Butaságnak tartja Tánczos Barna az IMF által Romániára tukmálni próbált karbonadót

Butaságnak tartja Tánczos Barna az IMF által Romániára tukmálni próbált karbonadót

Környezetvédelmi átállás. A romániai napelemprogramot is uniós forrásból finanszírozzák

Fotó: Pixabay.com

Az ukrajnai háború és az idei európai parlamenti választások miatt több uniós környezetvédelmi előírást és elképzelést elnapolnak, átprogramoznak, azonban az Európai Unió hosszabb távú klímapolitikáját nem lehet szőnyeg alá söpörni – állapította meg a Krónikának Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor. A növényvédő szerek használata tervezett korlátozásának felfüggesztéséről a héten született uniós rendelkezés kapcsán a volt környezetvédelmi miniszter rámutatott, Romániában és Magyarországon messze elmarad a gazdák növényvédőszer-használata a francia, német, vagy holland mezőgazdasági termelők gyakorlatához képest.

Makkay József

2024. február 09., 19:122024. február 09., 19:12

2024. február 09., 19:132024. február 09., 19:13

A Románia számára (is) előírt környezetbarát átállásról faggattuk Tánczos Barna RMDSZ-szenátort, miután a tervezett változás bizonyos részletei részben ismertek a közvélemény előtt, ezek alkalmazásáról azonban továbbra is viták vannak. A 2020 decemberétől 2023. júniusáig környezetvédelmi miniszteri tisztséget betöltő székelyföldi politikus a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a Nemzetközi Valutalap (IMF) küldöttsége által a közelmúltban bukaresti látogatása során ajánlott karbonadó bevezetése butaság. Az Európai Unió döntése értelmében a lakhatóság és a mobilitás terén alkalmazott szén-dioxid-kibocsátási adót leghamarabb 2027 után vezetik be Romániába. Ezzel párhuzamosan

klímaszociális és beruházási alapot hoznak létre, amiből azokat a családokat finanszírozzák majd, amelyek számára nagy anyagi terhet jelent az új adó.

,,Az IMF küldöttsége egy tavalyi parlamenti meghallgatáson is azt javasolta Bukarestben, hogy fontoljuk meg a karbonadó romániai bevezetését. Azonnal visszakérdeztem, hogy az uniós elképzeléseken kívüli megadóztatást javasolnak Románia számára? Kérdésemre kitérő választ adtak. A javaslatuk butaság, mert semmiféle plusz szén-dioxid-illeték bevezetésére nincs szükségünk” – nyomatékosította portálunknak Tánczos Barna.

A 2027-től bevezetésre kerülő új szén-dioxid-illetékkel kapcsolatban az RMDSZ-es politikus ugyanakkor leszögezte, hogy Románia nettó kedvezményezettje lesz az új rendelkezésnek. A kelet-európai tagállamokhoz hasonlóan több milliárd euró többletbevételhez jut, amit szociális támogatásra, valamint a kis- és közepes vállalatoknak szánt környezetvédelmi pályázatokra fordíthatnak. Ebből az alapból kapnak támogatást többek között azok is, akik gáztüzelésű egyéni hőközpontot használnak, és a karbonadó nagyon megterheli téli fűtésszámlájukat.

Galéria

Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter szerint a háborús környezet miatt nem lehet évtizedekre előre tervezni

Minden környezetvédelmi programra Brüsszel adja a pénzt

A környezetvédelmi támogatásokról szólva Tánczos kiemelte a beruházások fontosságát, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését szolgálják. Ennek köszönhetően Románia tovább tudja vinni a hosszú évekkel ezelőtt elkezdett környezetkímélő programokat. „A napelemprogramot ki lehet terjeszteni fatüzelésű kazánok, hőpumpák beszerelésére, vagy napelemes rendszereknél a villamosenergia tárolási kapacitásának bővítésére.

Idézet
A napelem-, a kályharoncs- és a roncsautó-programok finanszírozása uniós forrásokból történik, ezért ez semmilyen formában nem terheli a romániai költségvetést”

– hangsúlyozta Tánczos Barna, aki szerint azonban az utóbbi időszakban valamennyi program jelentősen lelassult.

korábban írtuk

Drasztikusan megdrágítaná az életünket az IMF ajánlotta karbonadó, a vidéken élőkre sújtana le leginkább
Drasztikusan megdrágítaná az életünket az IMF ajánlotta karbonadó, a vidéken élőkre sújtana le leginkább

Drasztikusan hatna ki mindennapjainkra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a román hatóságoknak a költségvetési deficit lefaragása érdekében ajánlott egyik intézkedés, a karbonadó kivetése.

A környezetvédelmi minisztériumnak nincsenek ugyan a programokkal kapcsolatos finanszírozási gondjai, azonban a Környezetvédelmi Alap súlyos kapacitási gondokkal küszködik. A rengeteg programot és a több százezer kedvezményezett kérését nem bírja menedzselni, ezért mintegy féléves késés, megbicsaklás tapasztalható. A politikus abban bízik, hogy 2024-ben a szakminisztérium be tudja hozni a lemaradását. Elsősorban a napelemprogram futtatásánál voltak gondok, ahol az elmúlt hét során már jelentős előrelépés tapasztalható.

