2011. február 15., 09:342011. február 15., 09:34
A tavasz folyamán, várhatóan már március elsejétől újra drágul a kenyér, mivel egyre fogy az országos gabonatartalék, aminek következtében egyre drágább valamennyi liszttípus. A lapunk által megkérdezett pékségvezetők egybehangzóan úgy nyilatkoztak, amenynyiben nem akarnak lemondani a nyereségről, kénytelenek lesznek újfent emelni a pékipari termékek árát. Hiszen 70 százalékban a liszt ára határozza meg, hogy mennyibe kerül egy kenyér – szögezte le a Krónika kérdésére Orbán Zsolt, a csíkszeredai székhelyű Somlyó pékség ügyvezető igazgatója. Mint részletezte, az elmúlt fél évben Csíkszeredában és környékén olyannyira éreztette hatását a búzahiány, hogy a helyi pékségek kénytelenek külföldről beszerezni a mindennapi kenyér megsütéséhez elengedhetetlen lisztet. Orbán elmondta, az elmúlt 6 hónapban 15–20 százalékos drágítást voltak kénytelenek eszközölni termékeikre. A jövőre nézve az igazgató egyelőre nem tudja, mennyit lesznek kénytelenek emelni az árakon, azonban mint kifejtette, ha továbbra is gondot jelent a liszt beszerzése, nem tarthatják a jelenlegi árszintet.
A székelyudvarhelyi pékségek is a búzaliszt áremelkedésével arányosan növelni kényszerülnek áraikon. A Holland pékség az elmúlt héten 50 banival emelte a fehér kenyér árát, amit egyértelműen a búzaliszt árának növekedése idézett elő – mondta el a Krónikának Băcescu Piroska, a pékség tulajdonosa. Egyelőre nem tudják, hogy mikor várható újabb áremelkedés, ám tartanak attól, hogy ezen lépés többszöri megtétele elengedhetetlen lesz az év folyamán.
Láng Zsolt, aki a Szatmár megyei Börvelyben üzemeltet pékséget, arról számolt be lapunknak, drágítással kezdték az idei évet. „Január 3-án emeltük a kenyér árát 10 százalékkal. Erre az alapanyag drágulása miatt volt szükség, és ahogy a piaci tényezőket látom, márciusban újabb 15 százalékos emelés várható. A búza ára már most emelkedett, és további drágításokat jeleznek” – részletezte a pékség vezetője. Láng hozzátette, itthonról vásárol lisztet, és külföldről szerez be búzát, ám úgy tapasztalja, mostanában a külföldi alapanyag drágább a hazainál.
A nagykárolyi Varga Quattro pékség üzletvezetője elmondta, január 18-án emeltek kenyérárat. Akkor mintegy 10 százalékos emelésről döntöttek, így a korábbi 2,9 lejes kilónkénti kenyérárat 3,2 lejre voltak kénytelenek drágítani. Valentin Cotrău szerint tavasszal újabb áremelési hullámra számítanak, hiszen drágulni fog az alapanyagként használt hazai búzaliszt. Egyébként az általunk megkérdezett pékségekben mindenfajta termék drágult, így a félbarna és barna kenyérért is többet kell fizetni.
Az általunk felkeresett nagyváradi pékségek egyikében sem tudtak felvilágosítást adni egy várható újabb drágulási hullámot illetően, bár az tény, hogy a kenyér és a péksütemények ára a bihari megyeszékhelyen is jócskán megugrott az utóbbi időben.
