Számos kockázattal szembesül a román gazdaság: sok a bizonytalansági tényező, elkerülhetetlen a kamatemelés

A Román Nemzeti Bank arra törekszik, hogy amennyire lehet, megtalálja az egészséges középutat, amikor az alapkamat emelésről dönt, ám ez a jelenlegi körülmények között hatalmas kihívás – szögezte le a Krónikának Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának tagja, akit azt követően faggattunk, hogy a BNR a múlt heti monetáris politikai ülésén 100 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot.

A döntés meghaladta az elemzők várakozását, ők 75 bázispontos növelésre számítottak. Mint ismeretes, legutóbb májusban növelte az alapkamatot a jegybank 75 bázisponttal, azelőtt április elején 50 bázispontos emelést hajtott végre.

Tizennégy éve nem emelt ekkorát a román jegybank az alapkamaton

A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa szerdai monetáris politikai ülésén 100 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot.

„A nagyon magas infláció miatt elkerülhetetlen a kamatok emelése, és ezen keresztül a pénz, a betétek, megtakarítások értékének a védelme, vagy legalább az infláció hatásának tompítása” – fejtette ki Bálint Csaba.

Hozzátette, a másik oldalon vigyázni kell, mert ha a háztartások, vállalatok finanszírozási és kamatköltségei túl gyorsan emelkednek, az visszaüt a gazdaságra.

„Ezért történt Romániában lassúbb kamatemelés, a jegybank igyekszik megtalálni a középutat, hogy a kamat megfelelő legyen arra, hogy az inflációs folyamatot meg tudja fordítani, de közben ne tegyen elviselhetetlen terhet a gazdaságra” – részletezte a makrogazdasági elemző.

Rámutatott: több érv is szólt a száz bázispontos kamatemelés mellett. Egyik lényeges indok, hogy a korábbi májusi ülés óta az inflációs nyomás a vártnál rosszabb képet mutat; bár nem volt annyira jelentős a romlás, mint az azt megelőző hónapokban, az adatok azt jelzik, hogy az árnyomás továbbra is magas.

Másik fontos érv a szakember szerint a kamatemelés mellett, hogy az első negyedévi adatok meglepően erős – 5,2 százalékos – gazdasági növekedést mutattak a tavalyi év végéhez képest.

„Ez jelentős meglepetés volt, amit ugyanakkor óvatossággal kell kezelni a módszertani változások és egyéb tényezők miatt is” – hívta fel a figyelmet a közgazdász, jelezve ugyanakkor, hogy a növekedés azonban azt jelzi, hogy a kereslet továbbra is erősebb, mint a kínálat, az egyensúly továbbra sem állt helyre. Ráadásul a kínálat továbbra is akadozik az ellátási problémák, az emelkedő termelési költségek miatt, a kereslet viszont „meglepően erős”.

„Figyelembe kell venni, mi történik a világban, mit lépnek a régiós központi bankok, az Európai Központi Bank, az Amerikai Egyesült Államokban a FED. A helyzet a világban és a régióban is változott május óta” – mutatott rá Bálint Csaba.

Kifejtette, a magyar, a lengyel, a cseh központi bankok tovább folytatták a nagyon határozott, mondhatni agresszív kamatemelési ciklust: a Magyar Nemzeti Bank 7,75 százalékra emelte az alapkamatot, ez Csehországban 7 százalék, Lengyelországban 6,50. Ehhez képest Románia 3,75 százalékon volt, és a múlt heti döntéssel emelkedett 4,75-re az irányadó kamat, tehát a régión belül továbbra is Romániában a legalacsonyabb.

– részletezte Bálint Csaba. Arra is kitért, hogy a FED egy agresszív, 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre, az Európai Központi Bank is most, júliusban lát neki a kamatok emelésének. Kérdésünkre Bálint Csaba leszögezte: azért kell figyelembe venni a környezetet, mert a kamat az adott régió fizetőeszközét vonzóvá vagy kevésbé vonzóvá teszi, a befektetők a magasabb hozamot keresik.

