2010. szeptember 02., 09:592010. szeptember 02., 09:59
A dezodorokról és az univerzális tisztítószerekről mondott le a legnagyobb arányban a lakosság a kedvezőtlen gazdasági helyzet nyomán – derül ki egy, a GfK Románia által készített, tegnap nyilvánosságra hozott felmérésből. A kimutatásból kiderül: illatszerekből 21, tisztítószerekből 19 százalékkal kevesebbet vásároltak az év első hat hónapjában, mint a tavalyi esztendő azonos időszakában.
A felmérésből az is kiderül, hogy az idei év első felében 4 százalékkal kevesebb fogyasztási cikket vásárolt a lakosság, mint egy évvel korábban. A GfK kutatási igazgatója, Raluca Răschip rámutatott: az elmúlt tíz évben most fordult elő először, hogy csökkent a fogyasztási cikkek iránti kereslet, miután a korábbi esztendőkben folyamatos növekedés volt tapasztalható, amelynek szintje éves lebontásban 7 és 25 százalék között mozgott. Kifejtette, a jelenséget leginkább a szupermarketek sínylették meg, miután a lakosság a mind gazdasági, mind politikai szempontból barátságtalan körülmények közepette kevesebb alkalommal vásárol a nagyáruházakban.
Az illatszerek és a tisztítószerek után a csokoládé iránt csökkent a legnagyobb arányban a kereslet, a felmérés szerint az év első hat hónapjában 18 százalékkal kevesebb fogyott az édességből, mint tavaly.
A GfK kimutatása szerint az év első felében a háztartások kiadásaik 45 százalékát költötték különféle fogyasztási cikkekre, miközben ez az arány 2009-ben 43 százalékos volt. A legnépszerűbbek továbbra is a diszkontáruházak, ezekben a kereskedelmi egységekben 11 százalékkal nőtt az eladások aránya, míg a szupermarketek forgalma 9 százalékkal csökkent.
A különböző kereskedelmi egységek piaci részesedése ugyanakkor állandónak mondható: a hipermarketek tavalyi 20 százalékhoz képest idén már a piac 21 százalékát uralják, a szupermarketek részesedése viszont egy százalékkal csökkent – a tavalyi 13 százalék helyett már csak 12 százalékos. A diszkontáruházak részesedése az irántuk való érdeklődés növekedése nyomán magasabb: a tavalyi esztendő első hat hónapjában mért 8 százalékhoz képest az idei első fél évben 10 százalékra nőtt. A cash-carry áruházak pozíciói nem változtak: akárcsak tavaly, idén is 2 százalékos piaci részesedéssel bírtak.
A piacot azonban továbbra is a kisboltok, a butikok és a lakótelepi élelmiszerüzletek uralják, ezek részesedése 41 százalékos volt 2010 első felében, megtartva ezzel a tavaly ugyanebben az időszakban mért pozíciójukat. Az utcai és a piaci árusoknál a lakosság 4 százaléka vásárolt, míg az egyéb értékesítési formák iránt csökkent az érdeklődés: piaci részesedésük 12-ről 10 százalékra csökkent.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.