2011. április 21., 07:432011. április 21., 07:43
A devizahitelek visszaszorítását az teszi szükségessé, hogy a 2008-ban elindult, a térség gazdaságait is alaposan felforgató válság miatt nagyon sok devizahiteles maradt el a törlesztőrészletek kifizetésével. Vagy amiatt, hogy az euróhoz, dollárhoz vagy éppen a svájci frankhoz képest nagyon sokat gyengültek a kelet-közép-európai fizetőeszközök, vagy azért, mert elveszítették korábban biztosnak vett állásukat.
Sajtóinformációk szerint a rendszerkockázati testület azt tervezi, hogy a devizaalapú hitelt igénylőket szigorú stressztesztnek veti majd alá, s csak azok kaphatják meg idegen pénzeszközben a kölcsönt, akik teljesítik az általuk megszabott igen szigorú feltételeket. A bizottság lépése nem mondana egyébként ellent a térség bankárai által képviselt véleménynek. Korábban Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke is több ízben szorgalmazta, hogy el kellene tántorítani a kizárólag lejben keresőket a devizahitelektől. Hasonlóképpen véli Nagy Ágnes, a román jegybank igazgatótanácsi tagja is. A Krónika kérdésére a bankpiaci szakember leszögezte, mindenkinek abban a pénznemben kellene hitelt igényelnie, amelyben a jövedelmét is kapja, hiszen így vissza lehet szorítani a törlesztési kockázatokat. Kijelentését egyebek mellett azzal támasztotta alá, hogy a nemzeti valuták erőssége mindig attól függ, hogy milyen az illető állam pillanatnyi gazdasági állapota, milyen az ország hitelkockázati besorolása. Ha pedig az árfolyam hirtelen megugrik, akkor csak az tudja szerinte a lépést tartani a megnövekedett törlesztőrészletekkel, aki kölcsönét korábban származtatott pénzügyi termékkel biztosította. Ez lehet akár egy 10 ezer eurós banki letét, de ide tartozhatnak az értékpapírok, részvények, kötvények. A szakember egyébként ingatlanvásárlás esetén az Első otthon programban igényelhető, kedvezményes, államilag garantált hiteleket ajánlja.
Szintén a devizahitelek szigorítása mellett foglalt állást megkeresésünkre Benedek Levente, a Volksbank sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője is. Mint hangsúlyozta, nem kell követni Magyarország példáját, ahol a tavalyi év második felétől teljesen betiltották a devizaalapú jelzáloghiteleket, hanem egyszerűen csak szigorítani kell a feltételeket. A szakember elmondta, ő maga is devizában folyamodott kölcsönért, de ehhez előbb meghozta a megfelelő intézkedéseket, hogy az esetleges árfolyamkockázatok esetén is biztosíthassa likviditását. Kérdésünkre elárulta, ugyanabban a valutában elhelyezett banki letétről van szó, amellyel garantálni tud a hitelért. Azonban Benedek Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valakinek csak lejben vannak bevételei, akkor az illetőnek szigorúan lejben kellene hitelt felvennie, még akkor is, ha sokszor a kamatláb sokkal kecsegtetőbb az euróban igényelt kölcsönök esetében.
A szakember szerint azért is szükséges a szigorítás, mivel a lakosságnak nincs megfelelő pénzügyi kultúrája, a legtöbben nem tudják felmérni, hogy mekkora kockázatokat vállalnak fel a devizahitelekkel. „Az esetleges jövőbeni válságok elkerülése végett mindenképp szigorításra van szükség” – szögezte le Benedek Levente.
