2011. december 05., 09:042011. december 05., 09:04
Franciaország egy új európai szerződést készít elő Németországgal. Nicolas Sarkozy Angela Merkellel alapítaná újra Európát. A két európai vezető az eheti sorsdöntő EU-csúcs előtt tesz le az asztalra egy közös javaslatcsomagot, pedig még abban sem értenek egyet, legyenek-e eurókötvények. Nicolas Sarkozy ezt csütörtök este a dél-franciaországi Toulonban a francia kormánypárt mintegy ötezer tagja előtt, az eurózóna válságáról tartott mintegy egyórás beszédében ismerte el.
„Franciaország egy új európai szerződésért küzd Németországgal, amellyel újraalapítja és újragondolja Európa működését. Több szolidaritás, több felelősségvállalás az emberek előtt egy valódi gazdasági kormányzással, ez az eurózóna jövőjéről és a szerződések jövőbeni reformjáról alkotott elképzelésünk” – fogalmazott a francia elnök. Sarkozy azt is bejelentette, hogy hétfőn Párizsban Angela Merkel német kancellárral közös német–francia javaslatokat tesz „Európa jövőjének garantálására”, néhány nappal a december 9-i uniós csúcstalálkozó előtt.
„Oly sok tragédia után Franciaország és Németország eldöntötte, hogy közös sorsot vállal, és együtt néz a jövőbe. Megbocsáthatatlan lenne lemondani erről a stratégiáról” – hangsúlyozta a francia elnök. Hozzátette: „Ha Németország és Franciaország egységes, akkor egész Európa egységes és erős. Ha Franciaország és Németország széthúz, egész Európa széthúz és meggyengül.”
Sarkozy elismerte, hogy mindkét országnak más az „intézményrendszere, a politikai kultúrája és a nemzetről alkotott koncepciója”. „Egyik föderatív, a másik egységesített. Ezt a különbséget kell megérteni, és tiszteletben kell tartani” – tette hozzá a francia elnök.
Németország mindenekelőtt a költségvetési politikák megszigorítása érdekében szeretné módosítani az európai szerződéseket, amit az euróválság rendezése elengedhetetlen feltételének tekint. Az Európai Központi Bank (EKB) szerepét sem szeretné növelni a piacokon, szemben Párizszsal és Rómával. Sarkozy utalt arra, hogy kész elfogadni a szigorúbb költségvetési politikáról szóló német javaslatot, akár azt is, hogy az Európai Bizottság ellenőrzési jogkörrel rendelkezzen a nemzeti költségvetések felett, de cserébe nagyobb szolidaritást kér az eurózónán belül, az EKB hatáskörének kibővítésével és az eurókötvények bevezetésével. Ennek érdekében a francia elnök jelezte, meg van arról győződve hogy az EKB független marad, és fel fog lépni azon fenyegetések ellen, amelyek az adósságválságot okozzák Európában.
„Európa újraalapítása nem azt jelenti, hogy elindultunk az államok felettiség felé. Nem a nemzetek Európáját és a föderatív Európát támogatók közti régi viták megnyitásáról van szó. (…) A kormányközi egyeztetésekkel történik majd az európai integráció, mert Európának stratégiai és politikai döntéseket kell hoznia. Az eurózónán belül el kell határozni, hogy félelem nélkül hozzunk meg minél több döntést minőségi többséggel” – hangsúlyozta Sarkozy.
A francia elnök arról biztosította hallgatóságát, hogy „ami Görögországgal történt, azt többet nem fordulhat elő”. Azt is megemlítette, hogy az ő értelmezése szerint a jelenlegi válság elsősorban „hitelességi és bizalmi válság”. Sarkozy úgy vélte, hogy egy „új gazdasági ciklus” kezdődik, amely az adósságcsökkentés időszaka lesz, és amely képes lesz „a gazdaság mérlegét visszabillenteni a munka és a termelés felé”.
A francia elnök arról is szólt, hogy az Európán belüli szabad mozgást előíró schengeni megállapodást is újra kell gondolni. „Nem tarthat tovább az, hogy Európa, amely a szabad áramlás elvét alkalmazza területén, nem ellenőrzi külső határait” – mondta Sarkozy.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.