilvania repülőtér számos ízben kisegítette őket. A kifutópálya korszerűsítésekor, valamint ködös napokon a kolozsvári járatok Vidrátszegen landoltak. „A Transilvania személyzete az itteni járatok lefedésére elégséges. Ehhez képest az alkalmazottak vállalták a túlórát, kisegítve kolozsvári kollégáikat” – tette hozzá Lokodi Edit Emőke.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, 2010 július közepén Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke levélben tájékoztatta Maros megyei kollégáját arról, hogy a kolozsvári nemzetközi légikikötőt üzemeltető Kolozs megyei önkormányzat átvenné, megvásárolná, vagy partnerként segítené a marosvásárhelyi Transilvania repülőteret. Mint a demokrata-liberális önkormányzati vezető akkor rámutatott, közös, interregionális érdek a térség légi forgalmának ésszerűsítése. Az önkormányzat vezetője úgy véli: Kolozsvárnak kellene lennie a térség fejlesztési központjának, tehát észszerű lenne, ha a kolozsvári repülőtér átvenné a vásárhelyit is. A konkrét ajánlat úgy szólt, hogy a kereskedelmi társasággá átalakuló vásárhelyi Transilvania repülőtér teljes részvénycsomagját vagy annak a többségi részét megvásárolná a kolozsvári repülőteret működtető társaság.
Válaszában akkor Lokodi leszögezte, a Maros megyei önkormányzat támogatja a kolozsvári és marosvásárhelyi repülőtér közötti együttműkődést. A Maros Megyei Tanács elnöke ugyanakkor a két létesítmény fejlesztése érdekében összehangolt stratégia kidolgozását javasolta a Kolozs megyei önkormányzatnak.
Lokodi azonban politikai hátszelet sejtett az ügyben, hiszen ezt az együttműködési javaslatot megelőzően éppen Alin Tişe szólította fel írásban a Maros megyei önkormányzatot arra, hogy támogassa egy Dés és Kolozsvár között megépítendő repülőtér ügyét, az annak érdekében történő földvásárlást. Lokodi akkor válaszában jelezte: nem teheti, hiszen ez ellentétben áll azzal az elképzeléssel, hogy a Maros megyei légikikötő korszerű létesítménnyé fejlődjön. Ugyanakkor a nem kielégítő forgalom mögött is politikai indíttatást sejtetett. „A jelentős utazásszervezőket a minisztérium a kolozsvári repülőtér felé irányítja” – mondta akkor a Maros megyei közgyűlés elnöke, aki szerint így a 22-es csapdájába került a Transilvania légikikötő, vagyis nem fejlesztik, mert nincs elég utasa, viszont a későbbiekben sem lesz kellő számú járat, ha nem korszerűsítik a repteret.
A Maros megyeiek korábban Radu Berceanu akkori közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszterhez is fordultak jogorvoslatért, felróva, a Marosvásárhelytől 15 kilométerre található Transilvania repülőteret valakik folyamatosan hátrányos helyzetbe akarják hozni, s emiatt úsznak el egyre-másra a légikikötő fejlesztésére lehívható európai uniós támogatások.
Akkor a szaktárcavezető azt válaszolta, hogy a támogatások azért úsznak el sorra, mert a vásárhelyi létesítménynek nem kielégítő a forgalma, ugyanakkor arra az európai uniós szabályra is emlékeztette a Maros megyei illetékeseket, hogy egy reptér csak akkor támogatható, ha száz kilométeres közelében nincs másik hasonló létesítmény. Kolozsvár és Vásárhely között azonban légvonalban nincs meg a kellő távolság.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.