Traktorhoz nemcsak jogosítvány, szaktudás is kell – késik a mezőgépészeti szakoktatás újragondolása Erdélyben

Fel kellene zárkóztatni a gazdák tudását. Pásztor Judit diákjainak magyaráz egy mezőgépészeti kiállításon •  Fotó: Sapientia EMTE

Fel kellene zárkóztatni a gazdák tudását. Pásztor Judit diákjainak magyaráz egy mezőgépészeti kiállításon

Fotó: Sapientia EMTE

Az utóbbi egy-két évtizedben látványosan fejlődött a romániai gazdák mezőgépparkja, a szántóföldi növénytermesztés legtöbb ágában sikerült helyettesíteni a kézi munkaerőt. A szakoktatás azonban nem tart lépést a mezőgépészet fejlődésével: krónikus hiány mutatkozik a gépeket kezelni és javítani tudó szakemberekből. Pásztor Judit egyetemi oktatóval vettük számba az ágazat legégetőbb problémáit.

Makkay József

2019. május 12., 15:192019. május 12., 15:19

2019. május 12., 15:332019. május 12., 15:33

A rendszerváltás utáni évtizedben mezőgazdasági „dologidőben” mindenhol benépesült a határ, országszerte kézi szerszámokkal dolgozó embereket lehetett látni a termőföldeken. Két évtized alatt mindez gyökeresen megváltozott: ma már alig találkozni kapáló gazdákkal, a legtöbb mezőgazdasági munkát Erdélyben is mezőgépekkel végzik, tehát jelentősen

felértékelődött a mezőgépészet szerepe.

A látványos fejlődés ellenére a mezőgazdaságnak ez a szakterülete küzd a legsúlyosabb gondokkal, elsősorban a gazdák gyenge szakmai hozzáértése és a gépjavításban jártas szakemberhiány miatt.

Pásztor Judit adjunktus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának mezőgépészeti oktatója szerint felszereltségében az erdélyi mezőgépészet sokat behozott a rendszerváltás utáni lemaradásából, most viszont

a megújuló gépparkokhoz kellene felzárkóztatni a gazdák tudását felnőttképzés szervezésével.

A kertész- és agrármérnöki szakon oktató mezőgépészmérnök úgy látja, szakoktatás hiányában sok gazda önképzéssel próbálja elsajátítani a növénytermesztés, az állattenyésztés és a mezőgépészet tudnivalóit. Ezek közül a mezőgépészet bizonyul a legnehezebb kihívásnak. A gazdák szomszédoktól, ismerősöktől lesik el a különböző gépbeállításokat, de ezek gyakran hibásan rögzülnek, ami nagyban rontja a mezőgépészeti munka hatékonyságát és minőségét.

„Az általános tévhit szerint, aki autót vezet, az traktort is vezethet. Ezzel a hozzáállással az a gond, hogy a traktor sok funkciót betöltő erőgép, amihez ismerni kell a mezőgépek különböző beállításait is ahhoz, hogy a gazda jól dolgozhasson. Azt látom, hogy nagyon sok kisgazdaságban éppen ez a szaktudás hiányzik, a helyzet siralmas” – fogalmazott a Krónikának Pásztor Judit.

Mezőgépészet: elektronika, számítógép és gépészet

Romániában nemcsak a szakiskolai, illetve a hiányos felnőttképzés mezőgépészeti szakoktatásával adódnak gondok, hanem az egyetemi szintű mezőgazdasági oktatásban is háttérbe szorult a mezőgépészet. Az 1989-es rendszerváltás előtt többnyire a műszaki egyetemeken működött a mezőgépészmérnök-képzés,

a forradalom után a mezőgépészeti állomások gyors felszámolódásával gyakorlatilag a szakma is eltűnt.

Több egyetemen megszűnt a képzés, és ahol még meghirdetik a szakot, ott lasszóval keresik a diákokat egy-egy minimális létszámú évfolyam elindításához. „Ez a szakma nem nyerte el a rendszerváltás utáni méltó helyét a mezőgazdaságban. Korábban lebecsülték, és ez mai is érződik” – magyarázza az oktató, aki naponta szembesül azzal, hogy a mezőgép-forgalmazó cégek mennyire keresik a jó szakembereket, hogy a jótállási időn belül meg tudják javíttatni ügyfeleik gépeit.

A szervizszolgálatok mindenhol szakemberhiánnyal küszködnek, ugyanakkor a mezőgépészetben nem alakult ki olyan szervizhálózat, mint a személygépkocsik esetében. Ennek a hiánya most mutatkozik meg, amikor pályázati pénzekből vagy saját beruházásból egyre több mezőgazdasági vállalkozó vásárol drága, nyugati gyártmányú, több száz lóerős traktorokat, a szükséges mezőgépekkel együtt. Ezek szervizelése sokban eltér a régebbi típusú traktoroktól, hiszen az újabb erőgépek gépészetből, elektrotechnikából és számítógépes irányításból állnak, amelyek szervizeléséhez már nem elegendő a hagyományos gépésztudás, hanem mechatronikusokra van szükség.

Agrármechatronikus-képzés még nincs az országban, a hiányt olyan gépészmérnökökkel igyekeznek pótolni, akik audodidakta módon megtanulják a mezőgazdasági és az elektronikai tudnivalókat is.