Sokkal kevesebb növényvédő szert használunk, mint a németek

Háborús időszakban – amikor hatványozottan halmozódnak a kihívások és a mezőgazdaságban a gazdák életét nem csak a klímapolitikával, hanem az ukrajnai importokkal is megnehezítették – nehéz hosszú távú tervekkel foglalkozni Tánczos Barna szerint. A Hargita megyei politikus úgy véli, amikor a mindennapok veszélyben vannak, nem lehet több évtizedes programokban gondolkodni.

„Óriási vitát kavart a növényvédő szerek használati mennyiségének csökkentése, illetve részleges betiltása. A kelet-európai gazdák tartottak leginkább attól, hogy az Unió nem alkalmaz tisztességes módszereket velük szemben.

Idézet
Romániában és Magyarországon például messze elmarad a helyi gazdák növényvédőszer-használata a francia, német, vagy holland mezőgazdasági termelők gyakorlatához képest”

– foglalja össze a növényvédő szerek használata tervezett korlátozásának felfüggesztéséről a héten született uniós rendelkezés hátterét a politikus. Hozzáteszi, hogy igazából akkor van gond a vegyszerhasználattal, ha valaki nem megfelelő szaktudással, továbbá nem megfelelő mennyiségben használja azokat, ezért a gazdák számára nem is az uniós elvárás, hanem saját termőterületük védelme kell fontos legyen.

A gazdák tüntetése nyomán született uniós intézkedéseken kívül Tánczos úgy látja, az idei választási évben sok más környezetvédelmi téma is halasztásra kerül, ami borzolja a kedélyeket. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogyha az Európai Unió hosszútávú környezetvédelmi politikát vezet be, az nem azt jelenti, hogy néhány év távlatában az ingadozások nem mehetnek ellentétes irányba is.

Románia több évtizedre tervezhet a földgázfelhasználás terén

A székelyföldi politikus példaként a földgázfelhasználást említi, amely Románia esetében kiemelt fontosságú. Miközben országos szinten le vagyunk maradva a nyugati országok gázellátásához, gázhálózatához képest, Romániában még hosszú évtizedekig igen jelentős energiahordozó marad a földgáz. A szenátor szerint ez akkor is így van, ha az unió jelentős erőfeszítéseket tesz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, ugyanis

kormányzati cél marad az elszigetelt falvak földgázzal történő ellátása.

„Az elmúlt két esztendőben Németországban is nőtt a földgázfogyasztás. A földgázfelhasználás káros környezeti hatásait hidrogénnel történő keveréssel csökkentik. Erre már létezik kipróbált technológia, Európa-szerte épülnek a nagy hidrogénelőállító üzemek. Hidrogénnel lehet részben helyettesíteni a földgázt a háztartásokban és ipari felhasználóknál egyaránt” – mutat rá az uniós környezetvédelmi átalakulás egyik fontos elemére Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter.

korábban írtuk

Progresszív személyi jövedelemadót, karbonadót is javasol az IMF a román kormánynak a hiány leküzdése érdekében
Progresszív személyi jövedelemadót, karbonadót is javasol az IMF a román kormánynak a hiány leküzdése érdekében

Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak az IMF küldöttsége.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 07., kedd

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg

Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg
2024. május 07., kedd

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára

A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára
2024. május 07., kedd

Stagnált az új autók piaca, a Dacia és a Toyota volt a legnépszerűbb az első négy hónapban

Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).

Stagnált az új autók piaca, a Dacia és a Toyota volt a legnépszerűbb az első négy hónapban
2024. május 05., vasárnap

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta

Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta
2024. május 05., vasárnap

Enyhén csökkent áprilisban a nyugdíjasok száma; az átlagnyugdíj 2248 lej volt

Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.

Enyhén csökkent áprilisban a nyugdíjasok száma; az átlagnyugdíj 2248 lej volt
2024. május 03., péntek

Késélen táncol a búza jövedelmezősége, de meglódult a repce és a napraforgó ára

Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.

Késélen táncol a búza jövedelmezősége, de meglódult a repce és a napraforgó ára
2024. május 03., péntek

A 25 ezer eurós de minimis agrártámogatás megduplázását kéri Brüsszeltől 15 uniós tagállam

Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.

A 25 ezer eurós de minimis agrártámogatás megduplázását kéri Brüsszeltől 15 uniós tagállam
2024. május 03., péntek

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak
2024. május 03., péntek

A hús, a növényi olajok és a gabona drágulása miatt tovább nőttek az élelmiszerárak

Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.

A hús, a növényi olajok és a gabona drágulása miatt tovább nőttek az élelmiszerárak
2024. május 03., péntek

Jócskán megnőtt a román államadósság, meghaladja a GDP felét

Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.

Jócskán megnőtt a román államadósság, meghaladja a GDP felét