„Jelenleg olyan világban élünk, amikor magasak a kockázatok, a likviditást a nagy központi bankok visszaszívják, s egyre nehezebb finanszírozást találni. Ha egy központi bank az inflációnak, a kockázatoknak nem megfelelő, túl alacsony kamattal operál, azt az országot elhagyhatják, elkerülhetik a befektetők, ami az árfolyamra rendkívül negatív hatással lehet.

és ennek az lett a következménye, hogy 2010 és 2022 között a török líra-euró árfolyam 2-ről 17-re emelkedett, az infláció pedig jelenleg négyszer gyorsabb, mint Romániában vagy bárhol máshol a régióban” – magyarázta a szakember.

Bálint Csaba szerint a legnagyobb kockázat a stagfláció veszélye, vagyis a magas infláció és lassú gazdasági növekedés együttes jelentkezéséé, hiszen továbbra is nagyon sok kedvezőtlen tényező van, ami a gazdaságot megfoghatja.

„Mivel még nem látszik az orosz–ukrán háború vége, az energiaárak, ezen belül a földgáz ára továbbra is nagyon magas, sőt még emelkedik, tehát sok a bizonytalanság, a stagflációt nem lehet kizárni. A jelenlegi várakozások a meglepően erős első negyedévet követően felfele módosultak 2–2,5 százalékról 4 százalékra, ami nagyon erős kilátás, pozitív várakozás” – fogalmazta meg a közgazdász.

Ő maga azonban óvatos az idei növekedési kilátásokkal kapcsolatban, éppen a kockázati tényezők miatt.

Mint mondta, ha a pozitív és a negatív meglepetések valószínűségét vizsgáljuk, sajnos a kockázatok mérlege mindenképpen lefele mutat a gazdasági növekedés szempontjából.

Közben az alapkamat-emeléssel párhuzamosan a múlt és ezen a héten is folytatódott a lejalapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) emelkedése, és egyre közelebb a 7 százalékos pszichológiai határ. 

Mivel a törlesztőrészletek számottevően nőttek a ROBOR növekedése miatt, és a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 2,65 százalék, nagyon sok romániai hiteles kérvényezi törlesztési feltételei újratárgyalását a bankjától, és tér át az új referencia­mutatóra. Bálint Csaba erre vonatkozó kérdésünkre kifejtette,

az átállás lehetőségét minden érintettnek egyéni szinten kell megvizsgálnia, mert az többletköltséget is jelenthet.

Jelenleg a 3 és 6 hónapos ROBOR, valamint az IRCC között jelentős az eltérés. Általában hosszú távon a 3 hónapos ROBOR valamivel magasabb, mint az IRCC, jelenleg ez a rés sokkal nagyobb a megszokottnál.

Ez azzal magyarázható, hogy a 3 és 6 hónapos ROBOR előretekintő, hamarabb reagál az infláció megemelkedésére, de a két mutató között fáziseltolódás van, az IRCC követni fogja a ROBOR-t, és a különbség a következő időszakban mérséklődni fog.

Az IRCC mindenképpen tovább fog emelkedni, azt sem lehet kizárni, hogy a ROBOR egy bizonyos időszakban alacsonyabb lehet. Ezért kell ajánlatokat kérni, meg kell vizsgálni a pozitívumokat-negatívumokat, az átállás költségeit” – sorolta az elemző.

Aláhúzta egyúttal: akinek van tartaléka, előtörlesztésen is gondolkodhat, mérlegelve annak előnyeit-hátrányait, bár ez valószínűleg csak egy szűk réteget érint, mert egy ilyen időszak után sokan a tartalékaikat már kisebb-nagyobb mértékben felhasználták.

Semmi jóra nem számíthatnak a hitelesek a BNR illetékese szerint, az év végéig még biztosan nő a ROBOR

Az év végéig biztosan nőni fog a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – vetíti előre Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója.