Új erdélyi fürdőkben, sípályákon „barikádozhatjuk” el magunkat a klímaváltozás elleni harcban

A kikapcsolódást, szórakozást szolgáló turisztikai beruházások, így akvaparkok építése is előnyt élvezhet •  Fotó: Koszta Ferenc

A kikapcsolódást, szórakozást szolgáló turisztikai beruházások, így akvaparkok építése is előnyt élvezhet

Fotó: Koszta Ferenc

Számos erdélyi település, idegenforgalmi célpont húzhat hasznot a klímaváltozás elleni harcból, ugyanis a bukaresti hatóságok a globális felmelegedés veszélyei ismeretében módosítani kívánják az országos turizmusfejlesztési kerettervet, kiemelt hangsúlyt fektetve fürdőhelyek és sípályák létesítése-bővítése, illetve az ökoturizmus állami támogatására. Az új szemlélet akvaparkok megépítését is támogatja: ennek köszönhetően valósulhat meg mintegy 35 millió euróból Kolozs megye első, régóta várt, politikai csatározásokat is szülő élményfürdője Kajántón.

Páva Adorján

2024. augusztus 26., 10:032024. augusztus 26., 10:03

A gazdasági minisztérium nemrég közvitára bocsátotta azt a jogszabályjavaslatot, mely módosítja az állami finanszírozású nagy turizmusfejlesztési programot. Az új keretterv kiemelt figyelmet fordít a síelésre alkalmas területek, a gyógyfürdők és az úgynevezett ökoturizmus fejlesztésére.

„Az elmúlt időszakban tapasztalt klímaváltozás láttán prioritássá vált a meglévő síterepek korszerűsítése/bővítése oly módon, hogy télen és nyáron is szolgáltatásokat nyújtsanak, és így egész évben jövedelmező turisztikai központokként működjenek” – olvasható a módosító javaslat indoklásában, melyet az Economica.net portál idézett.

A tervek szerint a jövőbeni befektetések során – melyek 90 százalékát az állam, a maradék részt a helyi önkormányzat finanszírozza – a minőségre, és nem a mennyiségre kell törekedni.

Az állami finanszírozást olyan síterepek felé irányítanák, ahol megfelelőek a viszonyok a téli sportok művelésére, azaz kevés a szeles, ködös nap, alacsony a lavinabeszély kockázata, és olyanok a körülmények, hogy az év legalább 120 napja során meg lehet őrizni a hótakarót.

Mint ismeretes, ez egyre nehezebb a nagy hagyományokkal rendelkező sípályákon is. Amint arról beszámoltunk, manapság egy hónapon át van természetes hó Brassópojánán, de tíz év alatt az is eltűnhet – figyelmeztetnek turisztikai szakemberek, akik szerint Európa számos síparadicsomához hasonlóan Erdélyben is meg vannak számlálva a hegyvidéki idegenforgalom időjárásfüggő szolgáltatásainak napjai.

korábban írtuk

Hamarosan Erdélyben is emlékké „olvadhat” a nagy hó, sípályák helyett akvapark és Drakula jöhet
Hamarosan Erdélyben is emlékké „olvadhat” a nagy hó, sípályák helyett akvapark és Drakula jöhet

Jelenleg egy hónapon át van természetes hó Brassópojánán, de tíz év alatt az is eltűnhet – figyelmeztetnek turisztikai szakemberek, akik szerint Európa számos síparadicsomához hasonlóan Erdélyben is befellegezhet a síelésnek.

A kisbányai síközpont is állami támogatásra számíthat •  Fotó: Facebook/Dragota Ovidiu Galéria

