2011. november 15., 09:242011. november 15., 09:24
Az előpataki és az árapataki iskolákban tegnap reggel 14 tanár nem ment be az órákra. Az oktatók többsége a községen belül ingázik egyik faluból a másikba, havonta átlag 150-200 lejt költenek utazásra. Az előpataki önkormányzat az elmúlt két év során összesen 36 700 lej adósságot halmozott fel a tanárok felé. György Ervin prefektus elmondta, ezt a pénzt az önkormányzatoknak a saját költségvetésükből kell kigazdálkodniuk.
„Előpatak polgármestere nem menedzselte megfelelően a helyzetet, ha átütemezve is, de ki kell fizetnie az elmaradásokat a pedagógusoknak” – vallja a prefektus. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondása szerint az előapataki helyzet egyedülálló a megyében, más településen is voltak késések, de végül mindig kifizették a tanárok pénzét. Keresztély megígérte, a Kovászna megyei közgyűléshez folyamodik segítségért, hogy Előpatak kapjon célirányos támogatást az elmaradt összegek kifizetésére. A főtanfelügyelő abban bízik, hogy amíg sikerül megoldást találni, a tanárok megtartják az órákat, a kialakult helyzet pedig nem megy az oktatás minőségének a rovására.
Dumitru Marinescu polgármester viszont azzal védekezik, hogy kevés a pénz, és kénytelenek prioritásokat felállítani. Az elöljáró szerint elsősorban a tanintézmények fűtését és a diákok szállítását kell biztosítani, s havi 1500 lejt fizetnek a református egyháznak az egyik óvoda épületéért. A község nemrég kapott pénzt a megyei önkormányzattól, de a 20 ezer lejből éppen az elmaradt bérleti díjat törlesztették. George Moldovan szakszervezeti vezető hangsúlyozta, a bíróságon is pert nyertek már az utazási költségek megtérítésére. Az előpataki iskolákban csak az első órákat nem tartották meg az elkeseredett tanárok, délelőtt már zavartalanul zajlott a tanítás.
Mától két héten át minden nap tüntetést szerveznek a tanárok az oktatási minisztérium székháza előtt – a demonstrációban a Szabad Tanügyi Szakszervezet, a Spiru Haret érdekvédelmi tömörülés, valamint az Országos Oktatási Tömb tagjai egyaránt részt vesznek. A tanárok elégedetlenségének egyik fő oka, hogy a kormánykoalíció a közalkalmazotti fizetések idei szinten történő befagyasztása mellett döntött, s egyáltalán nem biztos, hogy lesznek jövőre béremelések. Ugyanakkor azt is felróják, hogy az oktatási tárca a korábbi ígéretekkel ellentétben nem kapja meg a bruttó hazai termék 6 százalékát, s az ellen is felemelik a hangjukat, hogy jövőre sem lehet alkalmazni a tanügyben. A tanárok azt mondják, addig folytatják a tiltakozást, amíg el nem érik célkitűzéseiket. Eközben tegnap az ellenzék bejelentette, az alkotmánybíróságtól kér jogorvoslatot a bérek befagyasztása ügyében. |
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.