Fotó: Gecse Noémi
Ismét a kötelező magánnyugdíjalap, vagyis a romániai nyugdíjrendszer második pillérének a felszámolására utalt egy zárt ajtók mögött lezajlott beszélgetésen Lia Olguta Vasilescu munkaügyi miniszter.
2018. február 27., 20:232018. február 27., 20:23
2018. február 28., 13:222018. február 28., 13:22
A Hotnews.ro hírportál által kiszivárogtatott információk szerint a tárcavezető eleve úgy gondolja, hogy nem volt jó ötlet a második pillér. „2008-ban a legfiatalabbaknak megadták a választás lehetőségét: első vagy második pillér. Én megmondom az én véleményemet: nem volt jó, ami történt. Én az első pillért választottam, és úgy gondolom, jó ez így.
Mint ismeretes, nem ez az első alkalom, hogy a tavalyi év elejétől kormányzó szociálliberális koalíció kilátásba helyezi a kötelező magánnyugdíj intézményének a felszámolását. Már hatalomra kerülésük után nem sokkal felröppent a hír, hogy a második pillért be akarják olvasztani az elsőbe, vagyis a kötelező állami nyugdíjalapba, akkor azonban még a kormány képviselői vehemensen cáfolták, hogy ez lenne a tervük. A második kormányalakítással megbízott Mihai Tudose azonban már nyíltan beszélt a témáról, annyit finomítva a kiszivárgott információk képest, hogy nem szántják be a második pillért, ám a hozzájárulók dönthetnek úgy, hogy továbbra is fizetnek a második pillérbe, vagy a járulék teljes összegét az állami alapba folyósítják, amelynek számításai szerint magasabb a hozama, mint a magánnyugdíj-alapoknak.
Tavaly szeptemberben egy tévés nyilatkozatban az azóta már lemondott kormányfő azt mondta, az állampolgárokat tájékoztatni fogják a nyugdíjalapok hozamáról, és az információk birtokában mindenki eldöntheti, hogy a járulék teljes egészét az államra bízza, vagy annak egy részét továbbra is átutaltatja magánbiztosítóknak.
amely a 35 év alattiak számára kötelező, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj. A biztosítottak bruttó jövedelmének 3,75 százalékát utalja át az állam a második pillérbe; a módosítás ezt a második pillért érintheti. Az elmúlt években több lépcsőben emelték Romániában a nyugdíjakat. Az emelések következtében megnőtt a nyugdíjalap deficitje, amely az idén elérheti a 28 milliárd lejt, vagyis a GDP 3,5 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!