2011. november 14., 06:422011. november 14., 06:42
Így a 2012-es költségvetés is a 2009-es 732,8 lejes nyugdíjponttal számol. Egyébként a nyugdíjalap költségvetése valamelyest bővült, míg idénre 46,2 milliárd lejt irányoztak elő, jövőre 47 milliárd lejjel számolnak, ami a bruttó hazai termék (GDP) 8,1 százalékát teszi ki.
A szükséges anyagi erőforrás megállapításakor 4,761 millió állami alapokból fizetett nyugdíjassal és 747 lejes átlagnyugdíjjal számoltak, további 159 ezer idős személy havi járandóságát pedig a védelmi, valamint a belügyminisztérium, illetve a titkosszolgálat finanszírozza, esetükben az átlagnyugdíj már 2289 lejre rúg. Idén az állami nyugdíjalapból 4,78 millió személy részesült, az átlagnyugdíj 749 lej volt, a védelmi rendszerből kifizetett 155 800 nyugdíjas átlagos havi jövedelme pedig 1755 lej volt. Ezzel párhuzamosan a költségvetés tervezetében nincs szó a társadalombiztosítási hozzájárulás mértékének csökkentéséről sem. A társadalombiztosítási költségvetés bevételei várhatóan 48,7 milliárd lejre rúgnak jövőre, miközben a kiadásoknak 48,5 milliárd lejes szintet állapítottak meg.
Egy, szintén kormányzati körökből kiszivárgott dokumentumból eközben arra derül fény, hogy 2012-ben a kormány már nem nyújtja az új oktatási törvénnyel bevezetett szociális kuponokat sem a kisiskolás gyerekeket nevelő, rászoruló családoknak. Nem részesülnek továbbá támogatásban a forradalmárok sem, s az utazási kedvezményeket is megvonják tőlük – mindössze hat ingyenes utazásra lesznek jogosultak.
„A 2012-es évi költségvetésben nem szerepel a bérek és nyugdíjak emelése, mivel a kormány nem vetette rá magát az optimista forgatókönyvre. Ha azonban a gazdasági adatok április–májusi vizsgálata pozitív lesz, akkor egy kormányrendelettel néhány százalékkal lehet majd indexálni ezeket az összegeket” – jelentette ki a kiszivárgott információk kapcsán Emil Boc miniszterelnök, aki szerint az év második felében sor kerülhet a bérek és nyugdíjak emelésére, azonban csak az ésszerűség keretein belül. Ugyanakkor a kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a román gazdaság alakulására nagyban ki fognak hatni a nemzetközi gazdasági történések is. Szerinte amennyiben a világgazdaság helyzete nem romlik tovább, akkor lehet szó bér- és nyugdíjemelésről.
Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter eközben arról értekezett, hogy a járandóságok növelésének lehetősége létezik, csak ahhoz előbb látni kell, hogy hogyan alakul az ország gazdasága az első negyedévben.
Hasonlóan vélekedett tegnap Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője is. A Pro Tv-nek nyilatkozva elmondta, a jövő év első felében még mindenképp a jelenlegi szintjükön maradnak a bérek és a nyugdíjak, a második fél évben azonban van esély egy szerény, 3-4 százalékos emelésre, de csak abban az esetben, ha a gazdaság és a költségvetés alakulása ezt lehetővé teszi. Franks ugyanakkor elmondta, a román kormánnyal még nem tárgyalt egy határidőről, amikortól nőhetnének az illetmények. „A kormány úgy határozott, hogy kivárja, hogy mi történik. Gazdasági szempontból ez egy elővigyázatossági intézkedés. Nem tárgyaltunk a választások és a béremelés közötti összefüggésről sem. Én azt mondtam nekik, hogy jó lenne, ha tiszteletben tartanák a pénzügyi felelősség törvényét” – fogalmazott Franks.
