Környezetvédelmi átállás. A romániai napelemprogramot is uniós forrásból finanszírozzák
Fotó: Pixabay.com
Az ukrajnai háború és az idei európai parlamenti választások miatt több uniós környezetvédelmi előírást és elképzelést elnapolnak, átprogramoznak, azonban az Európai Unió hosszabb távú klímapolitikáját nem lehet szőnyeg alá söpörni – állapította meg a Krónikának Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor. A növényvédő szerek használata tervezett korlátozásának felfüggesztéséről a héten született uniós rendelkezés kapcsán a volt környezetvédelmi miniszter rámutatott, Romániában és Magyarországon messze elmarad a gazdák növényvédőszer-használata a francia, német, vagy holland mezőgazdasági termelők gyakorlatához képest.
2024. február 09., 19:122024. február 09., 19:12
2024. február 09., 19:132024. február 09., 19:13
A Románia számára (is) előírt környezetbarát átállásról faggattuk Tánczos Barna RMDSZ-szenátort, miután a tervezett változás bizonyos részletei részben ismertek a közvélemény előtt, ezek alkalmazásáról azonban továbbra is viták vannak. A 2020 decemberétől 2023. júniusáig környezetvédelmi miniszteri tisztséget betöltő székelyföldi politikus a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a Nemzetközi Valutalap (IMF) küldöttsége által a közelmúltban bukaresti látogatása során ajánlott karbonadó bevezetése butaság. Az Európai Unió döntése értelmében a lakhatóság és a mobilitás terén alkalmazott szén-dioxid-kibocsátási adót leghamarabb 2027 után vezetik be Romániába. Ezzel párhuzamosan
,,Az IMF küldöttsége egy tavalyi parlamenti meghallgatáson is azt javasolta Bukarestben, hogy fontoljuk meg a karbonadó romániai bevezetését. Azonnal visszakérdeztem, hogy az uniós elképzeléseken kívüli megadóztatást javasolnak Románia számára? Kérdésemre kitérő választ adtak. A javaslatuk butaság, mert semmiféle plusz szén-dioxid-illeték bevezetésére nincs szükségünk” – nyomatékosította portálunknak Tánczos Barna.
A 2027-től bevezetésre kerülő új szén-dioxid-illetékkel kapcsolatban az RMDSZ-es politikus ugyanakkor leszögezte, hogy Románia nettó kedvezményezettje lesz az új rendelkezésnek. A kelet-európai tagállamokhoz hasonlóan több milliárd euró többletbevételhez jut, amit szociális támogatásra, valamint a kis- és közepes vállalatoknak szánt környezetvédelmi pályázatokra fordíthatnak. Ebből az alapból kapnak támogatást többek között azok is, akik gáztüzelésű egyéni hőközpontot használnak, és a karbonadó nagyon megterheli téli fűtésszámlájukat.
Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter szerint a háborús környezet miatt nem lehet évtizedekre előre tervezni
Minden környezetvédelmi programra Brüsszel adja a pénzt
A környezetvédelmi támogatásokról szólva Tánczos kiemelte a beruházások fontosságát, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését szolgálják. Ennek köszönhetően Románia tovább tudja vinni a hosszú évekkel ezelőtt elkezdett környezetkímélő programokat. „A napelemprogramot ki lehet terjeszteni fatüzelésű kazánok, hőpumpák beszerelésére, vagy napelemes rendszereknél a villamosenergia tárolási kapacitásának bővítésére.
– hangsúlyozta Tánczos Barna, aki szerint azonban az utóbbi időszakban valamennyi program jelentősen lelassult.
Drasztikusan hatna ki mindennapjainkra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a román hatóságoknak a költségvetési deficit lefaragása érdekében ajánlott egyik intézkedés, a karbonadó kivetése.
A környezetvédelmi minisztériumnak nincsenek ugyan a programokkal kapcsolatos finanszírozási gondjai, azonban a Környezetvédelmi Alap súlyos kapacitási gondokkal küszködik. A rengeteg programot és a több százezer kedvezményezett kérését nem bírja menedzselni, ezért mintegy féléves késés, megbicsaklás tapasztalható. A politikus abban bízik, hogy 2024-ben a szakminisztérium be tudja hozni a lemaradását. Elsősorban a napelemprogram futtatásánál voltak gondok, ahol az elmúlt hét során már jelentős előrelépés tapasztalható.
Sokkal kevesebb növényvédő szert használunk, mint a németek
Háborús időszakban – amikor hatványozottan halmozódnak a kihívások és a mezőgazdaságban a gazdák életét nem csak a klímapolitikával, hanem az ukrajnai importokkal is megnehezítették – nehéz hosszú távú tervekkel foglalkozni Tánczos Barna szerint. A Hargita megyei politikus úgy véli, amikor a mindennapok veszélyben vannak, nem lehet több évtizedes programokban gondolkodni.
„Óriási vitát kavart a növényvédő szerek használati mennyiségének csökkentése, illetve részleges betiltása. A kelet-európai gazdák tartottak leginkább attól, hogy az Unió nem alkalmaz tisztességes módszereket velük szemben.
– foglalja össze a növényvédő szerek használata tervezett korlátozásának felfüggesztéséről a héten született uniós rendelkezés hátterét a politikus. Hozzáteszi, hogy igazából akkor van gond a vegyszerhasználattal, ha valaki nem megfelelő szaktudással, továbbá nem megfelelő mennyiségben használja azokat, ezért a gazdák számára nem is az uniós elvárás, hanem saját termőterületük védelme kell fontos legyen.
A gazdák tüntetése nyomán született uniós intézkedéseken kívül Tánczos úgy látja, az idei választási évben sok más környezetvédelmi téma is halasztásra kerül, ami borzolja a kedélyeket. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogyha az Európai Unió hosszútávú környezetvédelmi politikát vezet be, az nem azt jelenti, hogy néhány év távlatában az ingadozások nem mehetnek ellentétes irányba is.
Románia több évtizedre tervezhet a földgázfelhasználás terén
A székelyföldi politikus példaként a földgázfelhasználást említi, amely Románia esetében kiemelt fontosságú. Miközben országos szinten le vagyunk maradva a nyugati országok gázellátásához, gázhálózatához képest, Romániában még hosszú évtizedekig igen jelentős energiahordozó marad a földgáz. A szenátor szerint ez akkor is így van, ha az unió jelentős erőfeszítéseket tesz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, ugyanis
„Az elmúlt két esztendőben Németországban is nőtt a földgázfogyasztás. A földgázfelhasználás káros környezeti hatásait hidrogénnel történő keveréssel csökkentik. Erre már létezik kipróbált technológia, Európa-szerte épülnek a nagy hidrogénelőállító üzemek. Hidrogénnel lehet részben helyettesíteni a földgázt a háztartásokban és ipari felhasználóknál egyaránt” – mutat rá az uniós környezetvédelmi átalakulás egyik fontos elemére Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter.
Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak az IMF küldöttsége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!