Fotó: Haáz Vince
A novemberi 6,72 százalékról decemberben 6,61 százalékra csökkent az éves infláció tavaly Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból. Az élelmiszerek 5,82, a nem élelmiszer jellegű termékek 5,51 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 11,21 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
2024. január 12., 12:262024. január 12., 12:26
2024. január 12., 13:322024. január 12., 13:32
Ha termékekre bontjuk a most közölt adatokat, kiderül: a mosószer, a víz-, csatornázási és szennyvízelvezetési szolgáltatások, illetve a postai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben múlt év decemberében éves összevetésben.
Az élelmiszerek átlagban 5,82 százalékkal drágultak múlt év decemberében 2022 azonos hónapjához képest. A legnagyobb mértékben, 14,59 százalékkal a sör drágult, a friss hal ára 14,11, más élelmiszereké 13,06 százalékkal emelkedett.
Novemberhez viszonyítva decemberben a friss gyümölcsök ára nőtt a legnagyobb mértékben, 4,96 százalékkal; a zöldségek és zöldségkonzerveké 3,27 százalékkal, a tojás 1,31 százalékkal drágult.
Ezzel szemben a déligyümölcsök ára decemberben 2,73 százalékkal, a finomliszté 2,67 százalékkal, a margariné pedig 1,79 százalékkal csökkent novemberhez képest.
A nem élelmiszer jellegű termékek közül a mosószerek ára egy év alatt 23,27 százalékkal, a vegyipari cikkeké 16,63 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai cikkeké 15,44 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a villamos energia ára 14,94 százalékkal csökkent 2022 decemberéhez képest.
Havi összevetésben a hőenergia 1,88 százalékkal, a bőr lábbelik 1,15 százalékkal, a személygépkocsik és a cserealkatrészek 0,89 százalékkal drágultak decemberben. Az üzemanyagok ára ezzel szemben 1,49 százalékkal csökkent.
Az infláció az év elején ismét növekedni fog, a legnagyobb kockázatot ugyanakkor az jelenti, hogy újabb adók jöhetnek, amennyiben nem sikerül enyhíteni a költségvetési hiány problémáját – vetíti előre Adrian Codirlașu elemző.
A jövő évi költségvetés 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos átlagos inflációval és 5 százalékos GDP-arányos deficittel számol – derül ki a 2024-2026-os időszakra vonatkozó, szerdán közzétett pénzügyi-költségvetési stratégiából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás