Fotó: Agerpres
2010. szeptember 14., 13:092010. szeptember 14., 13:09
Meghatározatlan időre sztrájkba lépnek szeptember 27-én a köztisztviselők – jelentette be tegnap Sebastian Oprescu, a Köztisztviselők Országos Szakszervezetének (SNFP) vezetője, aki szerint „a köztisztviselő éhes és eladósodott”. Oprescu elmondta, a SNFP mintegy 34 ezer tagja szünteti be a munkát szeptember 27-én.
A sztrájkolók Oprescu szerint többek között a 25 százalékos bércsökkentés megszüntetését, az elbocsátások leállítását és a köztisztviselők jogi védelmének biztosítását követelik. A sztrájk tekintetében azonban korántsem teljes az egyetértés a közalkalmazotti érdekvédelmi szervezetek között: Vasile Marica, a Sed Lex szakszervezet elnöke szerint a SNFP nem szervezhet országos sztrájkot, mivel nem reprezentatív szervezet.
Marica közölte, a SNFP ellen adósságai miatt éppen végrehajtás zajlik, s ráadásul csupán kevesebb mint 2100 tagja van, és a Sed Lex már csak azért sem csatlakozhat a meghirdetett sztrájkhoz, mert egy ilyen tiltakozó akció megszervezéséhez legalább másfél hónap szükséges. Marica ugyanakkor beismerte, hogy a Sed Lex vezetőségének hétfői tanácskozásán arra a következtetésre jutottak, hogy a továbbiakban csakis a sztrájk jöhet szóba tiltakozási formaként, mivel a tüntetések és a nagygyűlések semmilyen eredményt nem hoznak.
„Oprescu meghallotta tőlünk hétfőn, hogy úgy döntöttünk: többé nem megyünk az utcára tömegtüntetéseket rendezni, ezt követően állt elő a sztrájkról szóló bejelentéssel. Ő azonban nem rendelkezik kellő erővel, egyetlen intézményt sem tud megbénítani, mivel az emberek nem támogatják” – mondta Marica.
Sebastian Oprescu SNFP-vezér mindezek ellenére elmondta, elképzelhető, hogy a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége is csatlakozik az általános sztrájkhoz. „Ha sikerül öszszehangolni a cselekvést más szakszervezetekkel is, előrehozhatjuk szeptember 22-re az általános sztrájk kezdetét, amikor nagygyűlés lesz a fővárosban, de mi többé nem veszünk részt tüntetéseken és nagygyűléseken, mivel a tiltakozásnak ezek a formái eddig nem vezettek eredményre” – mondta Sebastian Oprescu.
Elmondta, az általános sztrájk megbénítja 350 központi és helyi közintézmény tevékenységét, köztük a pénzügyőrségét, a munkaügyi felügyeletét, a fogyasztóvédelemét, az átvilágító testületét (CNSAS), a külügyminisztériumét, a gazdasági minisztériumét, a közlekedési minisztériumét és a környezetvédelmi hatóságét. A SNFP vezetője szerint a köztisztviselők felének a havi bére 600–700 lej.
Tiltakozásra készülnek egy másik szakszervezeti szövetség tagjai is: a CNSLR-Frăţia szeptember 22-én készül több mint 20 ezer résztvevővel nagygyűlést és felvonulást tartani Bukarestben – jelentette be Marius Petcu, a szövetség elnöke. Petcu elmondta, úgy döntöttek, hogy ugyanazon a napon, szeptember 22-én rendeznek nagygyűlést és tiltakozó felvonulást, amelyen a Sanitas szakszervezeti szövetség, és hogy a többi szakszervezeti szövetségnek is javasolták, hogy közösen szervezzék a tiltakozást.
„Várom a kollégákat a többi szakszervezetből. Végső soron harcunk célja nem a CNSLR-Frăţia-tagok követeléseinek teljesülése, hanem az összes romániai alkalmazott érdekeit szolgálja. Nem tudom, hogy szeptember 22. miért nem felel meg a többi szakszervezeti szövetségnek” – mondta Petcu. Szerinte a szakszervezeti vezetők közti nézeteltéréseknek nem kellene a szakszervezeti tagok érdekei ellen dolgozniuk.
Petcu azt is elmondta, a szeptember 22-i nagygyűléssel jelezni kívánják, hogy többé nem fogadják el „a csak az alkalmazottak és egyszerű emberek vállára nehezedő” válságpolitikát. A szakszervezeti vezető szerint, ha tiltakozásuk szeptember 22. után is eredménytelen lesz, „polgári jellegű akciót” kezdeményeznek, amelynek keretében Románia összes elégedetlen polgárát tiltakozásra hívják. A szakszervezetek legalább 750 lejes országos minimálbért, a 2009-es bérszinthez való viszszatérést, az elbocsátások leállítását, a munkatörvénykönyv jelenlegi formájának megtartását, valamint az ágazati szintű tárgyalások megszüntetésére irányuló kezdeményezés leállítását kérik.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.