Traktorhoz nemcsak jogosítvány, szaktudás is kell – késik a mezőgépészeti szakoktatás újragondolása Erdélyben

Traktorhoz nemcsak jogosítvány, szaktudás is kell – késik a mezőgépészeti szakoktatás újragondolása Erdélyben

Fel kellene zárkóztatni a gazdák tudását. Pásztor Judit diákjainak magyaráz egy mezőgépészeti kiállításon

Fotó: Sapientia EMTE

Az utóbbi egy-két évtizedben látványosan fejlődött a romániai gazdák mezőgépparkja, a szántóföldi növénytermesztés legtöbb ágában sikerült helyettesíteni a kézi munkaerőt. A szakoktatás azonban nem tart lépést a mezőgépészet fejlődésével: krónikus hiány mutatkozik a gépeket kezelni és javítani tudó szakemberekből. Pásztor Judit egyetemi oktatóval vettük számba az ágazat legégetőbb problémáit.

Makkay József

2019. május 12., 15:192019. május 12., 15:19

2019. május 12., 15:332019. május 12., 15:33

A rendszerváltás utáni évtizedben mezőgazdasági „dologidőben” mindenhol benépesült a határ, országszerte kézi szerszámokkal dolgozó embereket lehetett látni a termőföldeken. Két évtized alatt mindez gyökeresen megváltozott: ma már alig találkozni kapáló gazdákkal, a legtöbb mezőgazdasági munkát Erdélyben is mezőgépekkel végzik, tehát jelentősen

felértékelődött a mezőgépészet szerepe.

A látványos fejlődés ellenére a mezőgazdaságnak ez a szakterülete küzd a legsúlyosabb gondokkal, elsősorban a gazdák gyenge szakmai hozzáértése és a gépjavításban jártas szakemberhiány miatt.

Pásztor Judit adjunktus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának mezőgépészeti oktatója szerint felszereltségében az erdélyi mezőgépészet sokat behozott a rendszerváltás utáni lemaradásából, most viszont

a megújuló gépparkokhoz kellene felzárkóztatni a gazdák tudását felnőttképzés szervezésével.

A kertész- és agrármérnöki szakon oktató mezőgépészmérnök úgy látja, szakoktatás hiányában sok gazda önképzéssel próbálja elsajátítani a növénytermesztés, az állattenyésztés és a mezőgépészet tudnivalóit. Ezek közül a mezőgépészet bizonyul a legnehezebb kihívásnak. A gazdák szomszédoktól, ismerősöktől lesik el a különböző gépbeállításokat, de ezek gyakran hibásan rögzülnek, ami nagyban rontja a mezőgépészeti munka hatékonyságát és minőségét.

„Az általános tévhit szerint, aki autót vezet, az traktort is vezethet. Ezzel a hozzáállással az a gond, hogy a traktor sok funkciót betöltő erőgép, amihez ismerni kell a mezőgépek különböző beállításait is ahhoz, hogy a gazda jól dolgozhasson. Azt látom, hogy nagyon sok kisgazdaságban éppen ez a szaktudás hiányzik, a helyzet siralmas” – fogalmazott a Krónikának Pásztor Judit.

Mezőgépészet: elektronika, számítógép és gépészet

Romániában nemcsak a szakiskolai, illetve a hiányos felnőttképzés mezőgépészeti szakoktatásával adódnak gondok, hanem az egyetemi szintű mezőgazdasági oktatásban is háttérbe szorult a mezőgépészet. Az 1989-es rendszerváltás előtt többnyire a műszaki egyetemeken működött a mezőgépészmérnök-képzés,

a forradalom után a mezőgépészeti állomások gyors felszámolódásával gyakorlatilag a szakma is eltűnt.

