Szárnyaszegett angyal: Európában több, itthon kevesebb jut karácsonyi ajándékra

Az európai lakosok közel fele több pénzt fordít idén karácsonyi ajándékokra, mint a tavalyi év hasonló periódusában, ami a válságból való kilábalás jelének is tekinthető. Romániában viszont a drámai helyzetet erősíti eközben az a tény is, hogy az itteni lakosság még a tavalyinál is kevesebbet fordít a karácsonyi ünnepkörre – beleértve az élelmiszer- és ajándékvásárlást egyaránt.

Bálint Eszter

2010. december 14., 09:152010. december 14., 09:15

Az ajándékvásárlási előrejelzéseket egy felmérés alapján a The Wall Street Journal állította össze. Mint kiderült, az európai lakosság közel ötven százaléka immár tud anynyit költeni az angyaljárásra, mint három évvel ezelőtt, amikor a válság kezdeti jelei sem érződtek az országok gazdaságában.

Eközben a romániai lakosság 67 százaléka a 2007-esnél jóval kevesebbet szán a karácsonyi ünnepkörre, miközben Bulgáriában ez az arány 55, Portugáliában 54, míg Olaszországban 47 százalékos. Nem csupán e tekintetben áll a legrosszabbul Románia, itt a legmagasabb, 30 százalékos azoknak az aránya, akik egyáltalán nem vásárolnak idén karácsonyi ajándékokat. Hasonló arány csak Hollandiában van, ott azonban hagyományosan nem a Kisjézus születése napján ajándékozzák meg egymást az emberek, hanem Mikuláskor. A karácsony náluk inkább vallási ünnep, amelyet családi körben ülnek meg.

Egy másik, a romániai lakosság vásárlási szokásait taglaló, a Mednet Marketing Research Center által készített felmérésből eközben arra derül fény, hogy a romániai lakosok közel kétharmada (76,6 százalék) a 2010-es év folyamán tovább csökkentette a fogyasztást, vagy pedig vásárláskor az olcsóbb termékeket részesítette előnyben. A kutatást kiértékelő elemzők szerint az eredmények arra mutatnak rá, hogy a gazdasági és pénzügyi válság hatásai egyre inkább jelen vannak a romániai mindennapokban. Miközben 2009-ben még a megkérdezettek 36,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy, vagy nagyon nagy mértékben érzi meg a krízis hatásait, addig idén ez a számarány elérte a 47,6 százalékot. Mint ismeretes, a kormány júliustól drasztikus megszorító intézkedéseket vezetett be, amelynek keretében többek között 25 százalékkal csökkentette a közszférában dolgozók bérét.

A válság közvetett hatásai abban is megérződnek, hogy visszaesett a fogyasztás, vagy az olcsóbb termékek kerültek előtérbe. A lakosság 45 százaléka válaszolta azt a közvélemény-kutatók kérdésére, hogy ugyanazt a terméket vásárolta idén is, mint a korábbi években, csak kisebb mennyiségben. Eközben 19,8 százalék az olcsóbb termékeket részesítette előnyben, s abból is a korábbinál kevesebbet vett, s csak 22,8 százalék mondja azt, hogy a válság nem hatott ki vásárlási szokásaira.

A városi lakosság által nyilatkozottakból arra derül fény, hogy többségük, 76,2 százalékuk a drágulásokra panaszkodik a leginkább, 47,5 százalékuk azt fájlalja, hogy csökkent a fizetése, 17,4 százalékuknak az a legnagyobb gondja, hogy elvesztette munkahelyét, 14,4 százalékuknak pedig az okoz kellemetlenséget, hogy a lej euróval szembeni gyengülése végett jóval nagyobb havi törlesztőrészletet kell fizetnie a hitelintézetnek.



Kevesebb a megtakarítás

Miközben európai uniós szinten Románia szinte valamennyi évben sereghajtó volt a lakossági megtakarítások tekintetében, idén 2009-hez viszonyítva is harmadával csökkent azoknak a romániai lakosoknak a száma, akik félre tudtak volna tenni keresetükből – derül ki a GfK Románia közvélemény-kutató cég által tegnap közzétett eredményeikből. Eközben azoknak a negyede, akik idén spórolni tudtak, jövőre növelnék ezt az összeget – van, aki azért, mert 2011-ben több bevételre számít, más viszont azért próbál egyre többet megtakarítani, mivel aggódik jövője miatt. A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy aki teheti, inkább lejben teszi félre megtakarított pénzét.

Mint a kutatók rámutatnak, Erdélyben jóval nagyobb (27 százalékos) azoknak az aránya, akik félre tudnak tenni, mint Havasalföldön, ahol ez az arány alig 14 százalékos. A banki betétekkel kapcsolatosan is megoszlik a lakosság véleménye. A kutatás során megkérdezettek több mint egyharmada nyilatkozott úgy, tart attól, hogy a félretett összegek veszítenek értékükből addig, amíg kivennék azokat a bankból. Hasonlóan alakul azonban azoknak a számaránya is, akik ennek az ellenkezőjét vallják. Eközben 31 százalék tart attól, hogy elveszítheti valamennyi banki megtakarítását, 38 százaléknak azonban eszébe sem jut ettől rettegni. A szakemberek szerint a félelmek mögött a válság állhat, illetve az, hogy az emberek nem hisznek a kormány által meghozott krízisellenes intézkedésekben. Az infláció és a recesszió pedig tovább mélyíti ezeket az aggodalmakat.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 24., szombat

Kiegészítő nyugdíjak: leszerepelt az Unió a saját ellenőrző intézménye szerint

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.

Kiegészítő nyugdíjak: leszerepelt az Unió a saját ellenőrző intézménye szerint
2025. május 23., péntek

Románia az egyetlen tagállam, amely nem küldte el a költségvetési hiány csökkentéséről szóló jelentést

Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.

Románia az egyetlen tagállam, amely nem küldte el a költségvetési hiány csökkentéséről szóló jelentést
2025. május 23., péntek

Trump 50 százalékos vámot vethet ki Európára

Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.

Trump 50 százalékos vámot vethet ki Európára
2025. május 23., péntek

Villanypásztorprogram: több mint 200 pályázatot hagytak jóvá

A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.

Villanypásztorprogram: több mint 200 pályázatot hagytak jóvá
2025. május 23., péntek

Nicușor Dan: szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése

Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.

Nicușor Dan: szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése
2025. május 22., csütörtök

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete

Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete
2025. május 22., csütörtök

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert

Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert
2025. május 22., csütörtök

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium

Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium
2025. május 22., csütörtök

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár

Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár
2025. május 22., csütörtök

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást

Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást