2012. december 11., 09:012012. december 11., 09:01
„Szatmár megyében körülbelül 20-25 százalékos terméskiesést okozott az idei szárazság, ami minden valószínűség szerint érezteti majd a hatását a piacon” – fejtegette a szakember, aki szerint tavasszal derül majd ki, mennyit drágulnak például a malomipari termékek, azaz a kenyér, a liszt és a különböző gabonakészítmények. Mint elmondta, addig tartanak ki valószínűleg a készletek, utána pedig a nagybani kereskedők diktálják majd az árakat.
A megye gazdaságának alakulása kapcsán Márkos Tibor kérdésünkre arról beszélt, hogy az idei év körülbelül olyan volt, mint a tavalyi vagy talán egy kicsit gyengébb – átlagosan 1-2 százaléknyi üzletiforgalom-növekedés volt észlelhető. Ennek mértékét egyelőre nehéz pontosan felbecsülni, konkrét számításokat csak a jövő márciusi mérlegzáró után lehet majd végezni, az ehhez szükséges adatok összegyűjtése után. A gazdasági szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy az egyik nagy problémája a román gazdaságnak az, hogy nem létezik egy olyan beszállítói kör, amely kiszolgálná a külföldi vagy részben külföldi tulajdonban levő nagyvállalatokat, így ezek esetén meglehetősen kevés a hozzáadott érték.
„Ez szerintem főképp a mi hibánk, a hazai szereplők hibája az, hogy ezek a cégek nem romániai bedolgozókat foglalkoztatnak – vélekedett az alelnök. – Úgy vélem, szívesen vásárolnának itt is, azonban nem tudunk egy olyan szintre felfejlődni, hogy kiszolgálhassuk őket.” Mint a szakembertől megtudtuk, felmerült már az az ötlet is, hogy alapítanak egy beszállítói kört, szervezetten ugyanis vélhetően könnyebben boldogulnának a hazai vállalkozók.
Márkos Tibor kérdésünkre válaszolva elmondta, arra számít, hogy a 2013-as év második felétől fellendülés kezdődik a gazdaságban. Mint kifejtette, a Szatmár megyében működő német vagy német–román tőkéjű cégek valószínűleg idén sem zárnak rossz évet, hiszen két nagyvállalat, az autóalkatrész-gyártó ContiTech és a Polipol bútorgyár is bővített, jövőre pedig a megye legnagyobb gyárának számító Dräxlailer is terjeszkedni fog, mely szintén új munkahelyek teremtését jelenti majd. Márkos Tibor úgy számol: a német, illetve a vegyes tulajdonú Szatmár megyei cégek jelenleg több mint 10 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Látogatottsági adatok