Közös a felelősség az infláció növekedése miatt

Közös a felelősség az infláció növekedése miatt

Fotó: Presidency.ro

A szociálliberális kormányt és a Román Nemzeti Bankot (BNR) egyaránt felelősség terheli az infláció meredek emelkedése miatt – vallják a Krónika által megkérdezett szakemberek. „Nagyobb a füst, mint a láng” – jellemezte az elmúlt napok egymásra mutogatását Édler András. 

Bíró Blanka

Bálint Eszter

2018. április 26., 11:152018. április 26., 11:15

2018. április 26., 11:172018. április 26., 11:17

Folytatódott szerdán az adok-kapok a kormánypártok és Klaus Johannis között az egyre magasabbra hágó infláció témájában, miközben az államfő megkezdte a hétfőn beharangozott közvetítést a Dăncilă-kabinet és a jegybank között. A nyilatkozatok özöne azt követően indult újra be, hogy az államelnöki hivatal közölte, Johannis délre a Cotroceni-palotába várja Mugur Isărescu jegybankelnököt és első helyettesét, Florin Georgescut, péntekre pedig találkozóra hívta az éppen Izraelben tartózkodó Viorica Dăncilă kormányfőt is.

A kormánykoalíció politikusai ezt követően váltig azt hangsúlyozták, hogy Johannis nem „mediálhat” a kabinet és a jegybank között, elsősorban azért, mert azt egyik fél sem kérte,

mivel az államfő által emlegetett konfliktushelyzet eltúlzott, nincsenek gondok, a miniszterelnök jövő csütörtökön ül majd tárgyalóasztalhoz Isărescuval. Ugyanakkor – tették hozzá a kormány képviselői – Johannis amúgy sem közvetíthetne, hiszen már több ízben egyértelműen a BNR mellett tette le a garast a fennálló nézeteltérések kapcsán.

Johannis együttműködést sürget

Mint az államfő és a jegybankelnök találkozóját követően kiadott államfői hivatali közlemény rámutat, a tegnapi egyeztetés során Johannis az árstabilitás biztosításának fontosságát hangsúlyozta, és arról beszélt, hogy a kormány és a BNR közötti hatékony, kiegyensúlyozott, felelős, Románia gazdasági érdekeit szem előtt tartó együttműködésre van szüksége. Leszögezte: a gazdaságpolitikai kérdések összehangolása nem jelenti azt, hogy az egyik hatóság politikáit alá kell rendelni mások célkitűzéseinek, „azonban a gazdaságpolitikák összességének biztosítania kell a makrogazdasági környezet stabilitását és kiszámíthatóságát”.

A közlemény szerint a találkozón Mugur Isărescu ismertette az áremelkedéseket okozó főbb tényezőket, és azt mondta, a jelentős hatások nem a monetáris politika irányából érkeznek.
Mindenki hibás

„A kormány és a jegybank közös felelőssége a jelenleg kialakult helyzet, az emelkedő infláció” – vélekedett eközben szerdán a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István.

Galéria

Erdei-Dolóczki István

Fotó: Facebook/Erdei-Dolóczki István

A képviselőház pénzügyi bizottságának tagja kifejtette, a Román Nemzeti Bank „ismeretlen okokból nem támogatja a kormány gazdasági politikáját, ugyanakkor a kormány intézkedéseit a kapkodás jellemzi”. Rámutatott: a fizetésemelések automatikusan növelik az inflációt, hiszen az embereknek több pénzük van, többet költenek, a termelők, kereskedők pedig látva a növekvő keresletet, hogy „van pénz”, megemelik az árakat.

A szakpolitikus másrészt úgy véli, az infláció „nem ördögtől való”, a gazdaságot szabályozó negatív jelenség.

Az alapkamat módosításaival a jegybank beavatkozhat, befolyásolhatja az inflációt is, hiszen ha például csökkenti az irányadó kamatot, olcsóbbak a hitelek. „A kormánynak és a jegybanknak is megvan a felelőssége a kialakult helyzetben. Biztató jel, hogy most először a pénzügyminiszter találkozik a jegybank elnökével, ez természetes kellene hogy legyen, folyamatos kapcsolattartásra, egyeztetésre volna szükség. Hiszen a jegybank független intézmény, de mégis a romániai gazdaság élteti” – mutatott rá a szatmári képviselő. Kifejtette, az optimisták szerint az infláció stabilizálódni fog, míg az ellenzék azt mondja, a helyzet tovább romlik „itt a világvége”. Ő maga úgy látja: a kormány bérpolitikájára jellemző kapkodás bizonytalanságot szül, ilyen például az egészségügyben a pótlékok körül kialakult káosz.

