A kikapcsolódást, szórakozást szolgáló turisztikai beruházások, így akvaparkok építése is előnyt élvezhet
Fotó: Koszta Ferenc
Számos erdélyi település, idegenforgalmi célpont húzhat hasznot a klímaváltozás elleni harcból, ugyanis a bukaresti hatóságok a globális felmelegedés veszélyei ismeretében módosítani kívánják az országos turizmusfejlesztési kerettervet, kiemelt hangsúlyt fektetve fürdőhelyek és sípályák létesítése-bővítése, illetve az ökoturizmus állami támogatására. Az új szemlélet akvaparkok megépítését is támogatja: ennek köszönhetően valósulhat meg mintegy 35 millió euróból Kolozs megye első, régóta várt, politikai csatározásokat is szülő élményfürdője Kajántón.
2024. augusztus 26., 10:032024. augusztus 26., 10:03
A gazdasági minisztérium nemrég közvitára bocsátotta azt a jogszabályjavaslatot, mely módosítja az állami finanszírozású nagy turizmusfejlesztési programot. Az új keretterv kiemelt figyelmet fordít a síelésre alkalmas területek, a gyógyfürdők és az úgynevezett ökoturizmus fejlesztésére.
„Az elmúlt időszakban tapasztalt klímaváltozás láttán prioritássá vált a meglévő síterepek korszerűsítése/bővítése oly módon, hogy télen és nyáron is szolgáltatásokat nyújtsanak, és így egész évben jövedelmező turisztikai központokként működjenek” – olvasható a módosító javaslat indoklásában, melyet az Economica.net portál idézett.
A tervek szerint a jövőbeni befektetések során – melyek 90 százalékát az állam, a maradék részt a helyi önkormányzat finanszírozza – a minőségre, és nem a mennyiségre kell törekedni.
Mint ismeretes, ez egyre nehezebb a nagy hagyományokkal rendelkező sípályákon is. Amint arról beszámoltunk, manapság egy hónapon át van természetes hó Brassópojánán, de tíz év alatt az is eltűnhet – figyelmeztetnek turisztikai szakemberek, akik szerint Európa számos síparadicsomához hasonlóan Erdélyben is meg vannak számlálva a hegyvidéki idegenforgalom időjárásfüggő szolgáltatásainak napjai.
Jelenleg egy hónapon át van természetes hó Brassópojánán, de tíz év alatt az is eltűnhet – figyelmeztetnek turisztikai szakemberek, akik szerint Európa számos síparadicsomához hasonlóan Erdélyben is befellegezhet a síelésnek.
A kisbányai síközpont is állami támogatásra számíthat
Fotó: Facebook/Dragota Ovidiu
Ezzel együtt, vagy talán éppen ezért a hatóságok több pénzt irányítanának a sípályák fenntartására, megmentésére. Ugyanakkor nem véletlen, hogy a nyári nagy melegekben hűsülést nyújtó fürdők is kiemelt szerepet kapnak. A projekt szerint Románia Európában egyedi gyógyfürdő-potenciállal rendelkezik, viszont ehhez képest alacsony a kikapcsolódási és welnesslehetőségek száma. Ugyanakkor kiemelik, a fürdőhelyek idegenforgalmi fejlesztése során egyensúlyt kell teremteni az egészségügyi szolgáltatások (gyógyfürdők, kezelő- és welnessközpontok), illetve a kikapcsolódást, szórakozást szolgáló kiegészítő turisztikai beruházások között. Ennek érdekében
Az indoklásban azt is megemlítik, hogy a gyógyfürdőturizmus fejlesztési tervei során 100 olyan új települést azonosítottak, amelyek korábban nem szerepeltek a támogatandó helyszínek között, nagyrészt falvakat, amelyek rendelkeznek gyógyforrásokkal. „Az ásványvizek, terápiás tavak, mocsarak, gázok, sós közegek, barlangok Európában szinte egyedi sokféleségét a gyógyturizmuson keresztül lehetne kiaknázni, amely más idegenforgalmi ágazatokhoz képest összehasonlíthatatlanul nagyobb hasznot hozhatna Romániának – olvasható a minisztérium dokumentumában.
A gazdasági tárca emellett az ökoturizmus fejlesztését szolgáló beruházásokat is indítana, a klímaváltozással és zöldátállással foglalkozó nemzetközi szervezetek előtt tett vállalásai szerint. Ez túraútvonalak kiépítését, bővítését, felújítását, a természetet bemutató látogató- és oktatóközpontok létesítését, megfigyelőállások, kilátók építését, tájékoztató táblák kihelyezését, a szükséges közlekedési infrastruktúra létrehozását jelenti.
