Fotó: Bnr.ro
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa szerdai monetáris politikai ülésén 100 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot. Nőtt a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb is.
2022. július 06., 14:542022. július 06., 14:54
A jegybank döntése meghaladta az elemzők várakozását, akik 75 bázispontos emelésre számítottak; a BNR legutóbb 2008-ban hajtott végre a mostanihoz hasonló mértékű kamatemelést. Ugyanakkor a román sajtó kiemelte, hogy még ezzel az emeléssel is Romániában a legalacsonyabb az alapkamat a térség országai közül. A szerdai monetáris ülésen arról is döntöttek, hogy 100 bázisponttal 5,75 százalékra emelték a lombard hitel kamatát, és szintén 100 bázisponttal 3,75 százalékra a letéti rátát.
Egyébként a BNR ugyancsak szerdán az előző napi 6,60 százalékról 6,63 százalékra emelte a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatlábat (ROBOR); ennél magasabb ROBOR-szintet 2010-ben jegyeztek Romániában, akkor 6,64 százalékon állt a mutató. Az év elején 3,02 százalékos volt a ROBOR. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,72 százalékról 6,76 százalékra nőtt, a 12 hónapos ROBOR pedig 6,83 százalékról 6,88 százalékra emelkedett. Mivel a törlesztőrészletek számottevően nőttek a ROBOR növekedése miatt, és a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 2,65 százalék, nagyon sok romániai hiteles kérvényezi törlesztési feltételei újratárgyalását a bankjától, és tér át az új referenciamutatóra.
Romániában májusban 14,5 százalék volt az éves infláció az áprilisi 13,8 százalék után. A májusi fogyasztói árindex 19 éves csúcsnak számít. A központi bank korábban jelentősen növelte az inflációra vonatkozó korábbi prognózisát, így a legutóbbi becslése szerint az idei év végén 12,5 százalékos fogyasztói árindexre számít a februárban várt 9,6 százalékkal szemben. 2023 végén 6,7 százalékos inflációt várnak.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
szóljon hozzá!