A kikapcsolódást, szórakozást szolgáló turisztikai beruházások, így akvaparkok építése is előnyt élvezhet
Fotó: Koszta Ferenc
Számos erdélyi település, idegenforgalmi célpont húzhat hasznot a klímaváltozás elleni harcból, ugyanis a bukaresti hatóságok a globális felmelegedés veszélyei ismeretében módosítani kívánják az országos turizmusfejlesztési kerettervet, kiemelt hangsúlyt fektetve fürdőhelyek és sípályák létesítése-bővítése, illetve az ökoturizmus állami támogatására. Az új szemlélet akvaparkok megépítését is támogatja: ennek köszönhetően valósulhat meg mintegy 35 millió euróból Kolozs megye első, régóta várt, politikai csatározásokat is szülő élményfürdője Kajántón.
2024. augusztus 26., 10:032024. augusztus 26., 10:03
A gazdasági minisztérium nemrég közvitára bocsátotta azt a jogszabályjavaslatot, mely módosítja az állami finanszírozású nagy turizmusfejlesztési programot. Az új keretterv kiemelt figyelmet fordít a síelésre alkalmas területek, a gyógyfürdők és az úgynevezett ökoturizmus fejlesztésére.
„Az elmúlt időszakban tapasztalt klímaváltozás láttán prioritássá vált a meglévő síterepek korszerűsítése/bővítése oly módon, hogy télen és nyáron is szolgáltatásokat nyújtsanak, és így egész évben jövedelmező turisztikai központokként működjenek” – olvasható a módosító javaslat indoklásában, melyet az Economica.net portál idézett.
A tervek szerint a jövőbeni befektetések során – melyek 90 százalékát az állam, a maradék részt a helyi önkormányzat finanszírozza – a minőségre, és nem a mennyiségre kell törekedni.
Mint ismeretes, ez egyre nehezebb a nagy hagyományokkal rendelkező sípályákon is. Amint arról beszámoltunk, manapság egy hónapon át van természetes hó Brassópojánán, de tíz év alatt az is eltűnhet – figyelmeztetnek turisztikai szakemberek, akik szerint Európa számos síparadicsomához hasonlóan Erdélyben is meg vannak számlálva a hegyvidéki idegenforgalom időjárásfüggő szolgáltatásainak napjai.
Jelenleg egy hónapon át van természetes hó Brassópojánán, de tíz év alatt az is eltűnhet – figyelmeztetnek turisztikai szakemberek, akik szerint Európa számos síparadicsomához hasonlóan Erdélyben is befellegezhet a síelésnek.
A kisbányai síközpont is állami támogatásra számíthat
Fotó: Facebook/Dragota Ovidiu
Ezzel együtt, vagy talán éppen ezért a hatóságok több pénzt irányítanának a sípályák fenntartására, megmentésére. Ugyanakkor nem véletlen, hogy a nyári nagy melegekben hűsülést nyújtó fürdők is kiemelt szerepet kapnak. A projekt szerint Románia Európában egyedi gyógyfürdő-potenciállal rendelkezik, viszont ehhez képest alacsony a kikapcsolódási és welnesslehetőségek száma. Ugyanakkor kiemelik, a fürdőhelyek idegenforgalmi fejlesztése során egyensúlyt kell teremteni az egészségügyi szolgáltatások (gyógyfürdők, kezelő- és welnessközpontok), illetve a kikapcsolódást, szórakozást szolgáló kiegészítő turisztikai beruházások között. Ennek érdekében
Az indoklásban azt is megemlítik, hogy a gyógyfürdőturizmus fejlesztési tervei során 100 olyan új települést azonosítottak, amelyek korábban nem szerepeltek a támogatandó helyszínek között, nagyrészt falvakat, amelyek rendelkeznek gyógyforrásokkal. „Az ásványvizek, terápiás tavak, mocsarak, gázok, sós közegek, barlangok Európában szinte egyedi sokféleségét a gyógyturizmuson keresztül lehetne kiaknázni, amely más idegenforgalmi ágazatokhoz képest összehasonlíthatatlanul nagyobb hasznot hozhatna Romániának – olvasható a minisztérium dokumentumában.
A gazdasági tárca emellett az ökoturizmus fejlesztését szolgáló beruházásokat is indítana, a klímaváltozással és zöldátállással foglalkozó nemzetközi szervezetek előtt tett vállalásai szerint. Ez túraútvonalak kiépítését, bővítését, felújítását, a természetet bemutató látogató- és oktatóközpontok létesítését, megfigyelőállások, kilátók építését, tájékoztató táblák kihelyezését, a szükséges közlekedési infrastruktúra létrehozását jelenti.
