Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az infláció az év elején ismét növekedni fog, amit a 2024 januárjában hatályba lépő új adók táplálnak. A legnagyobb kockázatot ugyanakkor az jelenti, hogy újabb adók jöhetnek, amennyiben nem sikerül enyhíteni a költségvetési hiány problémáját – vetíti előre Adrian Codirlașu gazdasági elemző, a CFA Románia alelnöke. Meglátása szerint a gazdaságra nehezedő nyomások már 2024 első negyedévében 5 lej feletti lej–euró-árfolyamot eredményezhetnek.
2024. január 03., 09:462024. január 03., 09:46
Miközben az elmúlt év végén csökkenésnek indult végre az infláció Romániában, az Economica.net portál által idézett közgazdász szerint az év elején életbe lépett adóügyi módosításk miatt újabb emelkedés várható 2024. első felében. „A novemberi inflációcsökkenést semmissé fogják tenni az év eleji adóemelések.
– fogalmazott Adrian Codirlașu.
Marcel Boloș pénzügyminiszter továbbra is váltig állítja, hogy 2025. január elsejéig egészen biztosan nem nő egyetlen adó vagy illetéke sem, és ezt a tényt rögzítették a költségvetési törvényben is.
„Amit a költségvetési békéről mondtam, arra a tényre utaltam, hogy ezeken a változtatásokon kívül semmilyen más adó vagy illeték nem lesz napirenden 2024-ben. Ez már az állami költségvetési törvény elfogadása óta” – jelentette ki a tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió kedd esti műsorában, mintegy megismételve Marcel Ciolacu miniszterelnök korábban elhangzott ígéreteit. Boloș aláhúzta: „Romániának haladnia kell az európai beruházásokkal, mert ezek jelentik Románia hosszú távú fejlődésének alapját”.
Adrian Codirlașu ugyanakkor úgy véli, hogy az adóemeléseket, sőt a minimálbér emelését is az állami költségvetés „befoltozására” fogják fordítani. „A minimálbér emelésének 42 százaléka az adóemeléseken keresztül visszakerül a költségvetésbe. A vállalatokra kivetett új adók megmutatkoznak majd az árakban. A vállalatok kiadásainak növelésével az árak automatikusan emelkedni fognak” – részletezte Codirlașu, aki szerint ilyen körülmények között az infláció 2024-ben 5 és 6 százalék között alakul, de az év első negyedévében közelebb lesz a 6 százalékhoz, még akkor is, ha az eurózóna gazdaságának lassulása az infláció jelentős csökkenéséhez vezet.
„Az igazi adók 2025-ben jönnek majd. Akkor számíthatunk arra, hogy az áfa 21–22 százalékra emelkedik, magasabb lesz a jövedelem- és az ingatlanadó” – vetítette előre a CFA alelnöke.
Ami az árfolyamot illeti, Adrian Codirlașu szerint az továbbra is „erős inflációellenes horgony marad”, de a megváltozott körülmények között az euró az év első negyedévében 5 lej fölé ugorhat, majd egyensúlyban marad, és az év végéig nem haladja meg az 5,05 lej/eurót.
Az alapkamat kapcsán az elemző úgy véli, hogy 2024 második felében 6 százalék körüli szintre csökken. A jogi személyeknek nyújtott hitelek esetében a kamatláb csökkenésének hatása azonnali lesz, a magánszemélyek esetében a fogyasztói hitelek irányadó mutatójának (IRCC) számítási módja miatt viszont körülbelül két negyedév kell az elemző szerint a látványos csökkenéshez.
Az üzemanyagok jövedéki adója jövőre két ízben – január 1-jétől és július 1-jétől – emelkedik, ami önmagában is óriási, a jelenlegi szinthez képest akár 11 százalékos áremelkedést okozhat.
Bár a bukaresti kormány váltig cáfolja, hogy a polgárokat negatívan érintenék a 2024. január elsejétől életbe lépő adóügyi intézkedések, a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentésében megkongatta a vészharangot: az új adók növelni fogják az inflációt.
A kormány nem fogja emelni az adókat és illetékeket 2024-ben, a minimálbérről pedig a szociális partnerekkel egyetértésben döntenek majd – mondta Marcel Ciolacu kormányfő a háromoldalú érdekegyeztető tanács keddi ülésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb európai ország fontolgatja a nyugdíjkorhatár emelését az élettartam növekedése, a demográfiai nyomás, pontosabban a népesség elöregedése, valamint a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás miatt – ezt mutatják az OECD adatai.
Valahányszor felkapcsoljuk a villanyt vagy elindítjuk a mosógépet, egy olyan gesztust teszünk, amely banálisnak tűnhet. És mégis, ez az egyszerű „kattintás” egy egész hálózatot aktivál.
Minden hat romániaiból alig egy nyaral idén külföldön, a legtöbben autóval indulnak útnak és az utazásra szánt büdzsét nagyon sokan csökkentették a tavalyi évhez képest – erre derül fény egyebek egy felmérésből.
A helyi közigazgatásban meglévő állások 20 százalékának a megszüntetése körvonalazódik Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentése szerint – a karcsúsítást már a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagba bele szeretné foglalni a kormány.
Az év első hat hónapjában a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Törvény Ereje Szakszervezeti Szövetség ügyvezető alelnöke, Marius Sepi arra kérte a parlamentet és a miniszterelnököt, biztosítsanak „tisztességes” veszélyességi bérpótlékot az egészségügy, a szociális ellátás és a közigazgatás területén dolgozóknak.
Bár jót nem igazán hallani róla, a kelet-közép-európai mindennapjainkra nézve nem jár katasztrofális következményekkel az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és vámmegállapodás a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) az idei első hét hónapban 49.643 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – tájékoztatott kedden az intézmény.
Kijelölték a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út második, a Bihar megyei Nagyszalonta és az Arad megyei Kisjenő közötti szakaszának az építőjét. A 39,7 kilométeres gyorsforgalmi szakasz építését egy török–román cégtársulásra bízták.
Egy új napelempark építése zajlik Kisjenő határában, amely a tervek szerint már az ősz folyamán megkezdi működését. A több mint 50 hektáron elterülő fotovoltaikus „áramfarm” kapacitása mintegy 54 MW, évente pedig 70 GW villamosenergiát termel majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!