Közös a felelősség az infláció növekedése miatt

•  Fotó: Presidency.ro

Fotó: Presidency.ro

A szociálliberális kormányt és a Román Nemzeti Bankot (BNR) egyaránt felelősség terheli az infláció meredek emelkedése miatt – vallják a Krónika által megkérdezett szakemberek. „Nagyobb a füst, mint a láng” – jellemezte az elmúlt napok egymásra mutogatását Édler András. 

Bíró Blanka

Bálint Eszter

2018. április 26., 11:152018. április 26., 11:15

2018. április 26., 11:172018. április 26., 11:17

Folytatódott szerdán az adok-kapok a kormánypártok és Klaus Johannis között az egyre magasabbra hágó infláció témájában, miközben az államfő megkezdte a hétfőn beharangozott közvetítést a Dăncilă-kabinet és a jegybank között. A nyilatkozatok özöne azt követően indult újra be, hogy az államelnöki hivatal közölte, Johannis délre a Cotroceni-palotába várja Mugur Isărescu jegybankelnököt és első helyettesét, Florin Georgescut, péntekre pedig találkozóra hívta az éppen Izraelben tartózkodó Viorica Dăncilă kormányfőt is.

A kormánykoalíció politikusai ezt követően váltig azt hangsúlyozták, hogy Johannis nem „mediálhat” a kabinet és a jegybank között, elsősorban azért, mert azt egyik fél sem kérte,

mivel az államfő által emlegetett konfliktushelyzet eltúlzott, nincsenek gondok, a miniszterelnök jövő csütörtökön ül majd tárgyalóasztalhoz Isărescuval. Ugyanakkor – tették hozzá a kormány képviselői – Johannis amúgy sem közvetíthetne, hiszen már több ízben egyértelműen a BNR mellett tette le a garast a fennálló nézeteltérések kapcsán.

Johannis együttműködést sürget

Mint az államfő és a jegybankelnök találkozóját követően kiadott államfői hivatali közlemény rámutat, a tegnapi egyeztetés során Johannis az árstabilitás biztosításának fontosságát hangsúlyozta, és arról beszélt, hogy a kormány és a BNR közötti hatékony, kiegyensúlyozott, felelős, Románia gazdasági érdekeit szem előtt tartó együttműködésre van szüksége. Leszögezte: a gazdaságpolitikai kérdések összehangolása nem jelenti azt, hogy az egyik hatóság politikáit alá kell rendelni mások célkitűzéseinek, „azonban a gazdaságpolitikák összességének biztosítania kell a makrogazdasági környezet stabilitását és kiszámíthatóságát”.

A közlemény szerint a találkozón Mugur Isărescu ismertette az áremelkedéseket okozó főbb tényezőket, és azt mondta, a jelentős hatások nem a monetáris politika irányából érkeznek.
Mindenki hibás

„A kormány és a jegybank közös felelőssége a jelenleg kialakult helyzet, az emelkedő infláció” – vélekedett eközben szerdán a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István.

Erdei-Dolóczki István •  Fotó: Facebook/Erdei-Dolóczki István Galéria

Erdei-Dolóczki István

Fotó: Facebook/Erdei-Dolóczki István

A képviselőház pénzügyi bizottságának tagja kifejtette, a Román Nemzeti Bank „ismeretlen okokból nem támogatja a kormány gazdasági politikáját, ugyanakkor a kormány intézkedéseit a kapkodás jellemzi”. Rámutatott: a fizetésemelések automatikusan növelik az inflációt, hiszen az embereknek több pénzük van, többet költenek, a termelők, kereskedők pedig látva a növekvő keresletet, hogy „van pénz”, megemelik az árakat.

A szakpolitikus másrészt úgy véli, az infláció „nem ördögtől való”, a gazdaságot szabályozó negatív jelenség.