A kajántói élményfürdő a tervek szerint 35 millió euróból épülhet meg (látványterv)
Fotó: Facebook/Poliart
Az egyik legnagyobb támogatás Kolozs megyébe érkezhet, mégpedig egy régóta várt élményfürdő megvalósítására. Bár a Kolozsvárral szomszédos, a megyeszékhelytől 13 kilométerre északra fekvő Kajántó elöljárója már évek óta állítja, minden engedély megvan egy élményfürdő megépítésére, támogatási forrás hiányában nem haladt előre a projekt. Most azonban – a helyi médiában vasmarkú polgármester asszonyként emlegetett – Lucia Suciu elégedetten könyvelte el a sajtóbeszámolókat, melyek arról szóltak, hogy a kajántói akvapark is helyet kapott az országos turizmusfejlesztési kerettervben, azaz számíthat az állami, kormányzati pénzekre.
„Soha nem adtuk fel a kajántói akvapark tervét. Megerőltető út vezetett idáig, amely során sokszor fennakadtunk a számos engedély kibocsátása során, de kitartottunk. A következőkben rövid időn belül be kell mutatnunk projektünket a turisztikai minisztérium szakbizottsága előtt, hogy megkapjuk a végső engedélyt. Mindez azt bizonyítja, hogy a nagy ívű tervek megvalósításához idő kell” – írta a minap Facebook-oldalán a szociáldemokrata elöljáró.
Aki idén májusban még azzal vádolta meg Emil Bocot és a kolozsvári (liberális) városvezetést, hogy megpróbálnak keresztbe tenni a kajántói beruházásnak. Erre azt hozta fel bizonyítékul, hogy Dan Tarcea alpolgármester egy műsorban „elkottyintotta”: a község élményfürdőtervét „visszatartják” a környezetvédelmi ügynökségnél.
Több más helyszín után legutóbb a Donát negyedben található Sun strand területe merült fel. Idén elkezdték az engedélyeztetési folyamatot, látványtervekkel is szolgáltak. Nagy vonalakban 20 és 40 millió euró közötti költségvetéssel számolnak, amelyet minden bizonnyal a város büdzséjéből kell állni – például az országos turizmusfejlesztési kerettervbe nem került be a projekt.
Fotó: Facebook/Poliart
Ellentétben a kajántóival, amely 35 millió eurós összköltségvetéssel számol. A bel- és kültéri medencéket egyaránt felvonultató, naponta mintegy 2500 vendéget fogadni tudó leendő létesítmény csupán kevesebb mint 20 kilométerre található a kolozsvári, a tervek szerint napi 3000 fürdőzőt befogadó helyszíntől. Így nem véletlen, hogy a más-más pártszínekben politizáló elöljárók versenyt csináltak a megvalósításból, hiszen egymás konkurenciái lesznek – amit amúgy a polgárok valószínűleg nem nagyon bánnának.
Kolozs megyét egy síberuházás is képviseli a listán, amelyet Kisbányán valósítanának meg. A téli sportok kedvelői a Fehér megyei Zalatnán; a Beszterce-Naszód megyei Borgóprundon és Radnaborbereken; Karssó-Szörény megyében a Szemenik-hegységben; a máramarosi Kapnikbányán és a Boriște-Izvoare nevű üdülőhelyen, a Rozsály-tetőn; Hargita megyében pedig a borszéki Reménység síközpontban élvezhetik majd a fejlesztések előnyeit.
A borszéki bobpálya az egyik a nagyon kevés, már megvalósult beruházás közül
Fotó: Remény Síközpont Facebook-oldala
Utóbbi helyszín egyébként az ottani nyári bobpálya és kalandpark bővítésével is szerepel a kerettervben, magát a bobpályát is a stratégia részeként éptették meg korábban. A Szatmár megyei Avasfelsőfalun szintén egyaránt téli-nyári idegenforgalmi fejlesztéseket valósíthatnak meg a közeli sípálya mellett. Ugyanakkor a szintén szatmári Tasnádon már gyógyfürdős kezelőközpont létrehozását támogatnák, akárcsak a Szeben megyei Báznán, ahol külön tervként szerepel egy akvapark építése is.
A turizmusfejlesztési keretterv 2017-es összeállításakor még több mint 150 támogatandó fejlesztés szerepelt a listán, ám időközben 128 projekt „kiesett”, mert visszavonták azokat, vagy nem feleltek meg a feltételeknek, nem pótolták időben a szükséges iratokat. Bár a listára kerülés állami finanszírozással kecsegtet, a beruházások nagyon nehezen valósulnak meg. Eddig csupán három tervet vittek véghez: egyikük a borszéki bobpálya, ezen kívül a Szeben Megyei Tanács és a máramarosi Borsa önkormányzata zárt le sikeres pályázatot az Economica portál szerint. Jelenleg egyetlen beruházás van kivitelezési szakaszban, Călărași megyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!