Fotó: Bone Ewald
2011. május 09., 10:172011. május 09., 10:17
„Az elmúlt időszakban a hús ára 20 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a húsból készült termékek ára a közeljövőben átlagosan 8 százalékkal fog nőni” – részletezte a várható trendeket a szakember.
Sorin Minea szerint ugyanakkor normális körülmények között a szintén hatalmas dráguláson átesett étolaj árának a közeljövőben nem kellene emelkednie, mint ahogy a cukor sem drágulhat tovább, mivel ezek elsődleges termékek. A Romaliment elnöke úgy látja, a kenyér árának is stabilizálódnia kellene, míg a zöldségek és gyümölcsök árszintjének csökkennie kellene, vagy legalább a jelenlegi szinten kellene maradnia, hiszen hamarosan megjelennek hazai termések is.
Nem ez a helyzet azonban a szakember szerint a kész termékek esetében. „A feldolgozott termékek drágulására kell számítani. Legtöbb 10-12 százalékkal fognak nőni az árak, ha isten ments, nem történik valami az európai piacokon” – vélekedett Minea. Hozzátette: a drágulások folyamata már elkezdődött, s várhatóan a következő két-három hónapban folytatódik. Szerinte ugyanakkor nem lehet semmit tenni a folyamat megfékezése vagy megfordítása érdekében. „Addig, amíg az árak tőzsdéje nem Romániában van, az országnak követnie kell a nemzetközi trendeket. Ha a hazai termelés rendkívüli lenne, többletet termelnénk, akkor csökkenhetnének az árak a hazai piacokon is. Most azonban a nyersanyagok java részét az Európai Közösség piacairól szerezzük be” – fogalmazta meg aggályait az élelmiszer-ipari szakember.
Sorin Minea |
Adrian Rădulescu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára szerint eközben az áremeléseket egyértelműen a gabona drágulása teszi elkerülhetetlenné. „Húsz év után első ízben bővült ilyen gyors ütemben a gabonafélék ára. Tonnánkénti 120–130 euróról beszélünk, egy adott ponton a gabona ára elérte a tonnánkénti 260 eurós árszintet. Egy sertés tartása például mintegy hat hónapig tart. Amelyik sertést decemberben kezdték el hizlalni, az májusban kerül piacra, de drágábban, mint a korábban születettek, hisz a gabona áremelkedése ki fog hatni a végtermék árára” – magyarázta Rădulescu. Szerinte ugyanakkor nem lehet összehasonlítani a Romániában alkalmazott élelmiszerárakat az EU más országaiban regisztrálttal, ugyanis sok tagállamban 5 százalékos az élelmiszerek áfája, s olyan ország is akad szerinte, ahol ezek az áruk nem is áfakötelesek. „Véleményem szerint még legalább 4-5 évre van szükségünk, hogy az Unió más országaiban tapasztalható hatékonysággal tudjunk termelni” – véli a mezőgazdasági szakember.
Mint arról beszámoltunk, a Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön 5,1 százalékra módosította az idei célinfláció értékét a korábbi 3,6 százalékról, miután a fogyasztóiár-index növekedésének mértéke meghaladta a jegybank várakozásait. Mugur Isărescu, a nemzeti bank elnöke elmondta, a váratlan mértékű növekedéshez főként az élelmiszerek és az üzemanyagok jelentős drágulása járult hozzá. Márciusban az élelmiszer-ipari termékek 1,17 százalékkal drágultak az előző hónaphoz viszonyítva, 2010 decemberéhez képest pedig 4,12 százalékos áremelkedésről beszélhetünk. Az idei év első hónapjaiban 10 százalékkal drágultak a zöldségek és gyümölcsök, a burgonya ára például 24,7 százalékkal nőtt. Eközben a friss gyümölcsök 12,56 százalékkal, a cukor pedig 11,98 százalékkal lett drágább. A BNR egyébként csütörtökön a jövő évi célinflációt is 3,6 százalékra növelte a korábban kitűzött 3,2 százalékról.
A központi bank azt követően vizsgálta felül a korábban kitűzött inflációs célt, hogy a fogyasztóiár-index éves rátája márciusban 8,01 százalékra nőtt a februári 7,6 százalékról. A márciusi inflációs adat 2008 augusztusa óta a legmagasabb értéknek számít. A jegybank arra számít, hogy nyárig folytatódik az infláció növekedése, az ütem csökkenésére a második fél évben számítanak. Elemzők az idén 4,9 százalékos éves inflációval számolnak. Tavaly 8 százalék volt az infláció, amely szintén meghaladta a jegybank előrejelzéseit amiatt, hogy júniustól öt százalékponttal, 19 százalékról 24 százalékra nőtt az áfa.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
szóljon hozzá!