2010. október 19., 09:592010. október 19., 09:59
Ez a tanácskozás jó alkalmat teremtett arra, hogy a két ország – amely Becsey szerint 2008 októberében hasonló helyzetben volt, egyaránt „pórázra” és „mentőövre” kényszerült – összehasonlítsa: a válságkezelésnek milyen útját választotta. A tisztségviselő az MTI-nek elmondta: a román fél alapvetően a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) támaszkodó, erőteljesen megszorító válságkezelést folytat, az ülésen azonban kifejezte reményét, hogy 2011-től az ország már növekedési szakaszba léphet. „Magyarország viszont egy gazdasági kitörési stratégiával lép fel a válság ellen, nem a lakossági megszorításokat tekinti megoldásnak, inkább a reál gazdasági befektetések ösztönzésével próbálkozik, a monopoliparágak, a pénzügyi szféra területén igyekszik megteremteni ennek a háttérfedezetét egy ideiglenes válságadórendszerrel” – fejtette ki Becsey Zsolt.
A két ország az európai uniós magyar elnökség közeledtével egyeztetni fog az EU gazdaságpolitikai koordinációs tevékenységét illetően, akárcsak a tízéves nemzeti gazdasági fejlődési stratégiák kérdésében, tette hozzá. „Sok kérdésben már most tematikailag egyetértünk” – mondta a vegyes bizottság magyar társelnöke, aki szükségesnek látta, hogy Európa a jövőben nagyobb betekintést nyerhessen a tagállamok költségvetési politikájába és fegyelmébe, a beterjesztett számadatok realitásába. Föl fogjuk hívni a figyelmet az Európai Unióban arra, hogy közép-európai specialitásokat is vegyenek figyelembe, ne csak a GDP-mutatókat nézzék – fűzte hozzá. A felek egyébként megállapították: mind a tőkemozgás, mind a kereskedelmi mozgás tekintetében erőteljes a magyar fölény, nem kiegyensúlyozott a helyzet. Növekszik ugyan a kereskedelem, és bár nagyon fontos partnerei vagyunk egymásnak, még nagy tartalékok vannak kihasználatlanul – állapította meg az államtitkár.
A bukaresti ülésen az energia- és közlekedéspolitika, valamint a határ menti együttműködés témája nagy hangsúlyt kapott. Magyar részről szorgalmazták, hogy politikai döntés révén indítsák el a határátkelő-fejlesztést a két ország között. Mint Becsey Zsolt fogalmazott, „az országhatárt megyehatárrá kell degradálni”. Tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarországnak a szomszédai közül most már szinte csak Romániával nincs autópálya-határmetszése. „Nincs adminisztratív megegyezés a végleges határmetszéspontokban, ezért megegyeztünk: politikai döntéssel ezt a kérdést nagyon gyorsan rendezni kell” – mondta a külgazdasági államtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Látogatottsági adatok