Fel kellene zárkóztatni a gazdák tudását. Pásztor Judit diákjainak magyaráz egy mezőgépészeti kiállításon
Fotó: Sapientia EMTE
Az utóbbi egy-két évtizedben látványosan fejlődött a romániai gazdák mezőgépparkja, a szántóföldi növénytermesztés legtöbb ágában sikerült helyettesíteni a kézi munkaerőt. A szakoktatás azonban nem tart lépést a mezőgépészet fejlődésével: krónikus hiány mutatkozik a gépeket kezelni és javítani tudó szakemberekből. Pásztor Judit egyetemi oktatóval vettük számba az ágazat legégetőbb problémáit.
2019. május 12., 15:192019. május 12., 15:19
2019. május 12., 15:332019. május 12., 15:33
A rendszerváltás utáni évtizedben mezőgazdasági „dologidőben” mindenhol benépesült a határ, országszerte kézi szerszámokkal dolgozó embereket lehetett látni a termőföldeken. Két évtized alatt mindez gyökeresen megváltozott: ma már alig találkozni kapáló gazdákkal, a legtöbb mezőgazdasági munkát Erdélyben is mezőgépekkel végzik, tehát jelentősen
A látványos fejlődés ellenére a mezőgazdaságnak ez a szakterülete küzd a legsúlyosabb gondokkal, elsősorban a gazdák gyenge szakmai hozzáértése és a gépjavításban jártas szakemberhiány miatt.
Pásztor Judit adjunktus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának mezőgépészeti oktatója szerint felszereltségében az erdélyi mezőgépészet sokat behozott a rendszerváltás utáni lemaradásából, most viszont
A kertész- és agrármérnöki szakon oktató mezőgépészmérnök úgy látja, szakoktatás hiányában sok gazda önképzéssel próbálja elsajátítani a növénytermesztés, az állattenyésztés és a mezőgépészet tudnivalóit. Ezek közül a mezőgépészet bizonyul a legnehezebb kihívásnak. A gazdák szomszédoktól, ismerősöktől lesik el a különböző gépbeállításokat, de ezek gyakran hibásan rögzülnek, ami nagyban rontja a mezőgépészeti munka hatékonyságát és minőségét.
„Az általános tévhit szerint, aki autót vezet, az traktort is vezethet. Ezzel a hozzáállással az a gond, hogy a traktor sok funkciót betöltő erőgép, amihez ismerni kell a mezőgépek különböző beállításait is ahhoz, hogy a gazda jól dolgozhasson. Azt látom, hogy nagyon sok kisgazdaságban éppen ez a szaktudás hiányzik, a helyzet siralmas” – fogalmazott a Krónikának Pásztor Judit.
Romániában nemcsak a szakiskolai, illetve a hiányos felnőttképzés mezőgépészeti szakoktatásával adódnak gondok, hanem az egyetemi szintű mezőgazdasági oktatásban is háttérbe szorult a mezőgépészet. Az 1989-es rendszerváltás előtt többnyire a műszaki egyetemeken működött a mezőgépészmérnök-képzés,
Több egyetemen megszűnt a képzés, és ahol még meghirdetik a szakot, ott lasszóval keresik a diákokat egy-egy minimális létszámú évfolyam elindításához. „Ez a szakma nem nyerte el a rendszerváltás utáni méltó helyét a mezőgazdaságban. Korábban lebecsülték, és ez mai is érződik” – magyarázza az oktató, aki naponta szembesül azzal, hogy a mezőgép-forgalmazó cégek mennyire keresik a jó szakembereket, hogy a jótállási időn belül meg tudják javíttatni ügyfeleik gépeit.
A szervizszolgálatok mindenhol szakemberhiánnyal küszködnek, ugyanakkor a mezőgépészetben nem alakult ki olyan szervizhálózat, mint a személygépkocsik esetében. Ennek a hiánya most mutatkozik meg, amikor pályázati pénzekből vagy saját beruházásból egyre több mezőgazdasági vállalkozó vásárol drága, nyugati gyártmányú, több száz lóerős traktorokat, a szükséges mezőgépekkel együtt. Ezek szervizelése sokban eltér a régebbi típusú traktoroktól, hiszen az újabb erőgépek gépészetből, elektrotechnikából és számítógépes irányításból állnak, amelyek szervizeléséhez már nem elegendő a hagyományos gépésztudás, hanem mechatronikusokra van szükség.