Több egyetemen megszűnt a képzés, és ahol még meghirdetik a szakot, ott lasszóval keresik a diákokat egy-egy minimális létszámú évfolyam elindításához. „Ez a szakma nem nyerte el a rendszerváltás utáni méltó helyét a mezőgazdaságban. Korábban lebecsülték, és ez mai is érződik” – magyarázza az oktató, aki naponta szembesül azzal, hogy a mezőgép-forgalmazó cégek mennyire keresik a jó szakembereket, hogy a jótállási időn belül meg tudják javíttatni ügyfeleik gépeit.

A szervizszolgálatok mindenhol szakemberhiánnyal küszködnek, ugyanakkor a mezőgépészetben nem alakult ki olyan szervizhálózat, mint a személygépkocsik esetében. Ennek a hiánya most mutatkozik meg, amikor pályázati pénzekből vagy saját beruházásból egyre több mezőgazdasági vállalkozó vásárol drága, nyugati gyártmányú, több száz lóerős traktorokat, a szükséges mezőgépekkel együtt. Ezek szervizelése sokban eltér a régebbi típusú traktoroktól, hiszen az újabb erőgépek gépészetből, elektrotechnikából és számítógépes irányításból állnak, amelyek szervizeléséhez már nem elegendő a hagyományos gépésztudás, hanem mechatronikusokra van szükség.

Agrármechatronikus-képzés még nincs az országban, a hiányt olyan gépészmérnökökkel igyekeznek pótolni, akik audodidakta módon megtanulják a mezőgazdasági és az elektronikai tudnivalókat is.

Pásztor Judit a Gödöllői Agrártudományi Egyetem példáját hozza fel, ahol a rendszerváltás után – akárcsak nálunk – érdeklődés hiányában megszűnt a mezőgépészmérnök- képzés. Az új mezőgépparkok megjelenésével a piac azonban szakembereket kért, így beindították a jobban hangzó gépészmérnöki és a mechatronika szakot. A mechatronikusok mintegy hatvan százaléka a mezőgazdaságban helyezkedett el, róluk viszont hamar kiderült, hogy a gépekhez igen, de a mezőgazdasághoz nem értenek. Évtizedes halogatás után így jött létre az agrármechatronika szak, mi azonban itt, Erdélyben ennek a folyamatnak még nagyon az elején járunk.

Nem a gépészet iránt érdeklődnek

A rendszerváltás utáni mezőgazdasági szakoktatás újjászervezését Romániában az a cél vezérelte, hogy a mezőgazdasági mérnökök kicsit mindenhez értsenek, ami viszont nem minden esetben bizonyult szerencsés megoldásnak. „A mezőgépészeti szakoktatás a Sapientián egy fél tanév anyagába van besűrítve. El lehet gondolni, hogy egy húsz év körüli fiatal mit tud megjegyezni ebből a nehéz és szerteágazó tananyagból, amikor először találkozik a mezőgépészet világával” – magyarázza Pásztor Judit adjunktus. A szakember a képzésből a maximumot próbálja kihozni, amikor elsősorban a mezőgépek beállítására és működésére tanítja meg a diákokat, amit szigorúan számon is kér. Mint fogalmaz,

kevés olyan fiatal van, aki kimondottan a mezőgépészet iránt érdeklődik, és ezen a területen szeretne később elhelyezkedni.

Aki kertész- vagy agrármérnöki szakra jön, azt elsősorban a növények érdeklik.

A nyárádszeredai kihelyezett ker­tészmérnökképzés kilencvenes évekbeli hőskorához képest – amikor szemléltetőeszköznek is alig volt gépük, amit megmutathattak volna a diákoknak – ma már az egyetem modern gépparkkal rendelkezik. Ez jórészt már a kertészeti szak 2010-es akkreditációjakor kialakult, és azóta folyamatosan bővül. Ha van olyan gép, ami a gépparkjukból hiányzik, azt a széles partneri hálózatukhoz tartozó farmokon, illetve mező­gép-forgalmazó cégeknél mutatják meg diákjaiknak.

Jobb a használt, mint az új?

