A hazai pénzintézetek évente 50–60 millió euró jövedelmet könyvelnek el csak a bankautomatákból történő készpénzfelvétel után felszámolt illetékből a Ziarul Financiar gazdasági lap becslése szerint.
2015. szeptember 28., 17:272015. szeptember 28., 17:27
Ennek ellenére a bankok továbbra sem hajlandóak számszerűleg közölni az ügyfelekkel, hogy a tevékenység során pontosan mennyi pénzt tartanak vissza, a pluszköltségre vonatkozó adatok ugyanis csak százalékosan szerepelnek az automaták képernyőjén.
Az országos fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) a Ziarul Financiar erre vonatkozó kérdésére rámutatott: a pénzintézetek azért közölnek százalékos értékeket, mert pluszpénzbe kerülne úgy átállítani a rendszert, hogy az a konkrét költség feltüntetésére is alkalmas legyen. A hatóság szerint ezt a többletkiadást végül így is, úgy is az ügyfelekkel fizettetnék meg a bankok.
Az ANPC közölte: a fogyasztókat terhelő illetékeket jelenleg a legkisebb költséggel járó módszerrel tüntetik fel, de már elemzik, hogy mikor jön el „a megfelelő idő” az eljárás kiegészítésére, hogy „a kliensek tisztességes és pontos tájékoztatást kaphassanak”. A módosítás várható időpontjáról azonban nem tájékoztatott a fogyasztóvédelem. A hatóság ugyanakkor rámutatott: jogilag nem megoldható a tényleges összeg közlése, amennyiben a bankkártyát nem a kibocsátó pénzintézet automatájánál használjuk, a bankok ugyanis nem közlik egymással díjszabásaik mértékét.
A romániai bankokat idén márciustól kötelezik arra, hogy az automaták képernyőjén feltüntessék a készpénzkivételkor, az egyenleg ellenőrzésekor és más tranzakciók esetében felszámolt pluszilletéket. A Ziarul Financiar beszámolója szerint az ügyfelek évente körülbelül 120 milliárd lej (27 milliárd eurót) vesznek ki az automatákból, a kezelési költség pedig átlagosan 0,2 százalék, így a pénzintézetek ebből származó bevétele közel 250 millió lej (57 millió euró).
A tevékenység átláthatóságát növelni hivatott 2014/505-ös számú rendelet szerint az automatáknak az illető bank által kibocsátott kártyák használatakor százalékban kell feltüntetniük a pluszilletéket. Abban az esetben, ha a kártyát egy másik bank készpénzkibocsátójánál használjuk, a képernyőn figyelmeztetés jelenik meg, hogy a többletköltséget a szerződésbe foglaltak szerint számolják fel. A Ziarul Financiar korábban többször is írt a banki illetékekről, eszerint jelenleg a Román Kereskedelmi Bank (BCR) számolja fel a legtöbb pluszpénzt az automaták használatakor, de a Bancpost és az Alpha Bank is jókora terhet ró az ügyfelekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!