A kisbányai síközpont is állami támogatásra számíthat

Fotó: Facebook/Dragota Ovidiu

Ezzel együtt, vagy talán éppen ezért a hatóságok több pénzt irányítanának a sípályák fenntartására, megmentésére. Ugyanakkor nem véletlen, hogy a nyári nagy melegekben hűsülést nyújtó fürdők is kiemelt szerepet kapnak. A projekt szerint Románia Európában egyedi gyógyfürdő-potenciállal rendelkezik, viszont ehhez képest alacsony a kikapcsolódási és welnesslehetőségek száma. Ugyanakkor kiemelik, a fürdőhelyek idegenforgalmi fejlesztése során egyensúlyt kell teremteni az egészségügyi szolgáltatások (gyógyfürdők, kezelő- és welnessközpontok), illetve a kikapcsolódást, szórakozást szolgáló kiegészítő turisztikai beruházások között. Ennek érdekében

egyrészt ki kell használni a közismert természetes gyógyterápiás forrásokat, másrészt új szórakozási lehetőségeket is teremteni kell, amelyek hozzájárulnak új vendégszegmensek bevonzásához, hosszasabb ott-tartózkodásához – azaz élményfürdők építését is támogatni kell.

Az indoklásban azt is megemlítik, hogy a gyógyfürdőturizmus fejlesztési tervei során 100 olyan új települést azonosítottak, amelyek korábban nem szerepeltek a támogatandó helyszínek között, nagyrészt falvakat, amelyek rendelkeznek gyógyforrásokkal. „Az ásványvizek, terápiás tavak, mocsarak, gázok, sós közegek, barlangok Európában szinte egyedi sokféleségét a gyógyturizmuson keresztül lehetne kiaknázni, amely más idegenforgalmi ágazatokhoz képest összehasonlíthatatlanul nagyobb hasznot hozhatna Romániának – olvasható a minisztérium dokumentumában.

A gazdasági tárca emellett az ökoturizmus fejlesztését szolgáló beruházásokat is indítana, a klímaváltozással és zöldátállással foglalkozó nemzetközi szervezetek előtt tett vállalásai szerint. Ez túraútvonalak kiépítését, bővítését, felújítását, a természetet bemutató látogató- és oktatóközpontok létesítését, megfigyelőállások, kilátók építését, tájékoztató táblák kihelyezését, a szükséges közlekedési infrastruktúra létrehozását jelenti.

A döntéshozók jelenleg 25 konkrét beruházás iratcsomója ügyében várnak különböző kiegészítéseket, tisztázásokat. Ezek közül 14 projekt erdélyi helyszíneken valósulhat meg.

A kajántói élményfürdő a tervek szerint 35 millió euróból épülhet meg (látványterv) •  Fotó: Facebook/Poliart Galéria

A kajántói élményfürdő a tervek szerint 35 millió euróból épülhet meg (látványterv)

Fotó: Facebook/Poliart

Az egyik legnagyobb támogatás Kolozs megyébe érkezhet, mégpedig egy régóta várt élményfürdő megvalósítására. Bár a Kolozsvárral szomszédos, a megyeszékhelytől 13 kilométerre északra fekvő Kajántó elöljárója már évek óta állítja, minden engedély megvan egy élményfürdő megépítésére, támogatási forrás hiányában nem haladt előre a projekt. Most azonban – a helyi médiában vasmarkú polgármester asszonyként emlegetett – Lucia Suciu elégedetten könyvelte el a sajtóbeszámolókat, melyek arról szóltak, hogy a kajántói akvapark is helyet kapott az országos turizmusfejlesztési kerettervben, azaz számíthat az állami, kormányzati pénzekre.

„Soha nem adtuk fel a kajántói akvapark tervét. Megerőltető út vezetett idáig, amely során sokszor fennakadtunk a számos engedély kibocsátása során, de kitartottunk. A következőkben rövid időn belül be kell mutatnunk projektünket a turisztikai minisztérium szakbizottsága előtt, hogy megkapjuk a végső engedélyt. Mindez azt bizonyítja, hogy a nagy ívű tervek megvalósításához idő kell” – írta a minap Facebook-oldalán a szociáldemokrata elöljáró.

Aki idén májusban még azzal vádolta meg Emil Bocot és a kolozsvári (liberális) városvezetést, hogy megpróbálnak keresztbe tenni a kajántói beruházásnak. Erre azt hozta fel bizonyítékul, hogy Dan Tarcea alpolgármester egy műsorban „elkottyintotta”: a község élményfürdőtervét „visszatartják” a környezetvédelmi ügynökségnél.

Az „akvaparkháború” kiváltó oka, hogy Emil Boc kolozsvári polgármester is régóta tervez-ígér élményfürdőt a kincses városiaknak, viszont mint sok más nagy terv, ez sem haladt előre.