Az alapkamat módosításaival a jegybank beavatkozhat, befolyásolhatja az inflációt is, hiszen ha például csökkenti az irányadó kamatot, olcsóbbak a hitelek. „A kormánynak és a jegybanknak is megvan a felelőssége a kialakult helyzetben. Biztató jel, hogy most először a pénzügyminiszter találkozik a jegybank elnökével, ez természetes kellene hogy legyen, folyamatos kapcsolattartásra, egyeztetésre volna szükség. Hiszen a jegybank független intézmény, de mégis a romániai gazdaság élteti” – mutatott rá a szatmári képviselő. Kifejtette, az optimisták szerint az infláció stabilizálódni fog, míg az ellenzék azt mondja, a helyzet tovább romlik „itt a világvége”. Ő maga úgy látja: a kormány bérpolitikájára jellemző kapkodás bizonytalanságot szül, ilyen például az egészségügyben a pótlékok körül kialakult káosz.

Idézet
A fizetést kell emelni, a munkát megfizetni, nem a pótlékokkal zsonglőrködni.

A pótlékokat szabályozó törvény értelmezhető, és az már rossz üzenet, ha egy jogszabály nem egyértelmű” – véli a politikus. Szerinte természetes, hogy mindenki nagyobb fizetést, erősebb pénzt, kevesebb munkát szeretne, a jelenlegi emelkedő infláció nem jó, de abban bízik, hogy ezt sikerül időben megfékezni.

Nagyobb a füst, mint a láng

„Nagyobb a füst, mint a láng” – jellemezte eközben az elmúlt napok egymásra mutogatását Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre leszögezte, egyértelműen politikai csatározás zajlik, az infláció növekedése kapcsán egymást próbálják befeketíteni a  felek, de „nem akkora a baj, mint ahogy beállítják”.

„A béremelés általában növeli az inflációt, ez esetben pedig még meg is előlegezte azt. Az állami szférában történő fizetésemelések a magánszférában is bérnövekedést generáltak, több pénz kerül forgalomba, és ez növeli az inflációt” – mondta Édler András.

Szerinte ezek természetes folyamatok, a piacgazdaság lereagálja a történéseket, és ki fog alakulni az egyensúly, tehát nem olyan nagy a gond. 

Édler András •  Fotó: Kocsis B. János Galéria

Édler András

Fotó: Kocsis B. János

Amint arról korábban beszámoltunk, hatéves csúcsra, 5 százalékra nőtt márciusban az infláció az előző év harmadik hónapjához mérten. Legutóbb 2013 júniusában regisztráltak ilyen magas inflációt, akkor 5,3 százalékos volt az értéke.

A ROBOR is egyre csak nő
Nemcsak az infláció, hanem az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) egyre nagyobb léptékű emelkedése miatt is zajlik az adok-kapok a kormánypártok és a román jegybank között. Tegnap, miután három és fél éves csúcsra, 2,42 százalékra nőtt a háromhavi ROBOR, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: „nem a kormány vagy a minisztérium hatáskörébe tartozik a ROBOR piaci szintje. A nemzeti banké”.  Mint mondta, a téma a kormányfő és a jegybank vezetősége közötti jövő heti találkozón is szóba kerül.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 23., szerda

Mikor a legolcsóbb a repülőjegy? – Tévhit, hogy kedden

A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.

Mikor a legolcsóbb a repülőjegy? – Tévhit, hogy kedden
2024. október 23., szerda

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör

A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör
2024. október 23., szerda

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében
2024. október 23., szerda

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök

A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök
2024. október 22., kedd

Visszafogott román gazdasági növekedés

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.

Visszafogott román gazdasági növekedés
2024. október 22., kedd

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament

A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament
2024. október 22., kedd

Magyarországon és Romániában az egyik legnagyobb a költségvetési hiány

Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.

Magyarországon és Romániában az egyik legnagyobb a költségvetési hiány
2024. október 22., kedd

„Rárepültek” a romániai polgárok a baromfihúsra

A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.

„Rárepültek” a romániai polgárok a baromfihúsra
2024. október 22., kedd

Nem kell drágulástól tartani, van elég földgáz a romániai tárolókban – nyugtatja a kedélyeket az energiaügyi miniszter

Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.

Nem kell drágulástól tartani, van elég földgáz a romániai tárolókban – nyugtatja a kedélyeket az energiaügyi miniszter
2024. október 21., hétfő

A rendszerváltáskor abbamaradt öntözési nagyberuházást éleszt újjá a kormány

Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).

A rendszerváltáskor abbamaradt öntözési nagyberuházást éleszt újjá a kormány