A jövő évi költségvetés 17,1 milliárd lejes deficittel, azaz 95,65 milliárd lejes bevétellel és 112,8 milliárd lejes kiadással számol. Jeffrey Franks korábban rámutatott, a bruttó hazai terméknek 2012-ben el kell érnie az 575 milliárd lejt, a költségvetési hiánynak pedig nem szabad meghaladnia ennek a 2,1 százalékát. A bevételi oldalon egyébként azzal számolnak, hogy mintegy 4 milliárd euró származik majd a GDP növekedéséből. A kormány prognózisa szerint mintegy 3 milliárd lejes növekedést eredményeznek majd az áfabevételek. Az európai uniós projektekhez szükséges önrész finanszírozására várhatóan 12 milliárd lejt különítenek el, ez az összeg 50 százalékkal magasabb, mint az idén erre a célra szánt költségvetési forrás.
„A 2012-es évi költségvetés 1,9 százalékos GDP-arányos deficittel és 2,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Amennyiben javul az európai helyzet, akkor van esély arra, hogy a román költségvetési hiány 3 százalékos legyen” – fejtette ki a büdzsé sarokszámai kapcsán Emil Boc, aki szerint a jelenlegi világgazdasági kontextusban maximális óvatosságra van szükség. A kormányfő ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jövő évi költségvetés a beruházásokra alapoz, s próbálja elkerülni az államadósság túlzott mértékű növekedését. „Az államadósság a tervek szerint a 2012-es GDP 33,9 százalékát teszi majd ki, tehát jóval alacsonyabb lesz, mint a maastrichti egyezményben rögzített 60 százalékos szint. Boc ugyanakkor azt mondja, Románia tartja a 2015-ös euróövezeti csatlakozási időpontot.
A minisztériumok mintegy felének – többek között az oktatási, művelődési, mezőgazdasági, illetve igazságügyi tárca –, valamint a parlament költségvetését is megnyirbálja a kormány a jövő évi költségvetés tervezete szerint. Ezzel szemben a tervek szerint az ideinél nagyobb összegből gazdálkodhat majd az államelnöki hivatal és a hírszerző szolgálatok.
Kelemen Hunor kulturális miniszter szerint pedig fontos projektek hiúsulhatnak meg, ha valóban kevesebb pénzből gazdálkodhat jövőre az általa vezetett tárca, mint idén. Példaként a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva azt hozta fel, hogy nem láthatnak hozzá a bukaresti operaház épületének a restaurálásához, az állami színház újjáépítéséhez, valamint a Cantacuzino-palota renoválásához sem. Kelemen szerint amennyiben egy bizonyos szintnél tovább csökkentik a művelődési tárca büdzséjét, akkor az intézmény lehúzhatja a rolót, vagy feladatait átháríthatja a pénzügyminisztériumra.
Mint hangsúlyozta, válságos időkben is prioritást kellene képezniük az olyan területeknek, mint az oktatás, a kultúra, valamint az egészségügy. Kelemen leszögezte, nem fogadhatja el, hogy a deficitcélt a kulturális tárca rovására próbálják elérni, s szerinte meg fogják találni azokat a forrásokat, amelyek révén a tárca jövő évi költségvetése megközelíti az ideit, s egyetlen lefaragást fogad el, az idei Enescu-fesztiválra fordított összegről mond le.
A kormány november végéig költségvetés-kiigazítást eszközöl ki, amelynek révén levág az intézmények java részének előirányzott összegekből, a forrásokat pedig az egészségügyi minisztériumhoz irányítja át, hogy a tárca törleszteni tudja felhalmozott adósságai egy részét – nyilatkozták a Mediafax hírügynökségnek kormányzati források. Az idei immár második kiigazítás negatív irányú lesz, mivel a költségvetési bevételek mintegy 700 millió lejjel a becsült szint alatt maradtak, miközben a jó mezőgazdasági termésre alapozott gazdasági növekedés nem hozott költségvetési bevételeket, ezt az ágazatot ugyanis a szakértők szerint magas fokú adócsalás jellemzi. Mint arról beszámoltunk, az első büdzsékiigazításra augusztus elején került sor. Akkor Cseke Attila egészségügyi tárcavezető elégedetlen volt a minisztériumnak kiutalt összegekkel, ami miatt be is nyújtotta lemondását. A korábban leszögezett adatok szerint az idei év végén a költségvetési hiánynak nem szabad meghaladnia a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékát. Az első kilenc hónap után a hiány már 2,5 százalékos. |
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.