Pásztor Judit a Gödöllői Agrártudományi Egyetem példáját hozza fel, ahol a rendszerváltás után – akárcsak nálunk – érdeklődés hiányában megszűnt a mezőgépészmérnök- képzés. Az új mezőgépparkok megjelenésével a piac azonban szakembereket kért, így beindították a jobban hangzó gépészmérnöki és a mechatronika szakot. A mechatronikusok mintegy hatvan százaléka a mezőgazdaságban helyezkedett el, róluk viszont hamar kiderült, hogy a gépekhez igen, de a mezőgazdasághoz nem értenek. Évtizedes halogatás után így jött létre az agrármechatronika szak, mi azonban itt, Erdélyben ennek a folyamatnak még nagyon az elején járunk.

Nem a gépészet iránt érdeklődnek

A rendszerváltás utáni mezőgazdasági szakoktatás újjászervezését Romániában az a cél vezérelte, hogy a mezőgazdasági mérnökök kicsit mindenhez értsenek, ami viszont nem minden esetben bizonyult szerencsés megoldásnak. „A mezőgépészeti szakoktatás a Sapientián egy fél tanév anyagába van besűrítve. El lehet gondolni, hogy egy húsz év körüli fiatal mit tud megjegyezni ebből a nehéz és szerteágazó tananyagból, amikor először találkozik a mezőgépészet világával” – magyarázza Pásztor Judit adjunktus. A szakember a képzésből a maximumot próbálja kihozni, amikor elsősorban a mezőgépek beállítására és működésére tanítja meg a diákokat, amit szigorúan számon is kér. Mint fogalmaz,

kevés olyan fiatal van, aki kimondottan a mezőgépészet iránt érdeklődik, és ezen a területen szeretne később elhelyezkedni.

Aki kertész- vagy agrármérnöki szakra jön, azt elsősorban a növények érdeklik.

A nyárádszeredai kihelyezett ker­tészmérnökképzés kilencvenes évekbeli hőskorához képest – amikor szemléltetőeszköznek is alig volt gépük, amit megmutathattak volna a diákoknak – ma már az egyetem modern gépparkkal rendelkezik. Ez jórészt már a kertészeti szak 2010-es akkreditációjakor kialakult, és azóta folyamatosan bővül. Ha van olyan gép, ami a gépparkjukból hiányzik, azt a széles partneri hálózatukhoz tartozó farmokon, illetve mező­gép-forgalmazó cégeknél mutatják meg diákjaiknak.

Jobb a használt, mint az új?

A fiatalok már az egyetemi évek alatt hozzászoknak a zömében használt mezőgépeket üzemeltető kisebb farmok választékához, illetve a nagyobb agrárvállalkozók korszerű, új géppark­jához, így van viszonyítási alapjuk, hogy leendő farmvezetőkként vagy agrárvállalkozókként mit tudnak majd megengedni maguknak. A kisebb területen gazdálkodók rendszerint azért szeretik a régebbi gyártású mezőgépeket, mert egyszerűek, a célnak megfelelnek, megbízhatóak és könnyen javíthatók.
„Mindenkit arra biztatok, hogy mezőgépvásárlásnál a hazai gyártmányú gépeket részesítse előnyben. Ezek szervizelése könnyebb és olcsóbb” – magyarázza az egyetemi oktató. A nagy területeken szántóföldi növénytermesztést folytató farmok rendszerint a nagy méretű, külföldi erőgépeket keresik, de ebben az esetben végig kell gondolni a szervizelés lehetőségét is. Ugyanakkor

a régebbi gépek szervizelése könnyebb és olcsóbb, így nem véletlen, hogy sok gazda ezt a lehetőséget választja.

„Az egyre drágább és hiányzó kézi munkaerő miatt a mezőgazdaságban is a gépesítésé a jövő. Ez azonban nemcsak gépeket, hanem komoly szaktudást is feltételez. A mezőgazdasági szakoktatás minden területén sokkal nagyobb hangsúlyt kell erre fektessünk a jövőben” – összegzi az ágazat előtt álló legfontosabb kihívást Pásztor Judit mezőgépészeti egyetemi oktató.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Lemaradt Erdély az államilag támogatott új öntözőrendszerek kiépítéséről

Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.

Lemaradt Erdély az államilag támogatott új öntözőrendszerek kiépítéséről
2025. június 28., szombat

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány

Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány
2025. június 27., péntek

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját

Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját
2025. június 27., péntek

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték

A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték
2025. június 27., péntek

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban

Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban
2025. június 27., péntek

Havi 50 lejt kaphatnak a rászoruló áramfogyasztók, korlátoznák a közalkalmazottak veszélyességi pótlékját

A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.

Havi 50 lejt kaphatnak a rászoruló áramfogyasztók, korlátoznák a közalkalmazottak veszélyességi pótlékját
2025. június 26., csütörtök

Nehéz mosolyt csalni a vendéglátósok arcára, betett nekik az üdülési utalványok körüli hercehurca is

A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.

Nehéz mosolyt csalni a vendéglátósok arcára, betett nekik az üdülési utalványok körüli hercehurca is
2025. június 26., csütörtök

Közeleg az igazság pillanata: hány milliárd eurót bukhat Románia?

Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.

Közeleg az igazság pillanata: hány milliárd eurót bukhat Románia?
2025. június 26., csütörtök

Falugazdász a Krónikának: jó, ha nullszaldósok lesznek a termelők az alacsony gabonahozam miatt

Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.

Falugazdász a Krónikának: jó, ha nullszaldósok lesznek a termelők az alacsony gabonahozam miatt
2025. június 25., szerda

Beteges szokással magyarázzák a betegszabadságok megadóztatási tervét

Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.

Beteges szokással magyarázzák a betegszabadságok megadóztatási tervét