Fotó: Pixabay.com
Huszonöt bázisponttal, 2,50 százalékra emelte a román jegybank az alapkamatot, az új kamatszint keddtől lesz érvényes – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
2018. május 07., 14:532018. május 07., 14:53
2018. május 07., 15:012018. május 07., 15:01
A román jegybank igazgatótanácsa az idén már harmadszor növeli az irányadó kamatot, legutóbb februárban hajtott végre huszonöt bázispontos kamatemelést a januári, szintén huszonöt bázispontos emelés után – emlékzetet az MTI.
A BNR ugyanakkor az Agerpres szerint arról is döntött, hogy a betéti konstrukciók kamatát évi 1,25 százalékról 1,5 százalékra, a hitelkonstrukciók kamatlábát pedig évi 3,25 százalékról 3,5 százalékra növeli.
A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint
ugyanis ilyen körülmények között a kereskedelmi pénzintézetek nagyobb költségek árán jutnak hitelhez a BNR-től, illetve a bázispontemelés teret ad az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) további növekedésének is.
Egyhamar nem számíthatnak jó hírekre a hitelesek – a gazdasági szakemberek szerint rövid időn belül nemhogy nem indul csökkenésnek az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR), hanem további növekedés várható, így a havi törlesztőrészletek folyamatos emelkedésére kell felkészülni.
A jegybank hétfői döntése ugyanakkor
Egyébként a kereskedelmi pénzintézetek kötelező tartalékrátája nem változott, így mind a lej, mind a deviza esetében 8 százalék maradt a tartalékráta.
Az infláció a korábban remélt ütemnél gyorsabban emelkedve, márciusban elérte az 5 százalékot.
A szociálliberális kormányt és a Román Nemzeti Bankot (BNR) egyaránt felelősség terheli az infláció meredek emelkedése miatt – vallják a Krónika által megkérdezett szakemberek. „Nagyobb a füst, mint a láng” – jellemezte az elmúlt napok egymásra mutogatását Édler András.
A fogyasztói árindex-emelkedés kezelését illetően az elmúlt hetekben vita alakult ki a kormány és a jegybank között. A felek képviselői pénteken tárgyalóasztalhoz ültek, miután Klaus Johannis államelnök is hajlandóságát fejezte ki, hogy közvetítsen a két intézmény között.
A pénteki tárgyalást követően a felek abban egyeztek meg, hogy az infláció külföldi tényezők hatására nőtt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem törekszik a Román Nemzeti Bank irányításának megszerzésére – nyilatkozta Liviu Dragnea, a PSD elnöke.
Korábban a kormány azzal vádolta a jegybankot, hogy nem lép fel hatékonyan az infláció megfékezése érdekében, a jegybank egyes tisztségviselői pedig azt vetették a kormány szemére, hogy a munka termelékenységéhez képest gyorsabb ütemben növeli a béreket a közszférában, s ezzel serkenti az inflációt. A központi bank az idén 3,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedésre számít, 2019-ben pedig 3,1 százalékos inflációval számol.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!