A bankár arról is beszélt lapunknak, hogy a devizahitelek feltételeinek szigorítása a hitelt igénylők védelme mellett a bankoknak is jól jönne. Felidézte, a válság begyűrűzése előtt sokkal egyszerűbben adtak kölcsönt a bankok, akár 5-10 százalékos önrésszel is lehetett 25-30 éves lefutású jelzálogkölcsönt igényelni, most pedig mindenki ennek a levét issza. Van, akiknek a fejük fölül el kell venni a lakást, mivel nem tudják törleszteni a havi részleteket, de nagyon sokan – Benedek szerint főként Bukarestben – vissza is élnek a kialakult helyzettel. Ezek az emberek úgy verik át a bankot, hogy szándékosan nem törlesztik a 2000-es évek második felében felvett kölcsöneiket, hanem várják, hogy a bank elárverezze az ingatlant a fejük fölül. Ugyanis az elmúlt pár évben a lakás értékének mindössze elenyésző hányadát fizették vissza, az ingatlan ára viszont akár 50 százalékkal is alacsonyabb lett, így még mindig jobban jönnek ki, mintha további 25-30 évig törlesztenék a lakás értéke többszörösének megfelelő hitelüket.
Ha a kamatlábból indulunk ki, sokkal kecsegtetőbbnek tűnnek egyébként a devizahitelek. Miközben a román jegybank által megszabott irányadó kamat a lej esetében 6,25 százalék, addig az Európai Központi Bank az euróra alig 1,25 százalékos kamatot jelöl meg. Ez a diszkrepancia tapasztalható akkor is, ha a lakosság által februárban fizetett törlesztőrészletek átlagkamatát vizsgáljuk, a nemzeti bank által közölt adatok szerint a lejhitelek esetében ez 14,54 százalékos volt, az euróban felvett kölcsönök törlesztői pedig 7,04 százalékos kamatot fizettek. Az új hiteleknél a teljes hiteldíj mutató (THM) eközben lejben 17,83 százalékos, euróban 8,17 százalékos; a jelzálogkölcsönöknél ez valamivel alacsonyabb, euróban 6,36 százalékos, lejben 10,52 százalékos. Ha ez utóbbi adatokkal számolunk, akkor a Money.ro szerint egy 30 éves futamidejű 50 ezer eurós hitel havi törlesztőrészlete 305 euró lenne (a márciusi átlagárfolyamon ez 1270 lej), a hitel igénylője pedig a három évtized leforgása alatt összesen 110 ezer eurót fizetne viszsza a banknak. Ha pedig az 50 ezer eurót most lejben venné fel, akkor ez után a 208 230 lej után 30 év alatt 660 343 lejt fizetne vissza (158 560 euró), a havi törlesztőrészlete pedig elérné az 1834 lejt (440 euró). Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az árfolyam-ingadozást, mint ahogy azt sem, hogy a szakemberek szerint az Európai Központi Bank várhatóan még az idei év folyamán 0,5 százalékponttal emelni fogja a kamatot, ami kihat a törlesztőrészletek alakulására is.
| Az osztrák bankok számára továbbra is fennállnak a kockázatok Kelet-Európában annak ellenére, hogy 2009 óta a helyzet sokat javult – jelentette ki tegnap az osztrák nemzeti bank (OeNB) igazgatója, Andreas Ittner. „Azt feltételezzük, hogy a legtöbb délkelet és kelet-európai országban idén éri el a csúcspontot a hitelválság. Némely ország ezt már maga mögött tudhatja, némelyek csak 2012-ben” – szögezte le. Ittner arra is felhívta a figyelmet, hogy a térségben működő osztrák pénzintézetek egyharmada olyan országban tevékenykedik, ahol „megnövekedett a kockázat”. Ittner konkrét országokat nem említett, csak annyit mondott: olyan országokról van szó, amelyek nevében (németül) sok az u betű. |
Magyarország a tavalyi év második felében teljes mértékben betiltotta a devizaalapú jelzáloghiteleket, miután nagyon sok devizahiteles képtelen lett törleszteni havi részleteit. Ennek fő oka az volt, hogy Magyarországon a svájci frank volt a divatos hiteldeviza, ennek árfolyama pedig néhány év leforgása alatt 145–165 forint/frankról 212 forint/frankra ugrott. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!