Fotó: Gecse Noémi
Ismét a kötelező magánnyugdíjalap, vagyis a romániai nyugdíjrendszer második pillérének a felszámolására utalt egy zárt ajtók mögött lezajlott beszélgetésen Lia Olguta Vasilescu munkaügyi miniszter.
2018. február 27., 20:232018. február 27., 20:23
2018. február 28., 13:222018. február 28., 13:22
A Hotnews.ro hírportál által kiszivárogtatott információk szerint a tárcavezető eleve úgy gondolja, hogy nem volt jó ötlet a második pillér. „2008-ban a legfiatalabbaknak megadták a választás lehetőségét: első vagy második pillér. Én megmondom az én véleményemet: nem volt jó, ami történt. Én az első pillért választottam, és úgy gondolom, jó ez így.
Mint ismeretes, nem ez az első alkalom, hogy a tavalyi év elejétől kormányzó szociálliberális koalíció kilátásba helyezi a kötelező magánnyugdíj intézményének a felszámolását. Már hatalomra kerülésük után nem sokkal felröppent a hír, hogy a második pillért be akarják olvasztani az elsőbe, vagyis a kötelező állami nyugdíjalapba, akkor azonban még a kormány képviselői vehemensen cáfolták, hogy ez lenne a tervük. A második kormányalakítással megbízott Mihai Tudose azonban már nyíltan beszélt a témáról, annyit finomítva a kiszivárgott információk képest, hogy nem szántják be a második pillért, ám a hozzájárulók dönthetnek úgy, hogy továbbra is fizetnek a második pillérbe, vagy a járulék teljes összegét az állami alapba folyósítják, amelynek számításai szerint magasabb a hozama, mint a magánnyugdíj-alapoknak.
Tavaly szeptemberben egy tévés nyilatkozatban az azóta már lemondott kormányfő azt mondta, az állampolgárokat tájékoztatni fogják a nyugdíjalapok hozamáról, és az információk birtokában mindenki eldöntheti, hogy a járulék teljes egészét az államra bízza, vagy annak egy részét továbbra is átutaltatja magánbiztosítóknak.
amely a 35 év alattiak számára kötelező, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj. A biztosítottak bruttó jövedelmének 3,75 százalékát utalja át az állam a második pillérbe; a módosítás ezt a második pillért érintheti. Az elmúlt években több lépcsőben emelték Romániában a nyugdíjakat. Az emelések következtében megnőtt a nyugdíjalap deficitje, amely az idén elérheti a 28 milliárd lejt, vagyis a GDP 3,5 százalékát.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
szóljon hozzá!