2012. február 21., 09:002012. február 21., 09:00
A fogorvosok pedig, úgy tűnik, nemcsak a díjszabások szinten tartásával próbálják megtartani pácienseiket. Egy aradi fogorvos például egy alsó-felső porcelánprotézist kész volt elkészíteni betegének egy Mercedes A 140 Elegance típusú gépkocsi ellenében. Dan Merişca elmondta, meglepődött először, amikor a páciens közölte, hogy egy személygépkocsival fizetne a fogpótlásért, ám miután utánaszámolt, hogy nagyjából fedezi a költségeket, belement a „cserekereskedelembe”.
Az aradi fogorvos szerint a válság odavezetett, hogy az embereknek már arra sincs pénzük, hogy rendben tartsák fogsorukat, azonban ha már nincs más választásuk, akkor készek lemondani vagyontárgyaikról a kezelés ellenértékének fedezésére. „Félig viccesen, félig komolyan, de azt kell mondanom, maholnap odajutunk, hogy elvégzünk egy fogtömést egy liter szilvapálinka ellenében is” – jegyezte meg Dan Merişca, aki azonban abban bízik, hogy előbb-utóbb beáll a normalitás állapota, s erre talán mégsem kerül sor.
„Bár Mercedesszel még nem próbált fizetni senki, a fogászati páciensek számán azért megérződik a gazdasági válság hatása” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Sándor Zsuzsanna nagyváradi fogorvos is. Szerinte egyébként nem igaz, hogy drága a fogorvosi kezelés, hiszen mint mondja, ő maga már mintegy három éve nem emelt árat. Pedig lett volna rá oka: a nyersanyagok ára ugyanis egyre nő, a minőségi anyagokat gyártó világcégek nem veszik figyelembe a gazdasági nehézségeket, és azt, hogy mind az orvosok, mind a páciensek egyre nehezebben tudnak fizetni.
Sándor Zsuzsanna maga sem érti, miért drágábbak évről évre az anyagok, miközben a vásárlóerő egyre alacsonyabb, de azt tudja, hogy ha a mostaninál is többet kérne a beavatkozásokért, még kevesebb betege lenne. „Most is csak az jön fogorvoshoz, akinek már muszáj” – mondja. A fogorvosok számára pedig az összes kiadás, villanyszámla és egyebek közül a legnagyobb tétel az anyagköltség. Hozzáteszi: az utóbbi időben rendelőjében már csak azért kell relatív nagy árat fizetni, amihez sok anyagra van szükség.
„Egy fogkőlevételért vagy egy vizsgálatért már nem is mernék több pénzt elkérni” – jelenti ki. Sándor Zsuzsannától azt is megtudtuk, hogy épp a váradi fogorvosi rendelők szorult helyzete miatt, illetve amiatt, hogy kevés a bevétel, nagyobb fejlesztésekre sincs lehetőség, így az úgynevezett fogturizmus sem létezik már. Külföldi pácienseket csak a modern fogászati klinikák képesek ellátni, ahol csapatban dolgoznak a különböző szakképesítésű orvosok és szakemberek.
Visszavetette a több éve tartó válság a háromszéki fogászatok forgalmát is. Antalka Huba sepsiszentgyörgyi fogorvos, a Kovászna megyei fogorvosi kamara elnöke a Krónikának elmondta, a fogászati alapanyagok nagy részét külföldről szerzik be. Mint vallja, egy magára valamit adó szakember ma már csak importanyagból dolgozik, és ezek ára az euró-lej árfolyam emelkedésével is megugrott, majd az áfaemelés is megterhelte a fogorvosok költségvetését. „Ugyanazokkal az alapanyagokkal dolgozunk, mint a külföldi rendelők, ám itthon a külföldi díjszabás egytizedét tudjuk elkérni. Ami nálunk 50 euróba kerül, azért külföldön 500 eurót kérnek” – magyarázta Antalka Huba.
Az orvosok többsége csak úgy tudta megtartani a pácienseit, hogy az alapanyagok drágulásával, a lej gyengülésével nem emelte a díjszabást, így a bevételük folyamatosan csökken, míg a kiadásaik növekednek. A sepsiszentgyörgyi fogorvos ugyanakkor elmondta, a nagyobb beavatkozásokra – például a fogpótlásokra – sokan hitelt vesznek fel, ám az orvosok is elfogadják, hogy ügyfeleik részletekben törlesszenek, vállalva annak a kockázatát, hogy néha nem fizetik ki az elmaradásokat.
A szakember úgy látja, hogy a fogorvosok már képtelenek ennél lennebb engedni az árakat, ám a vállalkozóbarát környezet sokat segítene rajtuk – például ha nem kellene több mint hatvanféle adót és illetéket befizetniük, vagy a külföldi alapanyagok nem több lerakaton, ügynökön, közvetítőn keresztül jutnának el hozzájuk. Antalka Huba elmondta, az egészségbiztosítási pénztárra sem nagyon számíthatnak a betegek, hiszen az most a piaci szintre emelte a díjszabásokat, de a keret ugyanakkora maradt. Tavaly még egy tömést 6 lejbe számolt el a biztosító, miközben a piaci ára 25–30 lej volt, így a fogorvosnak ráfizetéses volt a biztosítóval dolgozni, most kiigazították az árakat, ám a keret ugyanakkora maradt, ezért nagyon kevés beteg fér hozzá, tudtuk meg.
Leiher Leonóra szatmárnémeti fogorvos is a romániai rendszert okolja a kialakult helyzet miatt, szerinte emiatt alakult ki az a helyzet, hogy az ellátás jóval többe kerül annál, mint amit egy átlagos keresetű személy meg tudna engedni magának. A szakember emlékeztetett, az állami egészségbiztosítási rendszer csakis a sürgősségi beavatkozásokat támogatja, holott ezek csak egy igen kis részét teszik ki a fogászati beavatkozásoknak. A pótlások, illetve az egyre közkedveltebb implantátumok nem tartoznak a támogatott kategóriába, így ezek árát teljes egészében a páciensek fizetik.
Leiher Leonóra szerint a fogászati alapanyagok igen drágák, így kénytelen magas árat kérni az orvos, ha a beteg a legmodernebb és legszebb megoldásokat kéri. Azok pedig, akiknek már sok foguk hiányzik, igényelhetnek olcsó, kivehető protéziseket. Ezek viszonylag kevés pénzből kivitelezhetőek, és még a biztosítási pénztár is áll valamennyit a költségekből. „Odafigyeléssel és rendszeres ellenőrzésekkel megelőzhető lenne, hogy az emberek fogazata tönkremenjen, ha viszont elhanyagolják, egy vagyonba kerülhet, ha valaki ismét szép fogsort akar” – összegez a szatmári szakember.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.