A kereskedők egy része próbálja megelőzni, hogy akkora hiány alakuljon ki egyes alapélelmiszerekből, mint tavaly tavasszal (Archív felvétel)
Fotó: Beliczay László
Az elmúlt időszakban több erdélyi szupermarket bejáratánál vagy polcainál is megjelentek olyan tájékoztató feliratok, amelyek szerint a vevők csak korlátozott mennyiséget vásárolhatnak meg bizonyos alapélelmiszerekből. A boltosok azt mondják, az áll a döntés mögött, hogy a lakosság újra elkezdett tartalékokat felhalmozni, mint a koronavírus-világjárvány tavaly tavaszi begyűrűzésekor.
2021. november 09., 12:062021. november 09., 12:06
2021. november 09., 12:112021. november 09., 12:11
Elsőként a Temes megyei sajtó számolt be arról, hogy a megyében több boltban is bevezettek hasonló korlátozásokat. Az Opinia Timișoarei helyi portál egy dettai szupermarketet hozott fel példaként, ahol már a bejáratnál észszerű fogyasztást kérnek a betérő vevőktől, akiknek nincs lehetőségük hat liternél több olajat, illetve öt kilogrammnál több cukrot vásárolni egy alkalommal.
A Turnul Sfatului cikke szerint ugyanakkor Szeben megyében is alkalmazzák már a korlátozásokat. Gabriel Pâslaru, a Profi üzletlánc PR-osa a portálnak úgy nyilatkozott, azt tapasztalták, hogy
„El akarjuk kerülni, hogy odajussunk, mint az előző években, amikor a válság kezdetén, egyik napról a másikra 500 százalékkal megnőtt a kereslet a liszt iránt. Ekkora forgalomnövekedést lehetetlen kezelni, mivel a beszállítóknak sincsenek akkora készleteik, hogy rövid idő alatt fel lehessen tölteni a polcokat. A vásárló bejön a boltba, nem találja meg azt, amit keres, megijed, és máris kész a – sok esetben indokolatlan – pánikhangulat” – részletezte Gabriel Pâslaru. Hozzátette:
A mostani pánikvásárlási hangulat mögött amúgy az állhat, hogy pekingi vezetés minap arra biztatta a polgárokat, hogy képezzenek élelmiszertartalékokat, hogy akkor is ki tudják elégíteni a mindennapi szükségleteiket, ha valami közbejön. Erre rátevődött, hogy az osztrák hatóságoknak a lakosságot egy esetleges energiaválságra felkészítő kampányától is sokan megijedtek.
Felpörgette márciusban a fogyasztást a koronavírus-járvány és az amiatt bevezetett szükségállapot. A statisztikák alapján is jól látható, hogy megugrott az élelmiszerek iránti kereslet, a nem élelmiszer jellegű termékek viszont kevésbé voltak népszerűek.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Félrekezelt súlyos beteghez hasonlította Romániát Radu Miruță gazdasági miniszter .
Kissé nőtt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke júniusban az előző hónaphoz képest a hús-, a tej- és a növényi olajárak emelkedésének hatására az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
szóljon hozzá!