Nagyot néztek. Egyes romániai sajtóbeszámolók szerint Magyarország ismét arra csapott le, amit Románia elszalasztott
Fotó: Facebook/BYD Magyarország
A vezető romániai hírportálok, gazdasági lapok is beszámoltak a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) értesüléséről, miszerint az elektromos járműveket gyártó kínai óriásvállalat, a BYD Magyarországon hozza létre első európai gyárát. Több romániai internetes felületen azzal „spékelték meg” a nagy valószínűséggel Szegeden, többmilliárd euróból megvalósítandó üzemről szóló szalagcímeket, hogy az autóiparra szintén jelentős mértékben támaszkodó Románia ismét elszalasztott egy nagy lehetőséget, mellyel Magyarország él.
2023. november 07., 09:572023. november 07., 09:57
A BYD Magyarországon építheti meg új európai üzemét, újabb olyan autógyártóként, amely elkerüli Romániát – áll az Economica.net vonatkozó, az alaphírt alaposan feldolgozó cikkének címében. A mérvadó gazdasági portál emlékeztet: a világ egyik legnagyobb villanyautó-gyártója ezzel csatlakozhat a Magyarországon szintén gyártósorokkal jelen lévő vagy megjelenő Audihoz, BMW-hez, Mercedes-Benzhez, Suzukihoz, Opelhez.
Emlékeztetnek: a BYD csaknem két éve tervezi, hogy megvesse a lábát Európában, ahol saját gyárra is szüksége lesz a tervezett terjeszkedés megvalósítása érdekében. A belső, megbízható, ám névtelen forrásokat idéző FAS szerint a döntés már megszületett a magyarországi helyszínről, ám a hivatalos bejelentés még várat magára. Az autógyártó képviselői a Reuters hírügynökség megkeresésére csupán annyit árultak el, hogy ezt év végéig megteszik – viszont a rövid időszak is azt jelzi, hogy a döntés már megszületett.
A BYD egy 1995 februárjában alapított kínai cég, ami kezdetben akkumulátorok gyártásával foglalkozott telefonokhoz, majd egy évvel később már lítium-ion akkumulátorokat gyártott. 2003-ban megalapították a BYD Auto nevű leányvállalatot, és azóta a világ egyik legnagyobb elektromosautó-gyártójává váltak. Viszont valójában egy ipari konglomerátumról van szó, amely számos más szegmensben is tevékenykedik, az elektromos akkumulátorok terén például a második legnagyobb szereplő, továbbá a mobiltelefonok piacán is a globális élvonalban van – számolt be a Portfolio.hu portál. Nagy előnynek számít, hogy saját akkumulátorokat, alkatrészeket és chipeket gyárt. 2023 harmadik negyedévében 431 603 elektromos autót adtak el (ami 23 százalékos növekedés az azt megelőző negyedévhez képest); még soha nem voltak ilyen közel a globális éllovas Teslához, amely ugyanabban az időszakban 435 059 e-autót értékesített.
A román gazdasági portál kiemeli: Magyarország földrajzi elhelyezkedésének, fejlett autópálya- és vasúti hálózatának, az állami támogatásoknak köszönhetően vonzó a nagy autóipari szereplők számára, és nem utolsó sorban a szakképzett munkaerő miatt, amelyet az Economica szerint a szomszédos országokból, Szerbiából és Romániából is „átcsalnak”. Megemlítik a már működő autógyárakat Szentgotthárdon, Győrben, Kecskeméten, Esztergomban, Komáromban, illetve a BMW épülő debreceni üzemét is.
A román portál által közölt adatok szerint Magyarországon tavaly összesen 453 350 járművet gyártottak (amelyből 799 busz), míg a négy romániai üzemben – Mioveni (Dacia-Renault), Craiova (Ford), Nagybánya (ATP) és Ciorogârla (BMC) – összesen csaknem 510 ezret. „A magyarországi bővülés ismeretében Románia gyártási előnye, amely már most minimális, nem tartható sokáig, ha a kormánynak nem sikerül újabb befektetőt idecsalogatnia. Bár erről több mint tíz éve beszélnek, egyetlen új befektetés sem valósult meg az autógyártás terén.
– állapítja meg az Economica.net portál. Amely felidézi a közelmúlt több milliárd eurós magyarországi akkumulátorgyártási beruházásait, és közli egy korábbi nemzetközi elemzés adatait is, miszerint 2030-ban a legnagyobb gyártót, Németországot (484 gigawattóra) Magyarország fogja követni (207 GwH), megelőzve Franciaországot (125 GwH), Lengyelországot (120 GwH) és Svédországot (110 GwH).
Fotó: Facebook/BYD Magyarország
A két nagy gyártó, a Dacia és a Ford, illetve kisebb vállalatok mellett mintegy félezer alkatrészgyártó van jelen. Bár utóbbi ágazatban folyamatosak az új beruházások, és a már meglévő piaci szereplők is fejlesztenek, új nagy gépkocsigyártó régóta nem jelent meg Romániában.
Ugyanakkor Nagyvárad is „lekanyarít” magának a Debrecent óriásbefektetésekkel elhalmozó autóipari rajongásból. Amint arról beszámoltunk, számos érv szól amellett, hogy a nemzetközi autóipar által „lerohant” Debrecen helyett Váradon létesít új üzemet 650 millió eurós befektetéssel a Nokian Tyres – közölte a finn gumiabroncsgyártó első embere. Bár a partiumi város mellett felhozott indokok zöme igazából ugyanúgy érvényes lenne a cívisvárosra is, Várad számára rendkívül hízelgő, hogy szintén képes megteremteni a hasonló ipari befektetésekhez elengedhetetlen körülményeket. A debreceni gigaberuházásokhoz közeli földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően közvetett haszonra és talán további nagybefektetőkre is számíthat.
Számos érv szól amellett, hogy a nemzetközi autóipar által „lerohant” Debrecen helyett Nagyváradon létesít új üzemet 650 millió eurós befektetéssel a Nokian Tyres – közölte a finn gumiabroncsgyártó első embere.
Visszatérve a BYD valószínű magyarországi beruházására, a gyárlétesítésről szóló hírek azok után kaptak erőre, hogy Orbán Viktor októberi kínai útja során az ázsiai óriásvállalat első emberével is tárgyalt. Az autógyárban a magyar kormányfőnek tájékoztatást adtak a vállalat felépítéséről, magyarországi tevékenységéről – a komáromi autóbuszgyár és a fóti akkumulátor-összeszerelő üzem működéséről –, majd bemutatták a BYD által készített legmodernebb elektromos autómodelleket. Ezt megelőzően az autógyártó – a kelet-közép-európai régióban elsőként – megkezdte Magyarországon tisztán elektromos járművei értékesítését.
A budapesti kormány egyelőre nem kívánt reagálni a BYD-gyár létesítéséről szóló hírekre, mint ahogy a szegedi városháza sem. Merthogy az anyaországi sajtó szerint utóbbi városban, egy ritkaságszámba menő, 300 hektáros összefüggő területen „nagyon készülnek valamire”.
Az óriásberuházás egyébként annak ellenére megvalósulhat, hogy az Európai Unió köztudottan korlátozásokat kíván bevezetni a kínai gyártású autókkal szemben, arra hivatkozva, hogy az ipar ázsiai képviselői jelentős állami támogatásban részesülnek hazájukban, ezért – egy „tisztességtelen versenyhelyzet” haszonélvezőiként – európai vetélytársaiknál jóval olcsóbban tudják kínálni termékeiket. Amelyek amúgy immár szinte minden európai igénynek megfelelnek, a törésteszteken is jól teljesítenek.
Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.
Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!