2011. augusztus 29., 09:562011. augusztus 29., 09:56
Csalódást keltett Ben Bernanke, az amerikai központi bank, a Fed elnökének (képünkön) a a jegybankárok Jackson Hole-i konferenciáján tartott pénteki beszéde, amit nagy érdeklődéssel várt a nemzetközi pénzügyi világ. Bernake elismerte, hogy a gazdaság a vártnál lassabban növekszik, arról viszont nem esett szó, hogy a kilátások további romlása esetén milyen egyéb lehetőségei vannak a Fednek. Erről a szeptemberi kamatmeghatározó ülésen döntenek majd a jegybankárok, ami a tervezettel ellentétben nem egy, hanem kétnapos lesz. „A növekedés többnyire nem kellően gyors ahhoz, hogy a munkanélküliség tartósan csökkenni tudjon” – mondta a pénzügyi vezető, kinek szavai alapján teljesen egyértelmű, hogy a Fed komolyan aggódik a kilátások miatt. Bernanke hangsúlyozta, hogy a Fed egyedül nem képes kivezetni Amerikát a válságból, és számos olyan területet említett, ahol reformokra lenne szükség (az ingatlanpiacon, az államháztartásban, a munkaerőpiacon, a pénzügyi szektorban, az oktatásban, stb.). Bernanke egyúttal jelezte, „azok az eszközök, amelyek a hosszú távú növekedést szolgálnák a központi bank hatókörén kívül vannak”.
Szombaton az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet is megszólalt a konferencián. Trichet egy panelbeszélgetésen vett részt, ahol ismételten elmondta, hogy az Európai Központi Bank elsődleges célja, hogy középtávon biztosítsa az árstabilitást. Ha kiderülne, hogy a bank nem ezt teszi, akkor a hosszú hozamok azonnal megemelkednének, tette hozzá.
A panelbeszélgetésen részt vett a kaliforniai Berkeley Egyetem professzorra, Barry Eichengreen is, aki szerint kamatcsökkentésre lenne szükség az eurózónában. Az Európai Központi Bank idén eddig kétszer emelt kamatot, mindkét alkalommal 25-25 bázisponttal, így az irányadó ráta jelenleg 1,5 százalékos.
A konferencián jelen volt Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is, aki szerint az EFSF (European Financial Stability Fund) feladata lenne, hogy addicionális tőkével lássa el a bankokat, holott Trichet szerint nem igazak azok a feltételezések, amelyek szerint a bankoknak likviditási problémáik lennének Európában. Az elfogadható fedezetek sokkal nagyobb menynyiségben állnak rendelkezésre a bankrendszerben, mint amennyit valójában használnak, tette hozzá.
Trichet egyúttal bírálta azokat, akik megkérdőjelezik az eurózóna vezetőinek a problémák megoldása iránti elkötelezettségét. Nem kérdés, hogy nagy a kihívás, de ugyanez igaz az Egyesült Államokra, az Egyesült Királyságra és Japánra is, mondta. Trichet szerint a fejlett országok mindegyike problémákkal küzd. Amerikában, Japánban és az Egyesült Királyságban kérdésessé vált a jelenlegi üzleti modell sikere. Az eurózóna fundamentumai nem ilyen rosszak, itt a legnagyobb kihívást a kormányzás jelenti, tette hozzá.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.