Ködbe vész?Távozása előtt még ígért egy autópályát Răzvan Cuc
Fotó: Pixabay.com
Nem olyan szegény, hogy ne tudjon ígérni: Răzvan Cuc volt közlekedésügyi miniszter a hétvégén azt ígérte, hogy meghirdetik a versenytárgyalást a Szatmár és Suceava megyét összekötő autópályára, erre azonban lapunk értesülései szerint nem került sor.
2019. november 06., 08:442019. november 06., 08:44
2019. november 06., 09:222019. november 06., 09:22
Szatmár megyét kötné össze Suceava megyével az északi autópálya – Răzvan Cuc volt közlekedésügyi miniszter a hétvégén még tárcavezetőként konkrét lépések foganatosítását ígérte az ügyben. Mint mondta, Sorin Scarlat, az Országos Közútkezelő Vállalat (CNAIR) igazgatója őt arról tájékoztatta, hétfőn megjelenik a Közbeszerzések Elektronikus Rendszerében (SEAP) a dokumentáció és a hirdetés, ami alapján az érdeklődő cégek 2020 januárjáig jelentkezhetnek a sztráda megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Lapunk információi szerint azonban
Amúgy hétfői és keddi hirdetések is szerepeltek, amelyeket a CNAIR tett közzé, ám autópályával kapcsolatos csak egy, és az is a Szászváros és a Nagyszeben közötti sztráda munkálataira vonatkozott.
Cuc a hétvégén azt hangsúlyozta: az autópálya megtervezése szerepelt a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányprogramjában, és azért gyorsították fel az ütemet, hogy az azóta már hivatalba lépett Orban-kormány „véghez vigye, ne kifogásokat keressen, hanem biztosítsa a finanszírozást”.
„Öreg vagyok én már ahhoz, hogy higgyek a mesékben, mert ez a téma amúgy is minden kampányban előkerült. Örülünk, hogy elindult valami, de Cuc mondott már nagyokat az idén” – fogalmazott tegnap a Krónika kérdésére Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke, aki szerint természetesen jó lenne, ha történnének előrelépések, és megvalósulna ez az általuk is oly régóta várt beruházás. Felhívta a figyelmünket ugyanakkor arra is, hogy
Ezt a dokumentumot még akkor odaadták az éppen hivatalban levő közlekedésügyi miniszternek, az akkori kormány meg is megígérte, hogy „dübörögve haladnak vele”, de azóta sem történt semmiféle előrelépés. Tizenkét év elteltével most újra napirendre került ugyan a téma, ám a PSD-kormány részéről semmiféle megkeresés nem érkezett mostanában a szatmári hatóságokhoz, a tervezett nyomvonalról sincsenek információik, és engedélyeket sem kértek tőlük. „Nyilván ez kampányfogás volt” – kommentálta Cuc bejelentését Pataki Csaba, aki szerint viszont „az is több mint semmi”, ha valóban meghirdetik a versenytárgyalást a tervekre.
Ő maga amúgy szkeptikus. Mint felidézte, még 2004-ben szerveztek Nyíregyházán egy olyan nemzetközi fórumot, amelyen magyarországi, romániai, moldovai köztársasági, valamint ukrajnai helyi önkormányzatok képviselői közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben kérték az érintett négy ország kormányát, hogy támogassák ezt a közlekedési folyosót, hiszen van létjogosultsága. Elég csak azt megnézni, hogy a petei határátkelőnél tavaly több mint 2,5 millió ember haladt át. „Nem kell ahhoz forgalmi tanulmányt készíteni, hogy lássuk, mekkora a forgalom” – jegyezte meg Pataki Csaba.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy Magyarország kormánya tervezi az M3-as meghosszabbítását gyorsforgalmi útként egészen a határig, ez szerepel is a költségvetésükben, így jó eséllyel hamarosan meg is valósul. Közben épül Szatmárnémeti körgyűrűje – nagyjából 35 százaléka készült el. Pataki szerint pedig
– szögezte le a partiumi elöljáró.
Pataki azt mondja, jelenleg annak is örülne, ha az újonnan beiktatott kormány annyit megtenne, hogy kormányközi megállapodással elérné, hogy megnyissák a magyar–román határon már megépült, ám a schengeni csatlakozás késlekedése miatt használhatatlan határátkelőket, mivel már ezzel is megoszlana a forgalom a határátlépési pontoknál. „Ez nem kerül pénzbe, sem időbe” – szögezte le a Szatmár megyei közgyűlés elnöke.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!