Egyhamar nem számíthatnak jó hírekre a hitelesek – a gazdasági szakemberek szerint rövid időn belül nemhogy nem indul csökkenésnek az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR), hanem további növekedés várható, így a havi törlesztőrészletek folyamatos emelkedésére kell felkészülni.
2018. május 07., 11:372018. május 07., 11:37
2018. május 07., 14:542018. május 07., 14:54
„A túlzott gazdasági növekedés túlfűtött gazdaságot eredményez, amiatt növekszik a fogyasztás, majd az inflációs nyomás, ennek a veszélyeire hívta fel a jegybank is a figyelmet” – értékelt a Krónika megkeresésére Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója, akit azt követően faggattunk, hogy pénteken tovább nőtt valamennyi irányadó bankközi kamatláb.
Mint a gazdasági-pénzügyi szakember hangsúlyozta, az a tény, hogy európai uniós viszonylatban Romániában volt a legnagyobb gazdasági növekedés, ám az infláció is túllépte a 4 százalékos határt, veszélyeket hordoz magában, hiszen az inflációs emelkedés és a ROBOR kéz a kézben jár.
Amikor pedig az ellenintézkedések hatására a gazdasági növekedés, az infláció kiegyenlítődik, akkor újabb élénkítő döntéseket lehet bevetni, növelve a fogyasztást, tehát amikor sikerül visszafogni a növekedést, akkor újra lehet élénkíteni – mutatott rá a pénzügyi szakértő, aki szerint a jegybank és a kormányzat közös felelőssége a gazdasági folyamatok megfelelő irányítása.
Huszonöt bázisponttal, 2,50 százalékra emelte a román jegybank az alapkamatot, az új kamatszint keddtől lesz érvényes – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
Rámutatott, a kormánypárti politikusok megalapozatlan nyilatkozatai is instabilitást okozhatnak, a lej gyengüléséhez vezetnek, kihatnak a pénzpiac alakulására különösen azért, mert az árak egy része euróban van megadva. A gyengébb lej kedvez ugyan az exportnak, de növeli az inflációs nyomást, és nagyobb terheket ró az euróhitelesekre.
Diósi László
Fotó: Facebook/László Diósi
„Ha a jegybank növeli a kamatot, több pénz áramlik vissza a gazdasági betétekbe, aztán ha kiegyenlítődik a helyzet, újra lehet csökkenteni a kamatokat. Az adók növelésével és hatékonyabb behajtásával pedig több pénz kerül az államkasszába, ez utóbb visszaáramlik a gazdaságba a befektetések révén” – fogalmazta meg.
Arra a kérdésre azonban, hogy számíthatunk-e beavatkozásra a jegybank, illetve a kormány részéről, a szociálliberális kabinet és a Román Nemzeti Bank (BNR) illetékeseinek csütörtök estébe nyúló tárgyalása sem adott választ. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének nyilatkozata alapján azonban van remény az intézményi együttműködésre. Mint elmondta, építő jellegű párbeszéd zajlott az ország gazdasági helyzetéről és várható alakulásáról, s a jegybanki vezetőkkel megállapodtak abban, hogy szükség van „egy hatékony és kiegyensúlyozott pénzügyi, költségvetési és monetáris politikai mix” alkalmazásának a folytatására.
Fotó: Pixabay.com
A jegybanki tájékoztatás szerint a háromhavi ROBOR a csütörtöki 2,49 százalékról 2,54 százalékra emelkedett pénteken. 2,5 százalékot meghaladó szintet 2014 októbere óta nem regisztráltak. Ehhez képest az Első otthon program keretében igényelt, az állami garanciának köszönhetően kedvezményes ingatlanhiteleknél is alkalmazott kamatláb egy évvel ezelőtt még 0,91 százalékos volt, majd hirtelen növekedésnek indult, az idei év elején pedig már 2 százalék feletti értékben határozták meg. A pénzpiaci szakértők ugyanakkor nem derűlátók, egyre több felől érkeznek olyan hírek, amelyek szerint az év végére a háromhavi irányadó bankközi kamatláb eléri a 3 százalékot. Ez azt jelenti, hogy aki most a 30 évre lekötött jelzáloghitel törlesztőrészleteként mintegy havi 1200 lejt fizet, annak a ROBOR megugrásával már havi 1368 lejt kell törlesztenie.
A BNR által pénteken közölt adatok szerint ugyanakkor a hathavi ROBOR 2,58 százalékról 2,65 százalékra, a kilenchavi 2,64 százalékról 2,69 százalékra, míg a tizenkéthavi 2,68 százalékról 2,74 százalékra ugrott.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!