Fotó: Veres Nándor
Újabb huszonöt százalékos fizetésemelést kér az idei évben az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezet, éppúgy, ahogyan az 2015-ben történt, amikor jóváhagyták az első, hasonló arányú emelést.
2016. február 23., 15:282016. február 23., 15:28
2016. február 23., 20:082016. február 23., 20:08
„A kormánnyal folytatott tárgyalásoknak megfelelően várjuk a második 25 százalékos részletet. Amennyiben a rendszer meg akarja tartani orvosait, kérjük a beígért emeléseket. A kormánynak ezt tudomásul kellene vennie, ha nem akarja elveszíteni orvosait, asszisztenseit, szakmai személyzetét, az egészségügyi rendszer minden dolgozóját. Sürgős választ várunk az egészségügyi rendszer 40 ezer dolgozójának fizetésbeli egyenlőtlenségeinek megoldására” – hangsúlyozta kedden Marius Sepi, a Sanitas alelnöke.
Amint arról korábban írtunk, az egészségügyben dolgozók fizetését legutóbb 2015. október elsejétől sürgősségi kormányrendelettel emelték meg 25 százalékkal. Decemberben Patriciu Achimaș-Cadariu egészségügyi miniszter azt mondta, az egészségügyi dolgozók bérének tükröznie kell szakmai felkészültségüket és munkahelyi feladataik összetettségét, a tavalyi béremelés pedig csak az első lépés volt ebben az irányban.
A mentősök is követelőznek
Ezzel párhuzamosan a Mentősök Országos Szakszervezeti Szövetsége hétfőn tárgyalásokat folytatott a szaktárca vezetőségével: a mentőszolgálatok alkalmazottainak bérei közötti egyenlőtlenségekre keresték a megoldást. „A tárgyaláson arról is szó esett, hogyan lehetne megoldani mind a személyzet egységes bérezését, mind az új mentőautók beszerzését, figyelembe véve, hogy a mentőautóflotta hiányos és elavult, amely mind a betegek, mind a bevetésre igyekvő mentőcsapatok életét veszélyezteti” – áll az egyeztetést követően kiadott közleményükben.
Az egészségügyi tárca arról tájékoztatott, megpróbál eleget tenni a mentőszakszervezet legfőbb követelésének, mégpedig annak, hogy legalább 19 mentőszolgálat alkalmazottainak bérét a többi egység bérezéséhez igazítsák, a kormány által kidolgozásra kerülő jogszabálytervezet révén.
Várják az egységes bérezési törvényt
Nem csak az egészségügyben uralkodott el az elégedetlenség: az Alfa Kartell szakszervezeti tömb találkozót kért Dacian Cioloș miniszterelnöktől, hogy közösen megtalálhassák a legjobb megoldást a közszféra 2016-os bérezésére, de az elkövetkező évekre is. Az érdekvédelmi szervezet közleménye szerint a január 13-ai kormányülésen egy minisztériumközi bizottság megalapításáról döntöttek – erről a Közpénzekből fizetett személyzet bérezéséről szóló törvénytervezet kidolgozásával megbízott munkacsoport létrehozása című megállapodás rendelkezett.
Mint a szakszervezeti tömb emlékeztet, a dokumentum egyebek mellett egy sor olyan tényezőről tesz említést, amelyek miatt a rendszer nem működik. Ezek között találjuk például azt, hogy a jelenlegi bérezési törvény 110 fizetési kategóriát tart számon, amelyek közül 24 a minimálbér folyamatos emelkedése révén egymásra tevődött. Ugyanakkor előfordul, hogy a régi alkalmazottak fizetése nem különbözik a tapasztalatal nem rendelkezők bérétől, vagy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők ugyanannyit keresnek, mint azok, akiknek csak érettségijük van. Ahhoz, hogy megszűnjenek ezek a gondok, amelyek a 2010/284-es számú törvény alkalmazása során léptek fel, új törvényre van szükség – vallják a szakszervezetiek.
Cioloş: kivitelezhetetlen a PSD terve
Miután az elmúlt időszakban a nemrég még kormányzó szociáldemokraták (PSD) több ízben is azt hangoztatták, hogy kész törvénytervezetet hagytak hátra a jelenlegi kormánynak, Dacian Cioloş kormányfő most ismételten leszögezte, költségvetési szempontból kivitelezhetetlen a volt munkaügyi miniszter, Rovana Plumb által kidolgozott jogszabályjavaslat.
„Nem áll még készen a bérezési törvény tervezete. A munkaügyi minisztérium több forgatókönyv mentén dolgozott, de még nem egyeztetett a pénzügyi tárcával, hogy kiderüljön, milyen lehetőségekkel számolhatunk” – ecsetelte Dacian Cioloş, aki a valós helyzetnek megfelelő tervezetet akar, nem szeretne „illúziókat árulni”. Rovana Plumb viszont úgy véli, hogy a jelenlegi kormány téved a tervezetével kapcsolatban.
Amint arról beszámoltunk, nemrég olyan információk szivárogtak ki a munkaügyi tárca berkeiből, amelyek szerint a minisztérium három forgatókönyv mentén számol – valamennyi esetben több ütemben, hat éven át nőnének a bérek.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
szóljon hozzá!