Amikor pedig az ellenintézkedések hatására a gazdasági növekedés, az infláció kiegyenlítődik, akkor újabb élénkítő döntéseket lehet bevetni, növelve a fogyasztást, tehát amikor sikerül visszafogni a növekedést, akkor újra lehet élénkíteni – mutatott rá a pénzügyi szakértő, aki szerint a jegybank és a kormányzat közös felelőssége a gazdasági folyamatok megfelelő irányítása.

korábban írtuk

Újabb rossz hír a hiteleseknek: 25 bázisponttal emelte a román jegybank az alapkamatot

Huszonöt bázisponttal, 2,50 százalékra emelte a román jegybank az alapkamatot, az új kamatszint keddtől lesz érvényes – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.

Rámutatott, a kormánypárti politikusok megalapozatlan nyilatkozatai is instabilitást okozhatnak, a lej gyengüléséhez vezetnek, kihatnak a pénzpiac alakulására különösen azért, mert az árak egy része euróban van megadva. A gyengébb lej kedvez ugyan az exportnak, de növeli az inflációs nyomást, és nagyobb terheket ró az euróhitelesekre.

„Ha a jegybank növeli a kamatot, több pénz áramlik vissza a gazdasági betétekbe, aztán ha kiegyenlítődik a helyzet, újra lehet csökkenteni a kamatokat. Az adók növelésével és hatékonyabb behajtásával pedig több pénz kerül az államkasszába, ez utóbb visszaáramlik a gazdaságba a befektetések révén” – fogalmazta meg.

Hatékony egyveleg

Arra a kérdésre azonban, hogy számíthatunk-e beavatkozásra a jegybank, illetve a kormány részéről, a szociálliberális kabinet és a Román Nemzeti Bank (BNR) illetékeseinek csütörtök estébe nyúló tárgyalása sem adott választ. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének nyilatkozata alapján azonban van remény az intézményi együttműködésre. Mint elmondta, építő jellegű párbeszéd zajlott az ország gazdasági helyzetéről és várható alakulásáról, s a jegybanki vezetőkkel megállapodtak abban, hogy szükség van „egy hatékony és kiegyensúlyozott pénzügyi, költségvetési és monetáris politikai mix” alkalmazásának a folytatására.

A jegybanki tájékoztatás szerint a háromhavi ROBOR a csütörtöki 2,49 százalékról 2,54 százalékra emelkedett pénteken. 2,5 százalékot meghaladó szintet 2014 októbere óta nem regisztráltak. Ehhez képest az Első otthon program keretében igényelt, az állami garanciának köszönhetően kedvezményes ingatlanhiteleknél is alkalmazott kamatláb egy évvel ezelőtt még 0,91 százalékos volt, majd hirtelen növekedésnek indult, az idei év elején pedig már 2 százalék feletti értékben határozták meg. A pénzpiaci szakértők ugyanakkor nem derűlátók, egyre több felől érkeznek olyan hírek, amelyek szerint az év végére a háromhavi irányadó bankközi kamatláb eléri a 3 százalékot. Ez azt jelenti, hogy aki most a 30 évre lekötött jelzáloghitel törlesztőrészleteként mintegy havi 1200 lejt fizet, annak a ROBOR megugrásával már havi 1368 lejt kell törlesztenie.