Fotó: Barabás Ákos
Ha a politikai válság nem húzódik el, nem lesz drámai hatása a román gazdaságra, de az elemzők szerint nem tartható a 3 százalékos deficitcél, és a gazdasági növekedés üteme is lassul. Diósi László, az OTP Románia Bank vezérigazgatója lapunknak kiemelte, mindenképpen stabil kormányzásra van szüksége az országnak.
2018. január 22., 17:252018. január 22., 17:25
2018. január 22., 23:022018. január 22., 23:02
Egyelőre nincs drámai hatása a román gazdaságra a Szociáldemokrata Párton (PSD) belül kirobbant konfliktusok okozta kormányválságnak, de mielőbb meg kell alakulnia az új kabinetnek ahhoz, hogy ne súlyosbodjon a helyzet – vallják a szakemberek. Ugyanakkor
a Román Nemzeti Bank (BNR) hétfőn 4,6656 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt, míg a bankközi devizapiacon hétfőn 4,6654 és 4,6670 lej/euró közötti árfolyamon zajlottak a tranzakciók. Mint ismeretes, az árfolyam pénteken haladta meg a 4,66 lej/eurós küszöböt. A szakemberek ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a politikai bizonytalanság mellett az is értékvesztést okoz, hogy a kereskedelmi és fizetési mérleg hiánya egyre jobban mélyül.
A változó kamatozású hitelek törlesztőrészletének kiszámításakor használt háromhavi bankközi irányadó kamatláb (ROBOR 3M) – ami a tavalyi év utolsó hónapjaiban indult növekedésnek – például nem emelkedett tovább, sőt ismét 2 százalék alatt van, hétfőn pedig enyhén visszaesett, a pénteki 1,99 százalék után 1,98 százalékon állt. A jelzáloghitelek esetében alkalmazott ROBOR 6M eközben 2,22 százalékra csökkent a hétvégi 2,23 százalékról, miközben a kereskedelmi bankok egymás közötti hitelezésekor használt kilenchavi ROBOR 2,32 százalékon maradt.
„Románia gazdasága alapvetően stabil, a gazdasági növekedés Európában a legnagyobb mértékű, a külföldi befektetőket érdekli az ország, a vállalkozások prosperálnak, a költségvetési hiány európai szinten alacsonynak mondható, így ha a politikai válság nem húzódik el, nem lesz negatív hatással a gazdaságra” – értékelt a Krónika megkeresésére Diósi László. Az OTP Románia Bank vezérigazgatója ugyanakkor rámutatott,
A gazdasági növekedést nem a befektetések, hanem a fogyasztás generálja, ugyanakkor tavaly kiemelkedően teljesített a mezőgazdaság, és az IT-szektor szintén húzóágazatnak számít.
Diósi László
Fotó: Facebook/László Diósi
A pénzügyi szakértő a politikai válság negatív következményeként említette, hogy gyengül a lej, a romló árfolyamból származó nyomás pedig emelkedő inflációs veszélyt jelenthet az ország számára, bár azt a Román Nemzeti Bank jól kezeli, igyekszik kordában tartani. Diósi László abban bízik, hogy az előrejelzett 3 százalékos inflációnál magasabb nem várható. Úgy véli, ha a pénzpiacon kitart az optimizmus, a tőzsdén sem mutatkoznak meg a kormányválság negatív hatásai.
Leszögezte viszont, hogy mindenképpen stabil kormányzásra van szüksége az országnak, jobban oda kell figyelni az EU-s pénzek hatékony lehívására, a fejlesztésekre.
Természetesen növelni kell a béreket az állami, közigazgatási szektorban is, ám ezzel párhuzamosan rá kell erősíteni a vállalkozóbarát környezet kialakítására” – összegezte az elengedhetetlen teendőket Diósi László.
Folytatódik Románia gazdasági növekedése 2018-ban is, de mindenképp lassul az ütem, miközben az egyensúlyvesztés erőteljesebb lesz, így például a költségvetési hiányt sem sikerül a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos szint alatt tartania a szociálliberális kormánynak, mélyül a fizetési mérleghiány, és a lej is tovább gyengül az euróhoz képest – hívja a figyelmet legfrissebb előrejelzésében az Erste Group Research, amelyet a BCR közgazdászai készítettek. Mint rámutatnak,
Horia Braun Erdei, a BCR vezető közgazdásza arra számít, hogy az újonnan felálló kormány nem rukkol elő szerkezeti reformokkal az adóbehajtás és a beruházások terén, pedig csakis így tudná teljesíteni a 2018-as évi állami költségvetésben vállalt célkitűzéseket. Az egyensúlyvesztést eközben tovább fokozzák a gyakori kormányváltások.
„Mivel kevés a rendelkezésére álló helyi tőke, újfent külföldi tőkére lesz szükség a beruházásokhoz. Így, mint sok más alkalommal történelmünk során, Románia gazdaságának sorsa inkább a határokon kívüli történésektől függ majd. Ha így alakulnak a dolgok, ez lesz a legnagyobb paradoxona annak az évnek, amelyben az ország a nagy egyesülés 100. évfordulóját ünnepeli, azét az eseményét, amelyik bebetonozta a modern és független európai nemzeti státust” – fogalmazott a szakember.
A Moody's Investors Service szerint adósértékelési szempontból negatív, hogy Romániában hét hónapon belül a harmadik miniszterelnök lép hivatalba, mivel a gyakori váltások rontják a kormányzati munka hatékonyságát és hátráltatják a szerkezeti reformokat.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Bár az utóbbi hónapokban nőtt a betétdíjas csomagolások visszaváltási aránya, az éves átlag azt mutatja, hogy az összes csomagolás több mint fele a hulladéklerakóban vagy a természetben végzi.
Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!