Környezetvédelmi átállás. A romániai napelemprogramot is uniós forrásból finanszírozzák
Fotó: Pixabay.com
Az ukrajnai háború és az idei európai parlamenti választások miatt több uniós környezetvédelmi előírást és elképzelést elnapolnak, átprogramoznak, azonban az Európai Unió hosszabb távú klímapolitikáját nem lehet szőnyeg alá söpörni – állapította meg a Krónikának Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor. A növényvédő szerek használata tervezett korlátozásának felfüggesztéséről a héten született uniós rendelkezés kapcsán a volt környezetvédelmi miniszter rámutatott, Romániában és Magyarországon messze elmarad a gazdák növényvédőszer-használata a francia, német, vagy holland mezőgazdasági termelők gyakorlatához képest.
2024. február 09., 19:122024. február 09., 19:12
2024. február 09., 19:132024. február 09., 19:13
A Románia számára (is) előírt környezetbarát átállásról faggattuk Tánczos Barna RMDSZ-szenátort, miután a tervezett változás bizonyos részletei részben ismertek a közvélemény előtt, ezek alkalmazásáról azonban továbbra is viták vannak. A 2020 decemberétől 2023. júniusáig környezetvédelmi miniszteri tisztséget betöltő székelyföldi politikus a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a Nemzetközi Valutalap (IMF) küldöttsége által a közelmúltban bukaresti látogatása során ajánlott karbonadó bevezetése butaság. Az Európai Unió döntése értelmében a lakhatóság és a mobilitás terén alkalmazott szén-dioxid-kibocsátási adót leghamarabb 2027 után vezetik be Romániába. Ezzel párhuzamosan
,,Az IMF küldöttsége egy tavalyi parlamenti meghallgatáson is azt javasolta Bukarestben, hogy fontoljuk meg a karbonadó romániai bevezetését. Azonnal visszakérdeztem, hogy az uniós elképzeléseken kívüli megadóztatást javasolnak Románia számára? Kérdésemre kitérő választ adtak. A javaslatuk butaság, mert semmiféle plusz szén-dioxid-illeték bevezetésére nincs szükségünk” – nyomatékosította portálunknak Tánczos Barna.
A 2027-től bevezetésre kerülő új szén-dioxid-illetékkel kapcsolatban az RMDSZ-es politikus ugyanakkor leszögezte, hogy Románia nettó kedvezményezettje lesz az új rendelkezésnek. A kelet-európai tagállamokhoz hasonlóan több milliárd euró többletbevételhez jut, amit szociális támogatásra, valamint a kis- és közepes vállalatoknak szánt környezetvédelmi pályázatokra fordíthatnak. Ebből az alapból kapnak támogatást többek között azok is, akik gáztüzelésű egyéni hőközpontot használnak, és a karbonadó nagyon megterheli téli fűtésszámlájukat.
Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter szerint a háborús környezet miatt nem lehet évtizedekre előre tervezni
Minden környezetvédelmi programra Brüsszel adja a pénzt
A környezetvédelmi támogatásokról szólva Tánczos kiemelte a beruházások fontosságát, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését szolgálják. Ennek köszönhetően Románia tovább tudja vinni a hosszú évekkel ezelőtt elkezdett környezetkímélő programokat. „A napelemprogramot ki lehet terjeszteni fatüzelésű kazánok, hőpumpák beszerelésére, vagy napelemes rendszereknél a villamosenergia tárolási kapacitásának bővítésére.
– hangsúlyozta Tánczos Barna, aki szerint azonban az utóbbi időszakban valamennyi program jelentősen lelassult.
Drasztikusan hatna ki mindennapjainkra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a román hatóságoknak a költségvetési deficit lefaragása érdekében ajánlott egyik intézkedés, a karbonadó kivetése.
A környezetvédelmi minisztériumnak nincsenek ugyan a programokkal kapcsolatos finanszírozási gondjai, azonban a Környezetvédelmi Alap súlyos kapacitási gondokkal küszködik. A rengeteg programot és a több százezer kedvezményezett kérését nem bírja menedzselni, ezért mintegy féléves késés, megbicsaklás tapasztalható. A politikus abban bízik, hogy 2024-ben a szakminisztérium be tudja hozni a lemaradását. Elsősorban a napelemprogram futtatásánál voltak gondok, ahol az elmúlt hét során már jelentős előrelépés tapasztalható.
Sokkal kevesebb növényvédő szert használunk, mint a németek
Háborús időszakban – amikor hatványozottan halmozódnak a kihívások és a mezőgazdaságban a gazdák életét nem csak a klímapolitikával, hanem az ukrajnai importokkal is megnehezítették – nehéz hosszú távú tervekkel foglalkozni Tánczos Barna szerint. A Hargita megyei politikus úgy véli, amikor a mindennapok veszélyben vannak, nem lehet több évtizedes programokban gondolkodni.
„Óriási vitát kavart a növényvédő szerek használati mennyiségének csökkentése, illetve részleges betiltása. A kelet-európai gazdák tartottak leginkább attól, hogy az Unió nem alkalmaz tisztességes módszereket velük szemben.
– foglalja össze a növényvédő szerek használata tervezett korlátozásának felfüggesztéséről a héten született uniós rendelkezés hátterét a politikus. Hozzáteszi, hogy igazából akkor van gond a vegyszerhasználattal, ha valaki nem megfelelő szaktudással, továbbá nem megfelelő mennyiségben használja azokat, ezért a gazdák számára nem is az uniós elvárás, hanem saját termőterületük védelme kell fontos legyen.
A gazdák tüntetése nyomán született uniós intézkedéseken kívül Tánczos úgy látja, az idei választási évben sok más környezetvédelmi téma is halasztásra kerül, ami borzolja a kedélyeket. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogyha az Európai Unió hosszútávú környezetvédelmi politikát vezet be, az nem azt jelenti, hogy néhány év távlatában az ingadozások nem mehetnek ellentétes irányba is.
Románia több évtizedre tervezhet a földgázfelhasználás terén
A székelyföldi politikus példaként a földgázfelhasználást említi, amely Románia esetében kiemelt fontosságú. Miközben országos szinten le vagyunk maradva a nyugati országok gázellátásához, gázhálózatához képest, Romániában még hosszú évtizedekig igen jelentős energiahordozó marad a földgáz. A szenátor szerint ez akkor is így van, ha az unió jelentős erőfeszítéseket tesz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, ugyanis
„Az elmúlt két esztendőben Németországban is nőtt a földgázfogyasztás. A földgázfelhasználás káros környezeti hatásait hidrogénnel történő keveréssel csökkentik. Erre már létezik kipróbált technológia, Európa-szerte épülnek a nagy hidrogénelőállító üzemek. Hidrogénnel lehet részben helyettesíteni a földgázt a háztartásokban és ipari felhasználóknál egyaránt” – mutat rá az uniós környezetvédelmi átalakulás egyik fontos elemére Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter.
Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak az IMF küldöttsége.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Elbocsátja alkalmazottainak 10 százalékát a legnagyobb román informatikai cég, az UiPath – jelentette be a vállalat kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!