A kajántói élményfürdő a tervek szerint 35 millió euróból épülhet meg (látványterv)
Fotó: Facebook/Poliart
Az egyik legnagyobb támogatás Kolozs megyébe érkezhet, mégpedig egy régóta várt élményfürdő megvalósítására. Bár a Kolozsvárral szomszédos, a megyeszékhelytől 13 kilométerre északra fekvő Kajántó elöljárója már évek óta állítja, minden engedély megvan egy élményfürdő megépítésére, támogatási forrás hiányában nem haladt előre a projekt. Most azonban – a helyi médiában vasmarkú polgármester asszonyként emlegetett – Lucia Suciu elégedetten könyvelte el a sajtóbeszámolókat, melyek arról szóltak, hogy a kajántói akvapark is helyet kapott az országos turizmusfejlesztési kerettervben, azaz számíthat az állami, kormányzati pénzekre.
„Soha nem adtuk fel a kajántói akvapark tervét. Megerőltető út vezetett idáig, amely során sokszor fennakadtunk a számos engedély kibocsátása során, de kitartottunk. A következőkben rövid időn belül be kell mutatnunk projektünket a turisztikai minisztérium szakbizottsága előtt, hogy megkapjuk a végső engedélyt. Mindez azt bizonyítja, hogy a nagy ívű tervek megvalósításához idő kell” – írta a minap Facebook-oldalán a szociáldemokrata elöljáró.
Aki idén májusban még azzal vádolta meg Emil Bocot és a kolozsvári (liberális) városvezetést, hogy megpróbálnak keresztbe tenni a kajántói beruházásnak. Erre azt hozta fel bizonyítékul, hogy Dan Tarcea alpolgármester egy műsorban „elkottyintotta”: a község élményfürdőtervét „visszatartják” a környezetvédelmi ügynökségnél.
Több más helyszín után legutóbb a Donát negyedben található Sun strand területe merült fel. Idén elkezdték az engedélyeztetési folyamatot, látványtervekkel is szolgáltak. Nagy vonalakban 20 és 40 millió euró közötti költségvetéssel számolnak, amelyet minden bizonnyal a város büdzséjéből kell állni – például az országos turizmusfejlesztési kerettervbe nem került be a projekt.
Fotó: Facebook/Poliart
Ellentétben a kajántóival, amely 35 millió eurós összköltségvetéssel számol. A bel- és kültéri medencéket egyaránt felvonultató, naponta mintegy 2500 vendéget fogadni tudó leendő létesítmény csupán kevesebb mint 20 kilométerre található a kolozsvári, a tervek szerint napi 3000 fürdőzőt befogadó helyszíntől. Így nem véletlen, hogy a más-más pártszínekben politizáló elöljárók versenyt csináltak a megvalósításból, hiszen egymás konkurenciái lesznek – amit amúgy a polgárok valószínűleg nem nagyon bánnának.
Kolozs megyét egy síberuházás is képviseli a listán, amelyet Kisbányán valósítanának meg. A téli sportok kedvelői a Fehér megyei Zalatnán; a Beszterce-Naszód megyei Borgóprundon és Radnaborbereken; Karssó-Szörény megyében a Szemenik-hegységben; a máramarosi Kapnikbányán és a Boriște-Izvoare nevű üdülőhelyen, a Rozsály-tetőn; Hargita megyében pedig a borszéki Reménység síközpontban élvezhetik majd a fejlesztések előnyeit.
A borszéki bobpálya az egyik a nagyon kevés, már megvalósult beruházás közül
Fotó: Remény Síközpont Facebook-oldala
Utóbbi helyszín egyébként az ottani nyári bobpálya és kalandpark bővítésével is szerepel a kerettervben, magát a bobpályát is a stratégia részeként éptették meg korábban. A Szatmár megyei Avasfelsőfalun szintén egyaránt téli-nyári idegenforgalmi fejlesztéseket valósíthatnak meg a közeli sípálya mellett. Ugyanakkor a szintén szatmári Tasnádon már gyógyfürdős kezelőközpont létrehozását támogatnák, akárcsak a Szeben megyei Báznán, ahol külön tervként szerepel egy akvapark építése is.
A turizmusfejlesztési keretterv 2017-es összeállításakor még több mint 150 támogatandó fejlesztés szerepelt a listán, ám időközben 128 projekt „kiesett”, mert visszavonták azokat, vagy nem feleltek meg a feltételeknek, nem pótolták időben a szükséges iratokat. Bár a listára kerülés állami finanszírozással kecsegtet, a beruházások nagyon nehezen valósulnak meg. Eddig csupán három tervet vittek véghez: egyikük a borszéki bobpálya, ezen kívül a Szeben Megyei Tanács és a máramarosi Borsa önkormányzata zárt le sikeres pályázatot az Economica portál szerint. Jelenleg egyetlen beruházás van kivitelezési szakaszban, Călărași megyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!