Pásztor Judit a Gödöllői Agrártudományi Egyetem példáját hozza fel, ahol a rendszerváltás után – akárcsak nálunk – érdeklődés hiányában megszűnt a mezőgépészmérnök- képzés. Az új mezőgépparkok megjelenésével a piac azonban szakembereket kért, így beindították a jobban hangzó gépészmérnöki és a mechatronika szakot. A mechatronikusok mintegy hatvan százaléka a mezőgazdaságban helyezkedett el, róluk viszont hamar kiderült, hogy a gépekhez igen, de a mezőgazdasághoz nem értenek. Évtizedes halogatás után így jött létre az agrármechatronika szak, mi azonban itt, Erdélyben ennek a folyamatnak még nagyon az elején járunk.
A rendszerváltás utáni mezőgazdasági szakoktatás újjászervezését Romániában az a cél vezérelte, hogy a mezőgazdasági mérnökök kicsit mindenhez értsenek, ami viszont nem minden esetben bizonyult szerencsés megoldásnak. „A mezőgépészeti szakoktatás a Sapientián egy fél tanév anyagába van besűrítve. El lehet gondolni, hogy egy húsz év körüli fiatal mit tud megjegyezni ebből a nehéz és szerteágazó tananyagból, amikor először találkozik a mezőgépészet világával” – magyarázza Pásztor Judit adjunktus. A szakember a képzésből a maximumot próbálja kihozni, amikor elsősorban a mezőgépek beállítására és működésére tanítja meg a diákokat, amit szigorúan számon is kér. Mint fogalmaz,
Aki kertész- vagy agrármérnöki szakra jön, azt elsősorban a növények érdeklik.
A nyárádszeredai kihelyezett kertészmérnökképzés kilencvenes évekbeli hőskorához képest – amikor szemléltetőeszköznek is alig volt gépük, amit megmutathattak volna a diákoknak – ma már az egyetem modern gépparkkal rendelkezik. Ez jórészt már a kertészeti szak 2010-es akkreditációjakor kialakult, és azóta folyamatosan bővül. Ha van olyan gép, ami a gépparkjukból hiányzik, azt a széles partneri hálózatukhoz tartozó farmokon, illetve mezőgép-forgalmazó cégeknél mutatják meg diákjaiknak.
A fiatalok már az egyetemi évek alatt hozzászoknak a zömében használt mezőgépeket üzemeltető kisebb farmok választékához, illetve a nagyobb agrárvállalkozók korszerű, új gépparkjához, így van viszonyítási alapjuk, hogy leendő farmvezetőkként vagy agrárvállalkozókként mit tudnak majd megengedni maguknak. A kisebb területen gazdálkodók rendszerint azért szeretik a régebbi gyártású mezőgépeket, mert egyszerűek, a célnak megfelelnek, megbízhatóak és könnyen javíthatók.
„Mindenkit arra biztatok, hogy mezőgépvásárlásnál a hazai gyártmányú gépeket részesítse előnyben. Ezek szervizelése könnyebb és olcsóbb” – magyarázza az egyetemi oktató. A nagy területeken szántóföldi növénytermesztést folytató farmok rendszerint a nagy méretű, külföldi erőgépeket keresik, de ebben az esetben végig kell gondolni a szervizelés lehetőségét is. Ugyanakkor
„Az egyre drágább és hiányzó kézi munkaerő miatt a mezőgazdaságban is a gépesítésé a jövő. Ez azonban nemcsak gépeket, hanem komoly szaktudást is feltételez. A mezőgazdasági szakoktatás minden területén sokkal nagyobb hangsúlyt kell erre fektessünk a jövőben” – összegzi az ágazat előtt álló legfontosabb kihívást Pásztor Judit mezőgépészeti egyetemi oktató.
A kánikula következményei arra késztetik a hatóságokat, hogy lelkileg felkészítsék a lakosságot egy esetleges blackoutra, azaz teljes áramkimaradásra – állapította meg az áramtermelő-fogyasztókat és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE).
Egy startup megalkotta az első, romániai fejlesztésű elektromos motorkerékpárt, amely összecsukható, és a legnagyobb, töltés nélküli hatótávval dicsekszik. A Ride Colibri M22-es vázát Szatmárnémetiben fejlesztették ki, ott is rakják össze.
A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy az országos villamosenergia-rendszer (SEN) egyensúlyát nem fenyegeti veszély a kánikula miatt.
A Versenytanács engedélyezte azt a 347,5 millió euró értékű tranzakciót, amelynek keretében a Transilvania Bank át kívánja venni az OTP Bank romániai üzletágát. Ez lépés elengedhetetlen volz ahhoz, hogy a magyar bank végleg kivonuljon a romániai piacról.
Az idei első öt hónapban éves viszonylatban 5 százalékkal csökkent Románia primerenergia-termelése, illetve 2,4 százalékkal a villamosenergia-termelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Áprilisban 52,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte vasárnap a bukaresti pénzügyminisztérium.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)