Emelték a mércét a háromszéki munkaadók, elsősorban szakképzett munkaerőt keresnek, ám végül mégis szakképzetlenként alkalmazzák őket – osztotta meg tapasztalatait csütörtökön a sajtóval Kelemen Tibor.
2016. szeptember 15., 20:032016. szeptember 15., 20:03
2016. szeptember 15., 20:132016. szeptember 15., 20:13
A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója azt mondja, az elmúlt időszakban változott a hozzáállás, korábban elsősorban szakképzetleneket kerestek, még akkor is, ha az adott munkakör betöltéséhez szükség volt a szakmai tudásra.
Jelenleg például 322 állást kínálnak a vállalkozók az ügynökségen keresztül, ebből 163 munkahelyre, vagyis a felkínált állások felére szakmunkásokat vennének fel, csak a felkínált munkahelyek egyharmadára alkalmaznának szakképzetleneket.
Azonban azt tapasztalták, hogy az esetek többségében szakképzetlenként alkalmazzák a cégek a munkavállalót, mert hiába van képesítése, nincs mögötte megfelelő szakmai tudás. „Lobogtatják a különböző utakon megszerzett oklevelet, de a mesterséget nem tudják, így végül mégis szakképzetlenként alkalmazzák őket, majd ha szereznek tapasztalatot, újratárgyalják a feltételeket” – részletezte az ügynökség vezetője, aki abban látja a jelenség okát, hogy a fiatalokat nem vonzza a hároméves szakiskola, mert inkább a rövidebb időtartamú, gyorstalpaló tanfolyamokon tanulnának mesterséget.
Mint a csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, Kovászna megyében augusztusban 0,03 százalékkal, 5,15 százalékra növekedett a munkanélküliségi ráta, ez annak tulajdonítható, hogy 600 friss végzős regisztrált az ügynökségnél. Közülük sokan októbertől kikerülnek a nyilvántartásból, mert folytatják a tanulmányaikat. Az igazgató elmondta, a könnyűiparban szívesen alkalmazzák a pályakezdőket, a nadrággyárak, az autóalkatrész-gyárak több tucat munkahelyet ajánlanak az ifjaknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!