2012. december 05., 09:292012. december 05., 09:29
Juncker a múlt héten elhatározott és most hétfőn induló görög államadósság-viszszavásárlási programhoz semmit sem kívánt hozzáfűzni, arra hivatkozva, hogy az csak a nap folyamán vette kezdetét. Annyit mondott, hogy a mentőcsomag következő részletének kifizetéséről december 13-án döntenek a jelenleg folyamatban lévő intézkedések lezárultával, azok eredményének ismeretében.
„Portugália a terveknek megfelelően hajtja végre gazdasági kiigazító programját” – állapította meg az Eurogroup vezetője, aki egyúttal üdvözölte, hogy a portugál hatóságok arra készülnek, hogy visszatérjenek a piaci finanszírozáshoz.
„Ha kitartanak a program végrehajtása mellett, akkor mindaddig számíthatnak a támogatásunkra, míg nem képesek az országot teljesen piaci forrásokból finanszírozni” – fogalmazott Jean-Claude Juncker. A luxemburgi politikus egyúttal bejelentette: Lisszabon januárban újabb 2,5 milliárd euróhoz juthat hozzá; 1,6 milliárdhoz az uniós mentőalapokból, 0,9 milliárdhoz pedig a Nemzetközi Valutaalaptól. Juncker kérdésre válaszolva leszögezte: a tanácskozáson nem került szóba, hogy Portugália vagy a szintén uniós segítségben részesített Írország Görögországhoz hasonló kamatkedvezményt, futamidő-hosszabbítást vagy fizetési haladékot kapjon.
A politikus ugyanakkor távozási szándékát is bejelentette. Mint emlékeztetett, amikor mandátumát legutóbb meghosszabbították, jelezte, hogy 2012 végén távozni óhajt az Eurogroup éléről. A tanácskozáson az 58 éves luxemburgi politikus – aki 1995 óta áll országa kormányának élén, és ezzel az Unió legrégebben hivatalban lévő miniszterelnöke – arra kérte a pénzügyminisztereket, döntsenek arról, hogy ki legyen az utóda az Eurogroup élén.
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint az euróért felelős tagja már nyilatkozata legelején leszögezte, hogy a görög adósság-visszavásárlási akcióról egy szót sem hajlandó mondani. Ehelyett az uniós pénzügyminiszterek előtt lévő, úgynevezett kettes csomag fontosságát hangsúlyozta. Ez a csomag, amely az eurózónához tartozó tagállamok költségvetéseinek szorosabb összehangolását és szigorúbb ellenőrzését tenné lehetővé, Rehn szerint lényeges építőeleme a valódi és mély gazdasági és monetáris uniónak, valamint megmutatja, valóban elszántak-e a tagállamok és az Európai Parlament annak felépítésére – vélekedett Olli Rehn.
Az új szabályrendszer felhatalmazza a bizottságot, hogy az eurózónán belül felszólítson egy tagállamot a büdzsé módosítására, ha úgy ítéli meg, hogy az adott ország nem teljesíti a stabilitási és növekedési paktumban vállalt, fenntarthatóan alacsony deficitre és államadósságra vonatkozóan vállalt kötelezettségeit – ismertette Olli Rehn, aminek szükségességét a biztos a zóna országainak gazdasági és pénzügyi egymásrautaltságával indokolta. Ezért arra sürgette az uniós pénzügyminisztereket, hogy állapodjanak meg erről a csomagról, majd azt a jövő héten az Európai Parlament is fogadja el.
Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) vezetője ugyanakkor bejelentette, hogy Portugália a kiigazító program felülvizsgálatának végeztével, hétfőn 0,8 milliárd euróhoz jutott hozzá az alapból, januárban pedig a legutóbbi sikeres felülvizsgálat után további 1,6 milliárdot kaphat az ESM-től. Regling nem mulasztott el továbbá hangot adni értetlenségének és meglepettségének, amiért Franciaországot követően a Moody’s hitelminősítő az ESM besorolását is lerontotta a legjobb adható Aaa-ról Aa1-re.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.