A felhalmozott tartalékoknak köszönhetően a folyamatosan tapasztalható nyersanyagdrágulás ellenére a közeljövőben nem emelik az árakat a háromszéki pékségek. Áprilisig a sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség sem emeli az árakat. Diószegi László tulajdonos lapunknak elmondta, értesülése szerint március elején 20 százalékkal drágul a liszt. „Áprilisig semmiképpen nem növelem az árakat, inkább a nyereségből fedezem a legfontosabb alapanyag, a liszt drágulását” – mondta a vállalkozó, aki azért is tud egyelőre kivárni az árkorrekcióval, mert mindig legalább egy hónapra előre van liszttartaléka. A székelyudvarhelyi Rip-Rop pékség vezetője, Raffai László is arról számolt be lapunknak, hogy annyi lisztet tartanak raktáron, hogy várhatóan a következő lisztvásárlás után 2-3 hétig még nem kell emelniük áraikon. Ők egyébként utoljára február negyedikén drágítottak mintegy 7 százalékkal, mivel a lisztet a korábbinál magasabb áron sikerült beszerezni.
Eközben inkább veszteségre játszik, mintsem elveszítené ügyfeleit Varza Emese, a szotyori Zoemia pékség társtulajdonosa. Mint lapunknak elmondta, az alapanyagok hétről hétre drágulnak, ám ezzel arányosan nem lehet növelni a kenyér árát, mert akkor nem tudnak megmaradni a piacon. Az üzletasszony elmondta, már odajutottak, hogy nyereség nélkül dolgoznak, arra törekednek, hogy kiadják a fizetéseket, befizessék az adót, megvásárolják az alapanyagot, az üzemanyagot, kifizessék az áramot. Mint hangsúlyozta, a feketegazdaság hatalmas konkurenciát jelent ebben az ágazatban, hiszen akik nem jelentik be alkalmazottaikat, nem fizetnek adót, olcsóbban tudják előállítani és kínálni a kenyeret. Varza Emese elmondta, az utóbbi időszakban legnépszerűbb a kétkilós krumplis házikenyér, hiszen minél nagyobb a kenyér, annál olcsóbban tudják kínálni. Rengeteg ötletük van, új termékekkel tudnának előrukkolni, de nem tudnak fejlesztésre, beruházásokra költeni, magyarázta a Zoemia társtulajdonosa.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, az Agrostar termelői szakszervezeti szövetség Valeriu Tabără tárcavezető lemondását követelte az elmúlt hét végén, mivel döntései nyomán Románia gabonaimportra szorul, ez pedig a kenyér árának 10–15 százalékos emelkedését vonja maga után a következő időszakban. A szakszervezetek azt sérelmezik, hogy a mezőgazdasági miniszter a szabad gabonapiacra hivatkozva exportra buzdította a termelőket, akik az őszszel tonnánként 170 euróért adtak el búzát külföldi piacokon, a következő időszakban pedig 270 eurós áron szerzik majd be a kenyérgabonát. Az Agrostar úgy véli, a gabona drágulása az állattenyésztésben és az ehhez kapcsolódó ágazatokban is áremelkedést eredményez majd.
Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár eközben úgy véli, a liszt árának növekedése talán még nem indokolt, bár az egyértelmű, hogy a búza világpiaci ára folyamatosan növekszik, és folyamatosan rekordértékeket ér el. „Románia egy közös uniós piac része, és mivel nem tud egyedül, saját piacának védelmében kizárólagos döntéseket hozni, egyértelmű, hogy nálunk is emelkedik és emelkedni fog a búza ára, hasonlóan a világpiaci értékekhez” – fejtette ki a Krónika kérdésére az államtitkár. Tánczos szerint ugyanakkor a kialakult helyzetnek pozitív és negatív vetülete egyaránt van. A magas világpiaci árnak köszönhetően ugyanis a romániai gazdák is jobb áron értékesíthetik gabonájukat, azonban a búza árának emelkedése magával vonja a pékipari termékek drágulását is. „Románia évről évre többet exportál, mint amennyit importál” – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve azonban, hogy az árak növekedését nem csupán az export-import határozza meg. „Bár az ország évről évre többet termel a hazai szükségletnél, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a romániai pékek, molnárok nem importálnak búzát külföldről. Szabadpiacon folyik a kereskedelem, adunk-veszünk annak függvényében, hogy milyenek az árak” – sommázott Tánczos.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.