Idézet
A fizetést kell emelni, a munkát megfizetni, nem a pótlékokkal zsonglőrködni.

A pótlékokat szabályozó törvény értelmezhető, és az már rossz üzenet, ha egy jogszabály nem egyértelmű” – véli a politikus. Szerinte természetes, hogy mindenki nagyobb fizetést, erősebb pénzt, kevesebb munkát szeretne, a jelenlegi emelkedő infláció nem jó, de abban bízik, hogy ezt sikerül időben megfékezni.

Nagyobb a füst, mint a láng

„Nagyobb a füst, mint a láng” – jellemezte eközben az elmúlt napok egymásra mutogatását Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre leszögezte, egyértelműen politikai csatározás zajlik, az infláció növekedése kapcsán egymást próbálják befeketíteni a  felek, de „nem akkora a baj, mint ahogy beállítják”.

„A béremelés általában növeli az inflációt, ez esetben pedig még meg is előlegezte azt. Az állami szférában történő fizetésemelések a magánszférában is bérnövekedést generáltak, több pénz kerül forgalomba, és ez növeli az inflációt” – mondta Édler András.

Szerinte ezek természetes folyamatok, a piacgazdaság lereagálja a történéseket, és ki fog alakulni az egyensúly, tehát nem olyan nagy a gond. 

Galéria

Édler András

Fotó: Kocsis B. János

Amint arról korábban beszámoltunk, hatéves csúcsra, 5 százalékra nőtt márciusban az infláció az előző év harmadik hónapjához mérten. Legutóbb 2013 júniusában regisztráltak ilyen magas inflációt, akkor 5,3 százalékos volt az értéke.

A ROBOR is egyre csak nő
Nemcsak az infláció, hanem az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) egyre nagyobb léptékű emelkedése miatt is zajlik az adok-kapok a kormánypártok és a román jegybank között. Tegnap, miután három és fél éves csúcsra, 2,42 százalékra nőtt a háromhavi ROBOR, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: „nem a kormány vagy a minisztérium hatáskörébe tartozik a ROBOR piaci szintje. A nemzeti banké”.  Mint mondta, a téma a kormányfő és a jegybank vezetősége közötti jövő heti találkozón is szóba kerül.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 07., kedd

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg

Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg
2024. május 07., kedd

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára

A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára
2024. május 07., kedd

Stagnált az új autók piaca, a Dacia és a Toyota volt a legnépszerűbb az első négy hónapban

Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).

Stagnált az új autók piaca, a Dacia és a Toyota volt a legnépszerűbb az első négy hónapban
2024. május 05., vasárnap

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta

Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta
2024. május 05., vasárnap

Enyhén csökkent áprilisban a nyugdíjasok száma; az átlagnyugdíj 2248 lej volt

Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.

Enyhén csökkent áprilisban a nyugdíjasok száma; az átlagnyugdíj 2248 lej volt
2024. május 03., péntek

Késélen táncol a búza jövedelmezősége, de meglódult a repce és a napraforgó ára

Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.

Késélen táncol a búza jövedelmezősége, de meglódult a repce és a napraforgó ára
2024. május 03., péntek

A 25 ezer eurós de minimis agrártámogatás megduplázását kéri Brüsszeltől 15 uniós tagállam

Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.

A 25 ezer eurós de minimis agrártámogatás megduplázását kéri Brüsszeltől 15 uniós tagállam
2024. május 03., péntek

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak
2024. május 03., péntek

A hús, a növényi olajok és a gabona drágulása miatt tovább nőttek az élelmiszerárak

Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.

A hús, a növényi olajok és a gabona drágulása miatt tovább nőttek az élelmiszerárak
2024. május 03., péntek

Jócskán megnőtt a román államadósság, meghaladja a GDP felét

Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.

Jócskán megnőtt a román államadósság, meghaladja a GDP felét