Nagyobb ráfordítás kell. A nagyon magas infláció miatt elkerülhetetlen a kamatok emelése
Fotó: Barabás Ákos
Továbbra is nagyon sok kedvezőtlen tényező van, ami a román gazdaságot megfoghatja, a legnagyobb kockázat pedig ezek közül a stagfláció veszélye – állapította meg a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja. A makrogazdasági elemző ugyanakkor rámutatott: a szárnyaló infláció miatt elengedhetetlen volt az alapkamat emelése.
2022. július 13., 08:112022. július 13., 08:11
A Román Nemzeti Bank arra törekszik, hogy amennyire lehet, megtalálja az egészséges középutat, amikor az alapkamat emelésről dönt, ám ez a jelenlegi körülmények között hatalmas kihívás – szögezte le a Krónikának Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának tagja, akit azt követően faggattunk, hogy a BNR a múlt heti monetáris politikai ülésén 100 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot.
A döntés meghaladta az elemzők várakozását, ők 75 bázispontos növelésre számítottak. Mint ismeretes, legutóbb májusban növelte az alapkamatot a jegybank 75 bázisponttal, azelőtt április elején 50 bázispontos emelést hajtott végre.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa szerdai monetáris politikai ülésén 100 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot.
„A nagyon magas infláció miatt elkerülhetetlen a kamatok emelése, és ezen keresztül a pénz, a betétek, megtakarítások értékének a védelme, vagy legalább az infláció hatásának tompítása” – fejtette ki Bálint Csaba.
„Ezért történt Romániában lassúbb kamatemelés, a jegybank igyekszik megtalálni a középutat, hogy a kamat megfelelő legyen arra, hogy az inflációs folyamatot meg tudja fordítani, de közben ne tegyen elviselhetetlen terhet a gazdaságra” – részletezte a makrogazdasági elemző.
Rámutatott: több érv is szólt a száz bázispontos kamatemelés mellett. Egyik lényeges indok, hogy a korábbi májusi ülés óta az inflációs nyomás a vártnál rosszabb képet mutat; bár nem volt annyira jelentős a romlás, mint az azt megelőző hónapokban, az adatok azt jelzik, hogy az árnyomás továbbra is magas.
„Ez jelentős meglepetés volt, amit ugyanakkor óvatossággal kell kezelni a módszertani változások és egyéb tényezők miatt is” – hívta fel a figyelmet a közgazdász, jelezve ugyanakkor, hogy a növekedés azonban azt jelzi, hogy a kereslet továbbra is erősebb, mint a kínálat, az egyensúly továbbra sem állt helyre. Ráadásul a kínálat továbbra is akadozik az ellátási problémák, az emelkedő termelési költségek miatt, a kereslet viszont „meglepően erős”.
„Figyelembe kell venni, mi történik a világban, mit lépnek a régiós központi bankok, az Európai Központi Bank, az Amerikai Egyesült Államokban a FED. A helyzet a világban és a régióban is változott május óta” – mutatott rá Bálint Csaba.
Kifejtette, a magyar, a lengyel, a cseh központi bankok tovább folytatták a nagyon határozott, mondhatni agresszív kamatemelési ciklust: a Magyar Nemzeti Bank 7,75 százalékra emelte az alapkamatot, ez Csehországban 7 százalék, Lengyelországban 6,50. Ehhez képest Románia 3,75 százalékon volt, és a múlt heti döntéssel emelkedett 4,75-re az irányadó kamat, tehát a régión belül továbbra is Romániában a legalacsonyabb.
– részletezte Bálint Csaba. Arra is kitért, hogy a FED egy agresszív, 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre, az Európai Központi Bank is most, júliusban lát neki a kamatok emelésének. Kérdésünkre Bálint Csaba leszögezte: azért kell figyelembe venni a környezetet, mert a kamat az adott régió fizetőeszközét vonzóvá vagy kevésbé vonzóvá teszi, a befektetők a magasabb hozamot keresik.
„Jelenleg olyan világban élünk, amikor magasak a kockázatok, a likviditást a nagy központi bankok visszaszívják, s egyre nehezebb finanszírozást találni. Ha egy központi bank az inflációnak, a kockázatoknak nem megfelelő, túl alacsony kamattal operál, azt az országot elhagyhatják, elkerülhetik a befektetők, ami az árfolyamra rendkívül negatív hatással lehet.
és ennek az lett a következménye, hogy 2010 és 2022 között a török líra-euró árfolyam 2-ről 17-re emelkedett, az infláció pedig jelenleg négyszer gyorsabb, mint Romániában vagy bárhol máshol a régióban” – magyarázta a szakember.
Nem túl derűlátó. Bálint Csaba szerint számos veszély leselkedik a román gazdaságra
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bálint Csaba szerint a legnagyobb kockázat a stagfláció veszélye, vagyis a magas infláció és lassú gazdasági növekedés együttes jelentkezéséé, hiszen továbbra is nagyon sok kedvezőtlen tényező van, ami a gazdaságot megfoghatja.
„Mivel még nem látszik az orosz–ukrán háború vége, az energiaárak, ezen belül a földgáz ára továbbra is nagyon magas, sőt még emelkedik, tehát sok a bizonytalanság, a stagflációt nem lehet kizárni. A jelenlegi várakozások a meglepően erős első negyedévet követően felfele módosultak 2–2,5 százalékról 4 százalékra, ami nagyon erős kilátás, pozitív várakozás” – fogalmazta meg a közgazdász.
Mint mondta, ha a pozitív és a negatív meglepetések valószínűségét vizsgáljuk, sajnos a kockázatok mérlege mindenképpen lefele mutat a gazdasági növekedés szempontjából.
Közben az alapkamat-emeléssel párhuzamosan a múlt és ezen a héten is folytatódott a lejalapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) emelkedése, és egyre közelebb a 7 százalékos pszichológiai határ.
Mivel a törlesztőrészletek számottevően nőttek a ROBOR növekedése miatt, és a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 2,65 százalék, nagyon sok romániai hiteles kérvényezi törlesztési feltételei újratárgyalását a bankjától, és tér át az új referenciamutatóra. Bálint Csaba erre vonatkozó kérdésünkre kifejtette,
Jelenleg a 3 és 6 hónapos ROBOR, valamint az IRCC között jelentős az eltérés. Általában hosszú távon a 3 hónapos ROBOR valamivel magasabb, mint az IRCC, jelenleg ez a rés sokkal nagyobb a megszokottnál.
Ez azzal magyarázható, hogy a 3 és 6 hónapos ROBOR előretekintő, hamarabb reagál az infláció megemelkedésére, de a két mutató között fáziseltolódás van, az IRCC követni fogja a ROBOR-t, és a különbség a következő időszakban mérséklődni fog.
Az IRCC mindenképpen tovább fog emelkedni, azt sem lehet kizárni, hogy a ROBOR egy bizonyos időszakban alacsonyabb lehet. Ezért kell ajánlatokat kérni, meg kell vizsgálni a pozitívumokat-negatívumokat, az átállás költségeit” – sorolta az elemző.
Aláhúzta egyúttal: akinek van tartaléka, előtörlesztésen is gondolkodhat, mérlegelve annak előnyeit-hátrányait, bár ez valószínűleg csak egy szűk réteget érint, mert egy ilyen időszak után sokan a tartalékaikat már kisebb-nagyobb mértékben felhasználták.
Az év végéig biztosan nőni fog a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – vetíti előre Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!