Több más helyszín után legutóbb a Donát negyedben található Sun strand területe merült fel. Idén elkezdték az engedélyeztetési folyamatot, látványtervekkel is szolgáltak. Nagy vonalakban 20 és 40 millió euró közötti költségvetéssel számolnak, amelyet minden bizonnyal a város büdzséjéből kell állni – például az országos turizmusfejlesztési kerettervbe nem került be a projekt.

•  Fotó: Facebook/Poliart Galéria

Fotó: Facebook/Poliart

Ellentétben a kajántóival, amely 35 millió eurós összköltségvetéssel számol. A bel- és kültéri medencéket egyaránt felvonultató, naponta mintegy 2500 vendéget fogadni tudó leendő létesítmény csupán kevesebb mint 20 kilométerre található a kolozsvári, a tervek szerint napi 3000 fürdőzőt befogadó helyszíntől. Így nem véletlen, hogy a más-más pártszínekben politizáló elöljárók versenyt csináltak a megvalósításból, hiszen egymás konkurenciái lesznek – amit amúgy a polgárok valószínűleg nem nagyon bánnának.

Visszatérve a kerettervben szereplő erdélyi helyszínekre:

Kolozs megyét egy síberuházás is képviseli a listán, amelyet Kisbányán valósítanának meg. A téli sportok kedvelői a Fehér megyei Zalatnán; a Beszterce-Naszód megyei Borgóprundon és Radnaborbereken; Karssó-Szörény megyében a Szemenik-hegységben; a máramarosi Kapnikbányán és a Boriște-Izvoare nevű üdülőhelyen, a Rozsály-tetőn; Hargita megyében pedig a borszéki Reménység síközpontban élvezhetik majd a fejlesztések előnyeit.

A borszéki bobpálya az egyik a nagyon kevés, már megvalósult beruházás közül •  Fotó: Remény Síközpont Facebook-oldala Galéria

A borszéki bobpálya az egyik a nagyon kevés, már megvalósult beruházás közül

Fotó: Remény Síközpont Facebook-oldala

Utóbbi helyszín egyébként az ottani nyári bobpálya és kalandpark bővítésével is szerepel a kerettervben, magát a bobpályát is a stratégia részeként éptették meg korábban. A Szatmár megyei Avasfelsőfalun szintén egyaránt téli-nyári idegenforgalmi fejlesztéseket valósíthatnak meg a közeli sípálya mellett. Ugyanakkor a szintén szatmári Tasnádon már gyógyfürdős kezelőközpont létrehozását támogatnák, akárcsak a Szeben megyei Báznán, ahol külön tervként szerepel egy akvapark építése is.

Az említett 25 projekt egyébként hosszadalmas szűrőfolyamaton ment, megy keresztül.

A turizmusfejlesztési keretterv 2017-es összeállításakor még több mint 150 támogatandó fejlesztés szerepelt a listán, ám időközben 128 projekt „kiesett”, mert visszavonták azokat, vagy nem feleltek meg a feltételeknek, nem pótolták időben a szükséges iratokat. Bár a listára kerülés állami finanszírozással kecsegtet, a beruházások nagyon nehezen valósulnak meg. Eddig csupán három tervet vittek véghez: egyikük a borszéki bobpálya, ezen kívül a Szeben Megyei Tanács és a máramarosi Borsa önkormányzata zárt le sikeres pályázatot az Economica portál szerint. Jelenleg egyetlen beruházás van kivitelezési szakaszban, Călărași megyében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 25., vasárnap

Nem túl vonzó idegenforgalmi célpont Románia: a külföldön nyaralók is tovább mélyítik a mérleghiányt

Lényegesen több pénzt költenek a romániai turisták külföldön, mint a külföldiek Romániában a Romanian Economic Monitor friss elemzése szerint.

Nem túl vonzó idegenforgalmi célpont Románia: a külföldön nyaralók is tovább mélyítik a mérleghiányt
2024. augusztus 24., szombat

Romániában az egyik legédesebb az üdítő, nemhiába keseregnek a gyártók a cukoradó miatt

Alig néhány olyan ország található még Európában, ahol édesebb egy Fanta Orange, mint Romániában. Nálunk csaknem háromszor annyi cukrot tartalmaz ugyanaz az üdítő, mint például a Horvátországban forgalmazott verzió.

Romániában az egyik legédesebb az üdítő, nemhiába keseregnek a gyártók a cukoradó miatt
2024. augusztus 22., csütörtök

Adóreform „fedőnéven” hajthat végre adóemelést 2025-ben a dagadó hiánnyal szembesülő kormány

Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.

Adóreform „fedőnéven” hajthat végre adóemelést 2025-ben a dagadó hiánnyal szembesülő kormány
2024. augusztus 22., csütörtök

Senki sem kap kisebb nyugdíjat szeptemberben a mostaninál – ígéri újfent a munkaügyi miniszter

„Egyetlen nyugdíj sem csökken. Hadd legyek nagyon világos. Egyetlen nyugdíjas sem fog szeptemberben alacsonyabb nyugdíjat kapni, mint augusztusban” – jelentette ki immár sokadjára Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Senki sem kap kisebb nyugdíjat szeptemberben a mostaninál – ígéri újfent a munkaügyi miniszter
2024. augusztus 22., csütörtök

Idő előtt teljesített vállalás: a gáztározók 90 százalékos telítettségéről adott hírt az energiaügyi tárca

Románia jelenleg 2,878 milliárd köbméter földgázt tárol föld alatti tárolókban, és a töltöttségi szint 90,79 százalékos, ami azt jelenti, hogy az ország több mint 70 nappal a tervezettnél korábban teljesítette a földgáztárolási célját.

Idő előtt teljesített vállalás: a gáztározók 90 százalékos telítettségéről adott hírt az energiaügyi tárca
2024. augusztus 22., csütörtök

Nem nyugdíjaszsebhez mért illetéket kérnek az újraszámításhoz szükséges igazolásért, a Versenytanácshoz fordul a miniszter

Elképesztő, 3000 lejt közelítő összegbe is belekerülhet egy igazolás, amelyet a nyugdíj újraszámításához megkövetelnek az állami hatóságok, emiatt a munkaügyi minisztérium a Versenytanácshoz fordul.

Nem nyugdíjaszsebhez mért illetéket kérnek az újraszámításhoz szükséges igazolásért, a Versenytanácshoz fordul a miniszter
2024. augusztus 22., csütörtök

A földgázimport nagyon, a hazai termelés alig nőtt az idei első félévben

Az idei év első hat hónapjában 834 800 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 19,9 százalékkal (138 800 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adataiból.

A földgázimport nagyon, a hazai termelés alig nőtt az idei első félévben
2024. augusztus 22., csütörtök

Tengerpart minden zsebre: akár 70 százalékkal is olcsóbb a nyaralás az utószezonban

Éjszakánként és személyenként 38 lejes kezdőáron kínál szállást a turistáknak a román tengerparti hotelek egy része a szeptember 1–30. között zajló Tengerpart mindenkinek elnevezésű program keretében.

Tengerpart minden zsebre: akár 70 százalékkal is olcsóbb a nyaralás az utószezonban
2024. augusztus 21., szerda

Létezik juhpestis elleni védőoltás, de a bevezetésével három évig leállítanák Románia élőállatexportját

Az állategészségügyi hatóság fellépésének köszönhetően nem terjedt át újabb megyékre a juhpestis, ennek ellenére az exportlehetőségek beszűkültek. A védőoltás kötelezővé tételével Románia három évre le kellene mondjon az élőállatexportról.

Létezik juhpestis elleni védőoltás, de a bevezetésével három évig leállítanák Románia élőállatexportját
2024. augusztus 21., szerda

A világ száz legértékesebb élelmiszermárkájának csaknem fele amerikai, majd a kínaiak és a japánok következnek

A Nestlé immár hetedik éve vezeti az élelmiszermárkák globális rangsorát, annak ellenére, hogy az elmúlt év során értéke 7 százalékkal, 20,8 milliárd dollárra csökkent – áll a Brand Finance brit piackutató és üzleti tanácsadó vállalat honlapján.

A világ száz legértékesebb élelmiszermárkájának csaknem fele amerikai, majd a kínaiak és a japánok következnek