Fotó: Pixabay.com
Ugyan a Pénzügyi Felügyelet (ASF) legfrissebb jelentése szerint 21 százalékkal bővült tavaly a Romániában megkötött életbiztosítások állománya, még mindig igen alacsony azoknak az aránya, akik hasonló kötvényeket kötnek. Döntő ok az alacsony vásárlóerő.
2018. április 13., 11:502018. április 13., 11:50
2018. április 13., 12:022018. április 13., 12:02
Valamivel több, mint ötödével, vagyis 21 százalékkal nőtt tavaly a Romániában megkötött életbiztosítások állománya a biztosítási piacért is felelős Pénzügyi Felügyelet (ASF) legfrissebb jelentése szerint. A szakemberek szerint azonban még
Kijelentésüket alátámasztja a statisztika is, ami szerint tavaly 24 százalékkal nőtt a hitelfelvételhez szükséges életbiztosítások állománya. Sokan döntenek ugyanakkor úgy, hogy egy befektetéssel egybekötött, úgynevezett unit linked típusú biztosítást kötnek meg – ezek száma 2017-ben 17 százalékkal bővült. Sokan határoztak ugyanakkor úgy, hogy kilépnek a hasonló konstrukcióból, 2016-hoz képest 40,53 százalékkal nőtt a visszavásárolt kötvények aránya.
A romániai biztosítási piac alig 25 százalékát teszik ki az életbiztosítások – jelentette ki tegnap a Krónika megkeresésére Biró Albin, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja. Mint magyarázta, a piacon 70-80 százalékos az általános biztosítások aránya, ennek is jelentős részét a kötelező biztosítások jelentik. A szakember meglátása szerint ez egy torz állapot, hiszen a nyugati országokban általában éppen fordítva alakulnak ezek az arányok. Ausztriában például tízszerese a biztosítási piac a romániainak, és ott éppen az életbiztosítások teszik ki a jelentős hányadát, meghaladva a 70 százalékot. Ez azt is jelentheti, hogy
„Amíg a középosztály, amely megengedheti magának, hogy az élete és a vagyona biztonságára gondoljon, nem izmosodik meg jobban, nem is számíthatunk ezen a téren látványos változásra” – szögezte le az ASF tagja.
Mint rámutatott, éppen amiatt, hogy szűk a piac, a biztosítótársaságok is nehezen találnak rést. Azok a társaságok, amelyek a kilencvenes évek derekán betörtek, ma is uralják a piacot, az utólag próbálkozók nem jártak sikerrel.
az országból. Biró Albin tapasztalatai szerint ebben az ágazatban az első öt évben általában nincs is nyereség, az első év bevételét például teljes egészében odaadják az ügynöknek. A szakértő szerint előrelépés volt, hogy az általános és az életbiztosítást teljesen különválasztották, még ha egy is a tulajdonos, két céget kell bejegyeztetnie a kétféle tevékenységre. Erre azért volt szükség, mert
„Ha a két tevékenység között van átjárhatóság, nagy a kísértés, hogy a sürgős, egy évre szóló kiadásokat ebből az alapból egészítsék ki, ezért kellett szétválasztani” – részletezte Biró Albin. Elmondta, a felügyelet az életbiztosításokkal történő adócsalást is sikeresen visszaszorította, korábban előfordult, hogy a cég átutalta a pénzt a megtakarításjellegű életbiztosítás-számlára, majd a kedvezményezett egy nap múlva ki is vette. Ennek úgy vetettek véget, hogy első körben egy évig, jelenleg hat hónapig kötelezően benn kell tartani a pénzt a számlán.
Biró Albin különben úgy látja, az életbiztosítások piacán visszafejlődött a klasszikus változat, amikor baj esetén fizet a biztosító nagyobb összeget, és erőre kapott a befektetésjellegű életbiztosítás, amikor az összeg egy részét különböző befektetésekkel kamatoztatják, és csak egy része fedezi a kockázatvállalást. Hasonló tapasztalatokról számolt be a Krónikának Lőrincz Lehel, a sepsiszentgyörgyi Transilvania Broker ügyvezetője. Mint ecsetelte,
Minél több kockázat szerepel a szerződésben, annál kevesebb pénz kerül a gyűjtőszámlára, ezt sokan nehezen értik meg, részletezte a bróker. Elmondta, amikor a szerződés lejártával visszavásárolják az összeget, sokan arra számítanak, hogy a teljes befizetett összeget visszakapják, holott a kockázatokat fedező rész nem kerül a befektetési alapba. Lőrincz Lehel kifejtette, a hiteligénylések növekedésével emelkedett az életbiztosítások száma is, hiszen nagyon sok hitelszerződés feltétele az érvényes életbiztosítás.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!