Az EU-n belüli export volumene az első négy hónapban 22,736 milliárd euró volt, az importé pedig 29,903 milliárd euró
Fotó: Pixabay.com
Az idei első négy hónapban 9,320 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 5 százalékkal (440,1 millió euróval) nagyobb, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
2024. június 10., 13:402024. június 10., 13:40
Az adatok szerint 2024 áprilisában a FOB-export (free on board – költségmentesen a hajóra rakva az elhajózási kikötőben) volumene 8,290 milliárd euró volt, a CIF-importé (cost insurance and freight – költség, biztosítás és fuvardíj fizetve) 10,962 milliárd euró, ami 2,672 milliárd eurós kereskedelmi hiányt eredményezett. Éves összevetésben áprilisban az export 14,8 százalékkal, az import 17,8 százalékkal nőtt.
Az EU-n belüli export volumene az első négy hónapban 22,736 milliárd euró volt, az importé pedig 29,903 milliárd euró. Ez az export összvolumenének 72,7 százalékát, illetve az import 73,6 százalékát tette ki.
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint a nem uniós országokkal való külkereskedelem a következőképpen alakult: 8,551 milliárd euró (az összvolumen 27,3 százaléka) volt az export, 10,705 milliárd euró (26,4 százalék) pedig az import volumene.
Tavaly 34,094 milliárd eurót tett ki a külkereskedelmi mérleg hiánya, ami 10,420 milliárd euróval, azaz 44 százalékkal több a 2021-ben jegyzettnél – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!