A fiatalok már az egyetemi évek alatt hozzászoknak a zömében használt mezőgépeket üzemeltető kisebb farmok választékához, illetve a nagyobb agrárvállalkozók korszerű, új géppark­jához, így van viszonyítási alapjuk, hogy leendő farmvezetőkként vagy agrárvállalkozókként mit tudnak majd megengedni maguknak. A kisebb területen gazdálkodók rendszerint azért szeretik a régebbi gyártású mezőgépeket, mert egyszerűek, a célnak megfelelnek, megbízhatóak és könnyen javíthatók.
„Mindenkit arra biztatok, hogy mezőgépvásárlásnál a hazai gyártmányú gépeket részesítse előnyben. Ezek szervizelése könnyebb és olcsóbb” – magyarázza az egyetemi oktató. A nagy területeken szántóföldi növénytermesztést folytató farmok rendszerint a nagy méretű, külföldi erőgépeket keresik, de ebben az esetben végig kell gondolni a szervizelés lehetőségét is. Ugyanakkor

a régebbi gépek szervizelése könnyebb és olcsóbb, így nem véletlen, hogy sok gazda ezt a lehetőséget választja.

„Az egyre drágább és hiányzó kézi munkaerő miatt a mezőgazdaságban is a gépesítésé a jövő. Ez azonban nemcsak gépeket, hanem komoly szaktudást is feltételez. A mezőgazdasági szakoktatás minden területén sokkal nagyobb hangsúlyt kell erre fektessünk a jövőben” – összegzi az ágazat előtt álló legfontosabb kihívást Pásztor Judit mezőgépészeti egyetemi oktató.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 12., szerda

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét

Az Európai Bizottság szerdán az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy az UniCredit olasz bankcsoport felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét – közölte az uniós testület.

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét
2024. június 12., szerda

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés

Az idei első negyedévben több mint 11 300 lakást adtak használatba Romániában, 3969-cel kevesebbet, mint 2023 ugyanezen időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés
2024. június 12., szerda

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta

Az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta
2024. június 11., kedd

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést

Nyáron 21 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet szeretne otthonában a romániaiak több mint fele (57%), tízből négyen (42%) pedig szinte minden nap használják a légkondicionálót – derült ki az E.ON kedden közzétett felméréséből.

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést
2024. június 11., kedd

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag

Az EU tagállamai az uniós GDP 12,9 százalékának megfelelő összeget, összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra 2021-ben – derül ki a Eurostat kedden közzétett adataiból.

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag
2024. június 11., kedd

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa

A Szállás.hu platform tulajdonosa, a Szallas Group felvásárolta a Litoralulromanesc.ro szállásközvetítő oldalt üzemeltető cég tulajdonjogának nyolcvan százalékát, ezzel a román tengerpart szálláskínálatának nagyrészét vonta be portfóliójába.

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa
2024. június 11., kedd

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké

A múlt évben 7175 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme és 2872 lej az egy főre jutó bevétel; ez 11, illetve 11,5 százalékos növekedést jelent a 2022-es évhez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké
2024. június 10., hétfő

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya

Az idei első négy hónapban 9,320 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 5 százalékkal (440,1 millió euróval) nagyobb, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya
2024. június 10., hétfő

Gyengíti az eurót az európai parlamenti választások eredménye

Az egységes európai fizetőeszköz 0,5 százalékkal 1,0751 dollárra, az elmúlt egy hónap legalacsonyabb szintjére gyengült hétfőn, miután Emmanuel Macron és Olaf Scholz német kancellár pártját legyőzték a vasárnapi európai parlamenti választásokon.

Gyengíti az eurót az európai parlamenti választások eredménye
2024. június 10., hétfő

Már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak májusban

Májusban már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, mivel a gabona és a tejtermékek árindex-emelkedését nem ellensúlyozta teljes mértékben a cukor árának csökkenése.

Már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak májusban